Rengeteg ember vesz�ti el az �ll�s�t a hirtelen a semmib?l lecsapott v�ls�g miatt Magyarorsz�gon is. A korm�ny v�laszk�ppen m�r meghirdette ment?csomagj�nak leg�jabb felvon�s�t, amely ugyan az eddig l�that� r�szletek alapj�n sz?kmark�bb, mint a nyugati int�zked�sek, tartalmaz egy el�g progressz�v elemet:�95 sz�zal�kban �llamilag t�mogatott online tanfolyamok�indulnak a most feleslegess� v�lt munkaer? �tk�pz�s�re, amelybe a hagyom�nyosabb szakm�k mell� az informatik�t is bevont�k, vagyis ha minden igaz,
MAJDNEM INGYEN TANULHATNAK MAJD PROGRAMOZNI AZ �LL�SUKAT ELVESZTETTEK.
A sikeres jelentkez�s felt�teleir?l egyel?re nem tudunk semmi biztosat �ll�tani, ugyanis m�g v�rjuk a vonatkoz� korm�nyrendelet megjelen�s�t, de �gazati szerepl?k seg�ts�g�vel k�rbej�rtuk, milyen lehet?s�geket rejt mag�ban a mostani helyzet, �s mire lehet sz�m�tani az iskol�k r�sz�r?l.
Digit�lis felz�rk�z�st ind�that el a v�rusv�ls�g
Moln�r Attila, az IVSZ � Sz�vets�g a Digit�lis Gazdas�g�rt f?titk�ra az Indexnek arr�l besz�lt, egy 2015-�s felm�r�s alapj�n sz�les k�rben elterjedt az az inform�ci�, hogy 22 500 informatikus hi�nyzik Magyarorsz�gr�l, ez azonban ebben a form�ban nem pontos. Egy piramis alak� rendszerr?l van sz�, amelynek a tetej�n van �tezer hi�nyz�, magas k�pzetts�g? m�rn�k, �s alattuk n�h�ny t�zezer a digit�lis gazdas�ghoz k�zelebbr?l kapcsol�d� munkak�r? ember � ez nagyj�b�l a mai napig meg�llja a hely�t, viszont �nmag�ban m�g mindig csak a j�ghegy cs�csa.
A�legnagyobb probl�m�t a mai napig az jelenti, hogy t�bb sz�zezer magyar ember alapszint? informatikai ismeretekkel sem rendelkezik, nem is besz�lve arr�l a tov�bbi 1,5 milli�r�l, akik egy sz�m�t�g�pet sem tudn�nak bekapcsolni.
EZEK A HI�NYZ� K�SZS�GEK NEMCSAK A SZIGOR�AN VETT DIGIT�LIS GAZDAS�GBAN, HANEM MINDEN �GAZATBAN RONTJ�K A VERSENYK�PESS�GET;
Magyarorsz�g a digit�lis kompetenci�kat �s fejletts�get m�r? DESI-indexben az orsz�gok h�ts� harmad�ban tal�lhat�.
Moln�r szerint a mostani v�ls�g lehet?s�g is arra, hogy elinduljunk abba az ir�nyba, amit az IVSZ-szel �vek �ta k�pviselnek, vagyis a fokozottabb temp�j� digit�lis �t�ll�s fel�. Az �j helyzet m�r felsz�nre is hozott n�h�ny fontos dolgot, kider�lt p�ld�ul, hogy infrastrukt�r�ban j�l �llunk, a rendszer b�rja a home office jelentette terhel�st, de az is vil�gos lett, hogy
T�BB�VNYI DIGIT�LIS M�DSZERTANFEJLESZT�S ELLEN�RE A LEGT�BB MUNKAHELYEN NEM IGAZ�N SZIV�RGOTT �T A GYAKORLATBA AZ ONLINE MUNKAV�GZ�S,
ez�rt most �lesben j�nnek el? az esetleges hi�nyoss�gok.�Ugyanerr?l a t�m�r�l B�rdos Krist�f, a Green Fox programoz�iskola t�rsalap�t�ja azt mondta, rengeteg c�gn�l fognak most r�j�nni, hogy nincs el�g ember�k, akik kell?k�ppen �rtik ezeket a folyamatokat, vagyis a k�zelj�v?ben�nemcsak arra fog megn�vekedni az ig�ny, hogy valaki karriert v�ltva �tk�pezze mag�t p�ld�ul programoz�v�, hanem arra is, hogy
A DOLGOZ�K�A C�GN�L MARADVA, A SAJ�T MUNKAK�R�K�N BEL�L FEJLESSZ�K A DIGIT�LIS TUD�SUKAT.
A bootcamp akad�mi�k kateg�ri�j�ba tartoz� informatikusiskol�k ez�rt arra k�sz�lnek, hogy t�bbf�le, ak�r csak alapszint? tud�sok �tad�s�ra h�vatott, n�h�ny h�napos id?tartam� k�pz�st ind�tanak a k�vetkez? id?szakban.
Informatikai gyorstalpal�k �llami t�mogat�ssal
Ezek els?, el?k�sz�t? f�zis� v�ltozatai m�r el is indultak vagy indul�ban vannak. A Green Foxn�l n�h�ny h�ttel ezel?tt, az online k�pz�sek �llami t�mogat�s�nak bejelent�se el?tt kezd?d�tt�egy ingyenes, h�romhetes,�#StayAtHome Coding Camp nev? tanfolyam,
AMELYRE MAGYARORSZ�GON �S CSEHORSZ�GBAN EDDIG �SSZESEN T�BB MINT 6 EZREN JELENTKEZTEK,
de m�g mindig van n�h�ny �res hely. Ez alapszint? ismereteket k�n�l, �s azoknak sz�l, akik�a j�rv�ny miatt kialakult v�ls�gban nem tudj�k folytatni a munk�jukat, vagy az otthoni munkav�gz�s mellett belef�r a h�tk�znapjaikba p�r �ra tanul�s.
Versenyt�rsuk, a Codecool az �j helyzetre reag�lva egy h�napos felk�sz�t? kurzust hirdetett, amelynek keret�ben a jelentkez?ket bevezetik a digit�lis munkav�gz�s �s a programoz�s alapjaiba, mentori t�mogat�ssal v�gigvisznek egy h�rom h�ten �t tart� projektet, az utols� egy h�t pedig a p�lyaorient�ci�r�l sz�l, seg�tenek eld�nteni, kinek milyen ir�nyba kellene tov�bbmennie � mondta az Indexnek Boda J�zsef, az iskola t�rsalap�t�ja.
Ez egy 150 ezer forintos k�pz�s (amivel Boda szerint m�r bet�lthet?v� v�lnak olyan alapszint munk�k, mint projektasszisztens, adatfelt�lt?, vagy webshopkarbantart�), a Codecool egyel?re szint�n a korm�nyrendeletet v�rja, hogy kider�lj�n, ig�nybe vehet? lesz-e r� a 95 sz�zal�kos t�mogat�s a megfelel? jelentkez?knek, �s ha igen, akkor finansz�roz-e ut�na az �llam egy specifikusabb k�pz�st is.
A specifikusabb k�pz�sek kond�ci�inak v�gleges kialak�t�s�val az iskol�k m�g v�rj�k a rendeletet, de az m�r biztos, hogy
T�BB R�VIDEBB, AK�R EGYM�SRA �P�THET? TANFOLYAM INDUL MAJD AZ EDDIG JELLEMZ? F�L-EGY �VES KURZUSOK HELYETT.
A Codecooln�l h�rom h�napos tanfolyamokban gondolkodnak els?sorban (a�cloud adminisztr�tor, icommerce szakember,�szoftvertesztel?, IT-projektmenedzser�munkak�r�ket ennyi id? alatt is meg lehet tanulni), de a bonyolultabb ter�leteken (alapszint? frontendes) lesz n�h�ny hat h�napos is.
A Green Foxn�l hasonl�k�ppen�a karrierv�lt� k�pz�sek mellett r�videbb, n�h�ny hetes,�h�napos, h�napos �upskilling� k�pz�seket is�terveznek annak �rdek�ben, hogy� a munkav�llal�k a saj�t ter�let�k�n, mint p�ld�ul a projektmenedzsment, a marketing vagy a kereskedelem, a sz�ks�gess� v�l� digit�lis k�szs�geket megszerezhess�k (pl.�CRM-rendszerek konfigur�l�sa, marketing-automatiz�ci�s eszk�z�k programoz�sa vagy automata �s manu�lis tesztel�s). Mint B�rdos Krist�f elmondta, ezek hi�ba tartoznak az er?sen digitaliz�lt szakm�k k�z�,
NEM MINDIG SZ�KS�GES HOZZ�JUK M�LYEBB INFORMATIKAI ISMERET, FONTOSABBAK A SOFT SKILLEK �S AZ, HOGY VALAKI �RTSE AZ �ZLETI FOLYAMATOKAT;
egy szolg�ltat�k�zpontb�l vagy ak�r kereskedelem ir�ny�b�l j�v? �rdekl?d?nek val�sz�n?leg k�nnyen elsaj�t�that� tud�sokr�l van sz�. A bonyolultabb, komolyabb analitikus gondolkod�st ig�nyl?, n�gy-�t h�napos k�pz�sben r�szt vev?k viszont azt is elsaj�t�thatj�k, hogyan kell egy nagy k�db�zist �tl�tva programozni egy csapatba betagoz�dva.
A PROGmasters programoz�iskola, amely szint�n a m�lt h�ten ind�totta el el?jelentkez�s�t �j kurzusaira, a versenyt�rsakhoz hasonl�an a teljes karrierv�lt�st lehet?v� tev? 6 h�napos programoz� kurzus mellett r�videbb idej? tov�bbk�pz�seket is elind�t: p�r hetes, illetve n�h�ny h�napos scrum master, manu�lis �s automatiz�lt tesztel?, IT-szervez?, webfejleszt?, valamint product owner k�pz�seket is el�rhet?v� tesz.
Di�khitel k�nny�ti a helyzetet
A karrierv�lt�, magasabb szint? programoz�k�pz�sek egy�bk�nt mindk�t akad�mi�n�l 1-1,5 milli� forintos �rkateg�ri�ba esnek, meglep? lenne, ha a korm�nyzat ekkora �sszegig elmenne a finansz�roz�sban.
Ugyanakkor az iskol�k eddig is k�n�ltak r�szletfizet�si �s ut�finansz�roz�si lehet?s�geket, valamint �ll�sgaranci�t (ha a k�pz�s ut�n nem tal�lnak �ll�st a v�gzettek, nem kell fizetni�k), sokakat ink�bb a rendelkez�sre �ll� id? hi�nya �s az tarthatott vissza t?l�k, hogy a f�l-egy �ves k�pz�s ideje alatt is �lni kell valamib?l.
Az �ll�stalann� v�ltaknak az id?hi�ny most kev�sb� lesz probl�ma, a meg�lhet�sben pedig seg�thet, hogy a korm�ny meghallgatta a programoz�akad�mi�k r�gi k�r�s�t, �s
EL�RHET?V� TESZ EGY �JFAJTA SZABADON FELHASZN�LHAT�, KAMATMENTES DI�KHITEL-KONSTRUKCI�T,
amit a k�pz�sek mell� fel lehet majd venni. A Di�khitel Plusz n�ven fut� k�lcs�n �sszege maximum 1,2 milli� forint lesz, �s m�just�l m�r felvehet? a Di�khitel K�zpont t�j�koztat�sa szerint. A most kialak�tand� r�videbb, modul�risan egym�sra �p�thet?, online kurzusokat pedig a programoz�iskol�k
AZ EREDETI K�PZ�SEK �R�NAK T�RED�K�RE, MAXIMUM N�H�NY SZ�ZEZER FORINTRA TERVEZIK BEL?NI
(az �rk�pz�s szempontj�b�l nyilv�n az sem lesz mindegy, milyen felt�teleket t�masztanak az �llami finansz�roz�shoz).
Elb�rj�k a rohamot az iskol�k?
K�rd�s viszont, hogy mekkora egy�ltal�n a kapacit�s a rendszerben, k�pes lesz-e a magyar informatikai k�pz�si piac akkora l�pt�kben kiszolg�lni az ig�nyeket, amelyre most sz�m�tani lehet. Ahogy a Green Fox 6 ezer jelentkez?je is mutatja, sokan felismert�k, hogy ez az id?szak�j� lehet?s�g az�ingyenes k�pess�gfejleszt�sre, az �llamilag t�mogatott k�pz�sekkel pedig minden bizonnyal m�g t�bben akarnak majd besz�llni.
Boda J�zsef azt mondta, a teljesen online k�pz�ssel megny�lt a t�r arra, hogy ak�r ezres nagys�grendben k�pezzenek tanul�kat, ami nagys�grendi n�veked�st jelent: a Codecooln�l kor�bban �vente 300 ember v�gzett. Az idei �vre eleve ennek dupl�z�s�t tervezt�k, de az �j helyzetben ezt tov�bb kell sk�l�zni, mondta. A legf?bb neh�zs�get itt az jelenti, hogy a mentorok sz�m�t is n�velni kell, ez�rt erre a munkak�rre folyamatos n�luk a toborz�s.
Boda egy�bk�nt azt mondta, az online oktat�s az eddigi tapasztalatok szerint nagyon j�l megy, de a karant�nb�l ad�d�an az�rt vannak kih�v�sok, p�ld�ul hogy sokakn�l a gyerekek is otthon tart�zkodnak, illetve hogy vannak, akiket ment�lisan megvisel a helyzet � a Codecooln�l ez�rt saj�t pszichol�gusokat is alkalmaznak.
A PROGmastersn�l tavaly m�r k�zel ezer, f?k�nt 21 �s 45 �v k�z�tti �letkor�,�k�l�nb�z? szakmai h�tt�rrel rendelkez? di�k kezdhetett �j karriert programoz�k�nt egy��ltal�ban f�l �ves k�pz�s ut�n. Az iskola k�zlem�nye szerint arra sz�m�tanak, hogy ez szerint
EZ A SZ�M A J�V?BEN AZ �VI T�ZEZER F?T IS EL�RHETI AZ �J KONSTRUKCI�KNAK K�SZ�NHET?EN.
A Green Foxn�l k�l�nb�z? k�pz�seken 250-350 ember vett r�szt egy �tlagos �vben, B�rdos Krist�f szerint ezt most sz�ks�g szerint fel tudj�k vinni ak�r 1000-1500-ig.�Mivel �sszesen h�rom-n�gy ilyen profil� iskola van Magyarorsz�gon, az m�r ennyib?l is l�tszik, hogy
M�G A NAGYS�GRENDI N�VEKED�S ELLEN�RE IS NAGYON BEHAT�ROLT SZ�M� EMBERT TUD HIRTELEN FELSZ�VNI A SZIGOR�AN VETT INFORMATIKAI K�PZ�SI PIAC:
ha nagyon optimist�n becs�lj�k, akkor sem fognak id�n 10 ezern�l t�bben v�gezni ezeken a k�pz�seken, amelyek nagyr�szt r�ad�sul ink�bb kieg�sz�t? jelleg?ek, nem alkalmasak teljes karrierv�lt�sra. Amennyiben a kapacit�sokn�l nagyobb lesz az �rdekl?d�s (amire minden es�ly megvan), az �llami t�mogat�s mellett is el?t�rbe fognak ker�lni a jelentkez?k egy�ni k�szs�gei. B�r az �llami t�mogat�s miatt most lehet?s�g ny�lik a megszokottn�l enged�kenyebbnek lenni a felv�telin�l,
ALAPSZINT? ANALITIKUS GONDOLKOD�SI K�PESS�G �S ANGOLTUD�S N�LK�L NEM TUDNAK BEVENNI A PROGRAMOKBA SENKIT
(m�g akkor sem, ha am�gy megfelelne a korm�ny �ltal t�masztott krit�riumoknak), de nyilv�n t�ljelentkez�s eset�n a legalkalmasabb jel�lteket fogj�k v�lasztani az iskol�k, �s megvan r� az es�ly, hogy nem fog bejutni mindenki, aki szeretne.
Az�rt az IT-t is meg�theti a v�ls�g
Hogy nem lesz hirtelenj�ben t�bb t�zezer junior programoz�nk, az mondjuk nem is felt�tlen�l baj, t�ved�s ugyanis, hogy mindig korl�tlan sz�m� ember gyakorlat n�lk�l el tudna helyezkedni ezen a piacon, k�l�n�sen, hogy a k�sz�b�n �ll� v�ls�g miatt r�vid t�von itt is stagn�l�s v�rhat�. B�rdos Krist�f�k mindenesetre azt gondolj�k,�ezzel egy�tt az IT-munkak�r�k vannak a legnagyobb biztons�gban, �s a digit�lis skillek egyre �rt�kesebbek�lesznek a munkaer?piacon. Ha a v�ls�g�el�ri�az IT-szektort, akkor is gyorsabban fog talpra �llni, mint m�s �gazatok, �s
A KORONAV�RUS UT�NI VIL�GBAN M�G JOBBAN FEL FOGNAK �RT�KEL?DNI AZ INFORMATIKAI K�SZS�GEK
� ez�rt akinek van ideje �s lehet?s�ge, annak most kifejezetten �rdemes ebbe az ir�nyba k�peznie mag�t.
Moln�r Attila arr�l besz�lt, val�ban el?�llhatnak az ipar�g sz�m�ra kellemetlen helyzetek a koronav�rus-j�rv�ny hat�s�ra, a szerepl?knek jelenleg k�t alapvet? f�lelm�k van. Az egyik, hogy a k�tezres �vek eleji dotkomlufit megel?z? id?szakhoz hasonl�an a kereskedelmi oldalon lezajlik most egy nagy v�teli hull�m (amit megfigyelhett�nk p�ld�ul a laptopbet�raz�sokn�l is), ut�na viszont �vekre elapad a kereslet.
A m�sik pedig, hogy a kisebb c�gek a v�ls�gban nem tudj�k megtartani a j�l fizetett senior fejleszt?iket, akik ez�rt ink�bb elmennek k�lf�ldre dolgozni � nem felt�tlen�l fizikailag (programoz�k�nt ugyanis egyre k�nnyebb t�vmunk�zni a vil�g b�rmely t�j�ra), de ett?l f�ggetlen�l k�s?bb m�r, miut�n megszokt�k, hogy nyugati b�r�rt otthonr�l dolgozhatnak, neh�z lesz ?ket visszaszerezni akkor is, ha itthon m�r kezdene beindulni a gazdas�g.
(Bor�t�k�p: Egy programoz� iskola bemutat�ja Egerben 2018. febru�r 1-j�n. Fot�:�Komka P�ter / MTI)