A l�nyeg, hogy a c�gek egy r�sz�n�l a teljes�tend? munkaid?t munkaid?keretben hat�rozz�k meg. A keretnek� a munk�ltat� �ltal egyoldal�an elrendelhet? id?tartama eddig 4, speci�lis esetekben 6 h�napban volt maximaliz�lva. Enn�l hosszabb id?tartam� � legfeljebb 36 havi � munkaid?keretet csak - a szakszervezettel t�rt�n? meg�llapod�s eset�n - kollekt�v szerz?d�s alapj�n lehetett elrendelni.

Mi az a munkaid?keret?

A munkaid?keret tulajdonk�ppen egy meghat�rozott id?szak alatt teljes�tend? munkaid? tartam (meghat�rozott sz�m� munka�ra), �s a munk�ltat� a rendelkez�s�re �ll� keretb?l tudja kigazd�lkodni, hogy h�ny �r�t �s melyik napokon dolgoztassa a munkav�llal�t.� Term�szetesen �gy is vannak korl�tok, p�ld�ul az, hogy 6 nap munkav�gz�s ut�n j�r egy pihen?nap, kiv�ve bizonyos speci�lis munk�ltat�i tev�kenys�g eset�ben, mint p�ld�ul a megszak�t�s n�lk�li vagy t�bb m?szakos tev�kenys�g, melyek eset�ben havonta kell legal�bb egy pihen?napot beosztani.

Munkaid?keretet azokn�l a munk�kn�l alkalmaznak, ahol nem az �ltal�nos munkarend van �rv�nyben, ami h�tf?t?l p�ntekig tart� napi 8 �r�s munkav�gz�st jelent, hanem k�l�nf�le beoszt�sok, m?szakok vannak. Ilyenek p�ld�ul a gy�rak.

Csakhogy a j�rv�ny miatt most vannak olyan v�llalatok, amelyek teljesen le�lltak a termel�ssel vagy szolg�ltat�sny�jt�ssal, a munkav�llal�ik otthon vannak, nem dolgoznak, a munk�ltat�knak m�gis b�rfizet�si k�telezetts�g�k van fel�j�k.

A szakszervezetek kiakadtak, de mit mond a munkajog�sz?

A most �letbe l�pett v�ltoztat�s nem tetszik a szakszervezeteknek, d�h�knek hangot is adtak. A rendeletr?l el?sz�r h�rt ad� M�rce.hu szerint a rendelet s�lytalann� teszi a szakszervezeteket �s a kollekt�v szerz?d�seket, "a v�ls�g elleni v�dekez�s c�m�n gyakorlatilag kiszolg�ltatva a munk�ss�got a munk�ltat�knak".

Az Index �ltal megk�rdezett munkajog�sz, Mihovics L�via, az Oppenheim �gyv�di Iroda �gyv�dje szerint �rthet? a szakszervezetek �ll�spontja, hiszen ?k csak �s kiz�r�lag a munkav�llal�k �rdek�t v�dik, �s az �j jogszab�llyal k�ts�gtelen�l kedvez?tlenebb alkupoz�ci�ba ker�ltek, hiszen m�r nincs sz�ks�g a hozz�j�rul�sukra a hosszabb tartam� keret bevezet�s�hez.

Ugyanakkor Mihovics szerint az int�zked�s nagyon is indokolt. Eddig csak a szakszervezettel �s kollekt�v szerz?d�ssel rendelkez? munk�ltat�k sz�m�ra volt adott a lehet?s�g, hogy a n�gy, illetve hat havi keretn�l hosszabb tartam� keretet alkalmazzanak, most m�r egyoldal�an is d�nthet err?l b�rmelyik munk�ltat�.

A hosszabb tartam� keret eset�n ak�r egy t�bb h�tig vagy h�napig tart� le�ll�st is kompenz�lni tud a munk�ltat� oly m�don, hogy a le�ll�s idej�re kiz�r�lag pihen?napokat oszt be, �s majd ha �jra beindul az �let, akkor t�bb munkanapot, hosszabb napi munkaid?t tud el?�rni, term�szetesen a t�rv�nyi korl�toz�sok figyelembev�tel�vel, melyeket ezut�n is alkalmazni kell.

Merthogy a j�rv�ny ut�ni id?szakban nem t�l�rak�nt kell a t�bbletmunkav�gz�st elrendelni�k, hanem a munkaid?keret terh�re rendes munkaid?k�nt. Ezzel szemben, ha valamelyik munk�ltat� nem alkalmaz keretet, �s most �ll�sid?re j�r� alapb�rt fizet azoknak a munkav�llal�knak, akiket nem tud foglalkoztatni, akkor a v�ls�ghelyzet elm�l�sa ut�n nem tudja a kiesett munkaid? kompenz�lni, �s megn�vekedett munkateher eset�n t�l�r�t kell elrendelnie, ami term�szetesen magasabb k�lts�get eredm�nyez. Mihovics szerint �rdemes ez�rt azoknak a munk�ltat�knak is megfontolniuk a munkaid?keret bevezet�s�t, akik eddig soha nem �ltek ezzel a lehet?s�ggel.

Mihovics szerint a munkav�llal�k sz�m�ra enn�l sokkal rosszabb helyzet lenne, ha a munk�ltat� most elbocs�tan� a munkav�llal�it, amit k�l�n�sebb rizik� n�lk�l tehetne meg, hiszen ha k�s?bb sz�ks�ge lesz munkaer?re, val�sz�n?leg �gyis k�nnyen p�tolni tudn� a most elbocs�tott munkav�llal�kat, tekintettel arra, hogy szinte biztosra vehet?, hogy rengeteg munkan�lk�li lesz.