Kaptuk az emailt, hogy ha tudunk, menj�nk haza, de egyb?l felmer�lt a k�rd�s, hogy mit kell visszat�r�teni, �s mit nem. M�r akkor is ilyen nagy bizonytalans�g volt, hogy majd el kell sz�molni, �s majd egy�ni elb�r�l�s lesz. Ez nyilv�n egy olyan dolog, ami nem vonz� senkinek. Egy edzett egyetemista pontosan �rti, hogy mir?l sz�l az egy�ni elb�r�l�s, hogy aki a m�sik oldalon �l, az olyan, mint egy biztos�t�: az a c�lja, hogy min�l kevesebb p�nzt adjon

� mes�lte az Indexnek m�rcius v�g�n egy N�metorsz�gban maradt egyetemista.

Simon (akinek nem ez az igazi neve, de nem szerette volna a saj�t nev�vel v�llalni a t�rt�net�t) m�rcius elej�n �rkezett meg N�metorsz�gba, hogy elv�gezzen egy nyelvi kurzust, miel?tt az ottani szemeszter �prilis elej�n elindulna. Volt al��rt Campus Mundi szerz?d�se, �s mikor elindult, m�g nem t?nt ennyire v�szesnek a j�rv�nyhelyzet. Mivel a k�lf�ldi f�l�v miatt mindenk�pp cs�sznia kell, Simon az utols� lehet?s�gig ragaszkodik ahhoz, hogy a mostani ne egy elpazarolt f�l�v legyen.

Ez�rt is maradt N�metorsz�gban, az egyetemi �r�inak egy r�sz�t online meg fogj�k tartani, ? pedig arra k�sz�l, hogy ha m�sk�pp nem, �gy fogja tudni teljes�teni a sz�ks�ges krediteket.

Amikor esed�kes volt az �prilisi koll�giumi d�j befizet�se, m�r azt sz�molta: ha addig sem �rkezik meg a sz�ml�j�ra a p�nz, ott fog tartani, hogy f�lmilli� forintn�l is t�bbet k�lt�tt a saj�t zseb�b?l. M�lt h�ten a Campus Mundi �szt�nd�jasok kaptak egy t�j�koztat� levelet, amiben ez �ll:

A t�mogat�si szerz?d�sek al��r�s�t �s az �szt�nd�jel?legek utal�s�t a j�rv�ny�gyi vesz�lyhelyzet id?tartam�ra felf�ggesztj�k.

Ennek ellen�re Simont arr�l t�j�koztatt�k, hogy meg fogja kapni az �szt�nd�j�t. ? pedig v�r, pontosan vezeti a k�lts�geit, �s sp�rol, amin csak tud, de az egyre roml� forint�rfolyam miatt min�l k�s?bb �rkezik az utal�s, ann�l kevesebbet fog kint �rni a forintban megkapott p�nze. Igaz, �gy l�tja, hazaj�nni most m�r akkor se nagyon lenne lehet?s�ge, ha akarna.

Akik maradnak

Nem Simon az egyetlen Campus Mundi vagy Erasmus-�szt�nd�jas, aki m�g azel?tt kiutazott, hogy a vil�gj�rv�ny miatt sorra kezdt�k volna lez�rni az orsz�ghat�rokat. Besz�lt�nk olyan magyar egyetemist�kkal, akik Franciaorsz�gban, Portug�li�ban, Angli�ban vagy �pp Thaif�ld�n vannak �pp, �s Simonhoz hasonl�an a marad�s mellett d�nt�ttek. Emellett t�bb �rv is sz�lhatott:

• Az anyagi szempontokat szinte mindenki m�rlegelte, sokan �rzik �gy, hogy ha m�r kint vannak, �gy tudnak a legolcs�bban kij�nni a dologb�l, ha maradnak, �s rem�nykednek abban, hogy ha m�sk�pp nem, online tudj�k teljes�teni az �szt�nd�jhoz sz�ks�ges krediteket.
• A m�sik gyakran el?ker�l? �rv, hogy sz�mos k�pz�sben mindenk�pp cs�sz�st jelent, ha valaki k�lf�ldi f�l�vet iktat be az egyetemi tanulm�nyaiba, ez�rt is ragaszkodnak t�bben ahhoz, hogy maradnak, �s az extr�m k�r�lm�nyek k�z�tt is pr�b�lnak valami �rtelmezhet?t kihozni a helyzetb?l.
• T�bbekn�l felmer�lt a fert?z�svesz�ly is mint a hazat�r�s ellen sz�l� �rv. A rep�l�s eleve kiemelt kock�zat, de a hazat�r�s kapcs�n t�bben agg�dnak, hogy a sz�leiket �s m�s csal�dtagjaikat is megfert?zhetik, illetve karant�nba k�nyszer�thetik, ha visszat�rnek az otthonaikba.

El�rt�nk olyan egyetemist�t is, aki nem �nsz�nt�b�l maradt Olaszorsz�gban, mert b�r szeretett volna hazat�rni, de sehogy sem tudott:

A magyar egyetemt?l kaptam egy mailt, amiben azt javasolt�k, hogy t�rjek haza. De hogy hogyan, arra nem mondtak semmit. N�gy g�pemet t�r�lt�k. Az itthoni egyetemr?l ezut�n nem k�rdeztek semmit, egy�rtelm?nek vett�k, hogy hazat�rtem. Senkinek nem siker�lt innen hazajutnia

� �rta nek�nk egy n�vtelens�get k�r? hallgat�, aki �gy �rezte, neki es�lye sem volt arra, hogy visszat�rjen Magyarorsz�gra.

Az Olaszorsz�gban rekedt magyar egyetemista az Indexnek azt mes�lte: n�luk most online zajlik a tan�t�s, az olasz egyetem r�ad�sul �rezhet?en igyekszik minden felmer�l? probl�m�t megoldani. Ennek ellen�re ott �rthet? m�don hatalmas a bizonytalans�g, m�g azt sem lehet l�tni, hogy a k�vetkez? h�t mit hoz, nemhogy azt, hogy mi lesz a szemeszter v�g�ig, vagy hogy hogyan lehet onnan egyszer hazat�rni.

Akik hazat�rtek

P�rk�nyi Bence az ELTE mesterszakos r�g�sz hallgat�jak�nt nyert Erasmus-�szt�nd�jat a tavaszi f�l�vre R�m�ba, a Sapienz�ra. Sz�m�ra febru�rban kezd?d�tt kint a tan�t�s, szint�n nyelvi alapoz� kurzussal, de mire a szakmai t�rgyai is elkezd?dtek volna az egyetemen, m�r eg�sz Olaszorsz�gban�komolyra fordult a v�rushelyzet, ez�rt r�vid m�rlegel�s ut�n �gy d�nt�tt, ink�bb hazat�r.

Hallgat� kik�lt�zik a Ny�regyh�zi Egyetem di�kjait fogad� Sandra Ifj�s�gi Sz�ll�b�l 2020. m�rcius 12-�n

Fot�: Bal�zs Attila / MTI

Ezt abban a rem�nyben tette, hogy az eddigi k�lts�geit, a rep�l?jegyeket, a k�thavi lakb�r�t �s a vissza nem kaphat� kauci�j�t el tudja sz�molni, �s csak az azon fel�li r�szt kell majd visszafizetnie a neki m�r elutalt �szt�nd�jb�l.

Az lenne a c�l, hogy ne j�jjek ki ilyen 1000-1200 eur�s m�nuszba

��magyar�zta Bence, �s hozz�tette, szerinte ez a helyzet gyakorlatilag a vis maior sz�t�ri defin�ci�j�nak felel meg. ? m�r a hazautaz�sa el?tt felvette a kapcsolatot az egyeteme Erasmus-irod�j�val, �s m�g�R�m�ban meg�rt egy m�lt�nyoss�gi k�rv�nyt, amelyben �sszeszedte, hogy az �szt�nd�j�b�l addig mennyit �s milyen jogc�men k�lt�tt el.

Benc�n�l most az a terv, hogy becsatlakozik az itthoni f�l�vbe, �s ha egyszer vissza�ll norm�lis ker�kv�g�sba az �let, �jra megp�ly�zn� az Erasmust, mert ezt a lehet?s�get nem szeretn� kihagyni.

Sz. M. P�rizsban tanult, �s m�r a m�sodik Erasmus-�szt�nd�jas f�l�v�t t�lt�tte volna kint tavasszal, amikor Franciaorsz�gban is durv�bbra fordult a koronav�rus-helyzet. Ekkor a magyar egyetem�nek k�pvisel?i nem hivatalosan, f?leg sz�ban m�g azt javasolt�k, hogy mindenk�pp pr�b�ljon meg maradni, �s onnan teljes�tse ezt a f�l�vet is.

Sz. M. v�g�l ink�bb a francia egyetem�nek tan�csaira hallgatott, �s hazat�rt. Neki annyib�l szerencs�je volt, hogy azt a rep�l?jegyet, amivel eredetileg a tavaszi sz�netre j�tt volna vissza Magyarorsz�gra, �t tudta foglalni kor�bbra, �gy siker�lt m�g id?ben elhagynia P�rizst. Mivel a francia oktat�ival egyeztetett arr�l, hogyan fogja tudni teljes�teni a kint felvett krediteket, az itthoni egyetem�t pedig menet k�zben folyamatosan t�j�koztatta, egyel?re nyugodt.

T�bb olyan hallgat�val is besz�lt�nk viszont, akik n�vtelens�get k�rve bevallott�k: hazat�rtek, mert gyorsan kellett d�nteni�k, �s ez t?nt biztons�gosnak, de mivel nagy a bizonytalans�g, hogy mit �s mi alapj�n kellene visszafizetni�k az �szt�nd�jb�l, egyel?re nem �rtes�tett�k az itthoni egyetemet �s az �szt�nd�jakat eloszt� Tempus K�zalap�tv�nyt.

Akik el sem utazhattak

B�r els?re k�nnyebbnek t?nhet azoknak�a helyzete, akik ki sem utazhattak, val�j�ban nekik sem felt�tlen�l egyszer?bb a dolguk. Annyiban k�ts�gtelen�l j�l j�rtak, hogy itthon maradtak, �gy nem kell a hazajut�s mellett �s ellen sz�l� �rveket m�rlegelni�k, illetve semmik�pp sem rekednek kint egy m�sik orsz�gban. Megpr�b�lhatj�k �t�temezni egy k�vetkez? szemeszterre a kiutaz�st, de azt, hogy akkor a jelenlegi f�l�v�vel mi t�rt�nik, m�g szinte senki nem tudja.

A Debreceni Egyetem f?�p�let�nek �res d�szudvara 2020. m�rcius 12-�n.

Fot�: Czegl�di Zsolt / MTI

Van, aki nem vett fel Magyarorsz�gon egyetemi �r�kat, �s nem is kezdte meg az itteni f�l�v�t, �s mire kider�lt, hogy a koronav�rus miatt nem utazhat ki, m�r lecs�szott arr�l, hogy a hazai egyetemi szemesztert megkezdhesse. ? az�rt agg�dik, hogyan fogja tudni teljes�teni a krediteket, hogy ne egy �null�s� f�l�ve legyen, ami miatt fizet?s k�pz�sre ker�l �t.

Van, akinek a doktori disszert�ci�j�hoz lenne elengedhetetlen a k�lf�ldi terepmunka, ugyanis �sszehasonl�t� kutat�st v�gez, a magyarorsz�gi eredm�nyeit kellene �sszevetnie n�metorsz�giakkal. ?, am�g nem rendez?dik a helyzet, nem tudja, hogyan folytathatja a kutat�s�t.

A legrosszabbul viszont azok j�rtak, akik miut�n elnyert�k az �szt�nd�jat, siettek a sz�ll�s �s a rep�l?jegy lefoglal�s�val, mert �gy akartak sp�rolni. ?k ugyanis, ha m�g nem �rt�k al� a t�mogat�si szerz?d�s�ket, az elk�lt�tt p�nzt sehol nem ig�nyelhetik vissza.

Van olyan magyar egyetem, ami kik�ld�tt emaileket az erasmusos di�kjainak, amikben az Erasmus+ hazai irod�j�nak, a Tempus K�zalap�tv�nynak az �tmutat�sa alapj�n t�j�koztatt�k a hallgat�kat arr�l, hogy milyen anyagi k�vetkezm�nyei lehetnek annak, ha megszak�tj�k a tanulm�nyaikat. A Campus Mundi �szt�nd�jasokat pedig k�zvetlen�l az �szt�nd�jat eloszt� Tempus K�zalap�tv�ny levele t�j�koztatta ezekr?l a k�rd�sekr?l.

Ezekben az emailekben arra �szt�nzik a koronav�rus miatt p�rul j�rt hallgat�kat, hogy vis maiorra hivatkozva szerezzenek vissza minden el?re kifizetett p�nzt. A Tempus K�zalap�tv�ny level�ben konkr�tan ez olvashat�:

K�rj�k �szt�nd�jasainkat, tegyenek meg minden t?l�k telhet?t a m�r kifizetett k�lts�gek visszaig�nyl�se �rdek�ben, �s erre vonatkoz� levelez�seiket ments�k el, mert a vis maior elsz�mol�sokn�l erre sz�ks�g lesz.

Emiatt is tartanak sokan att�l, hogy hi�ba vannak igazolhat� k�lts�geik, ha az egy�ni elb�r�l�s� k�relm�k elb�r�l�i szerint nem tettek meg �minden t?l�k telhet?t�, hogy valahonnan visszakapj�k az �szt�nd�jukb�l el?re kifizetett �sszegeket.�Vannak r�ad�sul olyanok is a hazat�r?k k�z�tt, akiknek m�r a k�lts�geik leigazol�sa is gondot okoz, p�ld�ul az�rt, mert csak �gy tudtak megfizethet? sz�ll�st tal�lni, hogy azt nem hivatalos szerz?d�ssel vett�k ki.

A Campus Mundi �szt�nd�jak visszafizet�se kapcs�n ez�rt az Index is t�j�koztat�st k�rt a Tempus K�zalap�tv�nyt�l, �s nek�nk is meger?s�tett�k, hogy azt �tan�csolj�k� a hallgat�knak, hogy �t�rekedjenek a kiad�sok visszat�r�ttet�s�re a szolg�ltat�kt�l (sz�ll�s �s utaz�s d�j�b�l)�, �s akkor �ljenek vis maior bejelent�ssel a Tempus K�zalap�tv�nyn�l, ha nem tudt�k visszaig�nyelni a p�nz�ket.

A Tempus ezenk�v�l elk�ldte nek�nk azt a hivatalos t�j�koztat�t, amit az �szt�nd�jasaiknak k�sz�tettek, ebb?l az der�l ki, hogy

• azok j�rnak a legrosszabbul, akik elnyert�k ugyan az �szt�nd�jat, de azel?tt k�lt�ttek, miel?tt meg�rt�k volna a t�mogat�si szerz?d�st, �s a koronav�rus miatt v�g�l nem is kaptak szerz?d�st, nekik ugyanis semmilyen visszat�r�t�s nem j�r,
• �szt�nd�j csak az igazolhat�an k�lf�ld�n t�lt�tt id?szakra j�r, ez�rt a hazautaz�ssal kapcsolatos bizonylatokat meg kell ?rizni,
• azok, akik elnyert�k az �szt�nd�jat, bizonyos felt�telek mellett elhalaszthatj�k vagy �t�temezhetik a k�lf�ldi tanulm�nyaikat.

Palkovicst�l is seg�ts�get k�rtek

A Campus Mundi �szt�nd�jasok k�z�l t�bben nem �rtenek egyet a visszafizet�si k�telezetts�g�kkel. Az Index inform�ci�i szerint hat k�l�nb�z? egyetem 68 �rintett hallgat�ja �rta al� azt a�Palkovics L�szl� innov�ci�s �s technol�giai miniszternek �s a Tempus K�zalap�tv�ny f?igazgat�j�nak, Tordai P�ternek c�mzett levelet, amiben a visszafizet�si k�telezetts�g elt�rl�s�t k�rik.

Palkovics L�szl�

Fot�: Vajda J�nos / MTI

Ebben a lev�lben arra hivatkoznak, hogy maga a Tempus K�zalap�tv�ny is elismeri, hogy a vil�gj�rv�ny vis maiornak min?s�l, a hallgat�k t�mogat�si szerz?d�s�ben pedig az �ll:

Az is �ll�tj�k a p�nz�k�rt k�zd? �szt�nd�jasok, hogy az ut�lagos elsz�mol�si k�telezetts�g �elfogadhatatlan�, mivel a szerz?d�s�k szerint az �szt�nd�j felhaszn�l�s�r�l nem kellene elsz�molniuk. Emellett azt is megjegyzik, hogy szerint�k nem arr�l van sz�, hogy ��nk�nt megszak�tott�k� a k�lf�ldi tanulm�nyaikat. Egyr�szt a koronav�rus miatt d�nt�ttek a hazat�r�s mellett. M�sr�szt,�att�l f�ggetlen�l, hogy hazat�rtek, amennyiben lehet?s�g�k van r�, elv�gzik a kint m�r megkezdett tanulm�nyaikat online.

A 68 di�k �ltal k�z�sen jegyzett lev�l k�ri �a vis maior helyzet elismer�s�t �s t�rv�nyes garant�l�s�t, az ennek ellentmond�, m�lt�nytalan, igazs�gtalan l�p�sek, int�zked�sek visszavon�s�t, a visszafizet�si k�telezetts�g elt�rl�s�t, valamint mindezek egy�rtelm? kommunik�ci�j�t az �rintettek �s a nyilv�noss�g fel�.

Bor�t�k�p: MTI Fot�s: Czegl�di Zsolt