Mindenki izgatottan v�rta Orb�n Viktor �prilis 6-i besz�d�t, hiszen lehetett sejteni, hogy a minisztereln�k a gazdas�gv�delmi int�zked�sek keret�ben valamif�le �llami b�rkieg�sz�t�st fog bejelenteni a j�rv�ny miatt bajba jutott c�gek megseg�t�s�re. A korm�nyf? aznap csak a t�nyt k�z�lte, hogy lesz itthon is a n�metekn�l meghonosodott kurzarbeit, de nem lehetett tudni, pontosan mit is fog ez jelenteni a magyar gyakorlatban.
M�snap Palkovics L�szl� innov�ci�s �s technol�giai miniszter ism�t bejelentette az �llami b�rt�mogat�st (t�bb m�s dolog mellett), de az ITM miniszter�nek lit�niaszer? felsorol�sa ism�t sz�mos k�rd�st hagyott nyitva.
A h�t folyam�n m�g cs�p�gtek az inf�k, azonban maga a rendelet csak nagyp�nteken j�tt ki. B�r elm�letben ez lenne az a dokumentum, amely a magyar �llami b�rkieg�sz�t�s t�rv�nyi alapj�t k�pzi, m�gis sok kulcsk�rd�s nyitva maradt a kurzarbeit itthoni megval�sul�s�t illet?en.
Kell a p�nz? Bizony�tsd!
A kurzarbeit magyar v�ltozata a t�rv�ny szerint �gy n�z ki, hogy a c�geknek k�rv�nyt kell beadniuk a korm�nyhivatalhoz, amelyben egyfel?l bizony�taniuk kell, hogy a j�rv�nyhelyzet k�vetkezm�nye az, hogy �llami seg�ts�g�rt folyamodnak, �s hogy gazdas�gilag megalapozott a k�relm�k.
TEH�T HA M�R A KORONAV�RUS-HELYZET EL?TT IS HALDOKLOTT A V�LLALAT, VAGY �PPEN MOST IS NAGYBAN SZ�RNYAL, AKKOR ALIGHA FOG �LLAMI B�RKIEG�SZ�T�ST KAPNI.
De mit jelent ez a gyakorlatban?
��ll�spontunk szerint a k�zvetlen �s szoros �sszef�gg�s igazol�s�ra ismertetni kell azokat a k�r�lm�nyeket, amelyek a vesz�lyhelyzet elrendel�s�t k�vet?en a v�llalkoz�s m?k�d�s�re kihatottak �s amelyek okszer?en vezettek a munkaid? cs�kken�shez. Ilyen lehet a nyersanyag-ut�np�tl�s hi�nya vagy cs�kken�se, a nyersanyagok �r�nak drasztikus v�ltoz�sa, az �rfolyammozg�sok stb.� � fogalmaz dr. Sz?cs L�szl� �gyv�d, a R�ti, V�rszegi �s T�rsai �gyv�di Iroda PwC Legal munkat�rsa.
Emellett sz�mos egy�b felt�telt is bizony�tania kell, �gy k�l�n�sen azt, hogy a gazdas�gi neh�zs�gek �thidal�s�ra milyen int�zked�seket tett, illetve tervez tenni. Itt l�nyeg�ben �zleti tervet kell k�sz�teni az elk�vetkez? h�napokra annak igazol�s�ra, hogy a cs�kkentett volumen? termel�s hogyan biztos�tja a v�llalkoz�s tov�bbi m?k�d�s�t
� mondja a szak�rt?.
A Baker McKenzie munkat�rsai, dr. Feh�rv�ry �kos, a Baker McKenzie munkajogi csoportot vezet? nemzetk�zi partnere �s dr. �v�ry Papp N�ra, a Baker McKenzie munkajogi csoport vezet? �gyv�dje szerint fontos lehet az a r�szlet, amely m�g a rendeletet megel?z? bejelent�sn�l hangzott el. Ugyanis Palkovics L�szl� akkor �gy fogalmazott, hogy �ha egy c�g munkaterhel�s�nek 15-50 sz�zal�k�t elvesz�ti, akkor ig�nyelheti ezt a v�llalkoz�s�.
�Felt�telezz�k, hogy ezt kell igazolni t�bbek k�z�tt. Konkr�tumokat m�g mi sem tudunk. Viszont nyilv�n bemutathat�, hogy milyen volt a j�rv�nyhelyzet el?tt a c�g gazdas�gi �s p�nz�gyi helyzete, ezt hogyan �rintette a j�rv�ny (�zletmenet, �rbev�tel, k�lts�gek, profit) �s ennek kihat�sa a munkamennyis�gre ez alapj�n mi�rt sz�ks�gszer? a munkaid? cs�kkent�se��� mondj�k a Baker McKenzie szak�rt?i.
Viszont nem hat�rozza meg a rendelet, hogy csak abban az esetben j�r-e a t�mogat�s, ha a c�g anyagi helyzete miatt nem k�pes a teljes b�rt fizetni (mert ez a fizet?k�pess�g�t �s a m?k�d�s�t vesz�lyeztetn�), vagy akkor is, ha ez a helyzet m�g nem �ll fenn, de jelent?s m�rt�kben nehezedett a gazdas�gi helyzet
� v�laszolt�k az Index k�rd�s�re.
Nemzetgazdas�gi �rdek
A rendelet szerint az is sz�ks�ges az �llami seg�ts�ghez, hogy �a munkav�llal�k megtart�sa a folyamatos gazdas�gi tev�kenys�g�vel �sszef�gg? nemzetgazdas�gi �rdek� legyen. Ezzel a r�sszel kapcsolatban m�g a megk�rdezett szak�rt?k is t�bbnyire tan�cstalanok, csak �vatos tal�lgat�sokba bocs�tkoznak:
A t�mogat�sok rendszer�ben a nemzetgazdas�gi �rdek nem ismeretlen fogalomrendszer, a 2006 �vi LIII. tv m�r eddig is tartalmazott speci�lis elj�r�si szab�lyokat nemzetgazdas�gi szempontb�l kiemelt jelent?s�g? beruh�z�sok eset�n
� mondja dr. Sz?cs, a R�ti, V�rszegi �s T�rsai �gyv�di Iroda PwC Legal munkat�rsa.
�A kiemelt jelent?s�g? beruh�z�s, illetve a nemzetgazdas�gi �rdek nyilv�nval�an nem azonos fogalmak, azonban az adott t�rs�g munkaer? piaca, a t�mogatott v�llalkoz�s �ltal v�gzett tev�kenys�g, a munkav�llal�i l�tsz�m, tov�bb� a t�mogatott v�llalkoz�s �ltal eszk�z�lt beruh�z�sok, fejleszt�sek mind lehetnek olyan k�r�lm�nyek, amelyeknek m�rlegel�se mellett d�nthet �gy az elj�r� szerv, hogy a nemzetgazdas�gi �rdek fenn�ll� � v�lekedik a szak�rt?.
Ez a bizonytalans�g komoly gondot jelenthet, ugyanis a b�rkieg�sz�t�st ut�lagosan kapj�k meg a c�gek a rendelet �rtelm�ben, teh�t el?re meg kell finansz�rozniuk a t�mogatott r�szt is, �gy akik most azon hezit�lnak, hogy le�p�tenek vagy megpr�b�lkoznak a kurzarbeittal � ha csak nincs valamilyen bels? �rtes�l�s�k �, egyfajta szerencsej�t�k-helyzetbe k�nyszer�lnek.
R�ad�sul a �nemzetgazdas�gi �rdek� kifejez�s is balj�san csenghet, ugyanis a hasonl� nev? nemzetstrat�giai �rdek st�tuszt jellemz?en a Fidesznek kedves projektek (KESMA, Budapest�Belgr�d-vas�t) kapt�k meg, �gy az is elb�tortalan�that egyeseket att�l, hogy a kurzarbeittal sz�moljanak, hogy azt gondolhatj�k, a �NER-esnek" titul�lt c�gek el?nyt �lveznek, f�ggetlen�l att�l, hogy ez igaz-e, vagy sem.
Nem kiz�rt, hogy cs�p�gnek majd �jabb inform�ci�morzs�k nyilatkozatokban vagy a korm�nyinf�n, b�r akkor is k�rd�ses, hogy ki mennyire b�zik majd ezekben az inform�lis �g�retekben. Egy�bk�nt a nyilatkozat is, amit a V�llalkoz�k �s Munk�ltat�k Orsz�gos Sz�vets�g�nek (VOSZ) f?titk�ra, Perlusz L�szl� a Vil�ggazdas�gnak adott, azt val�sz�n?s�ti, hogy ez m�g a nem v�gleges v�ltozat. Perlusz arr�l besz�lt, hogy folyamatosan egyeztetnek Palkovics L�szl�, Varga Mih�ly �s B�rtfai-Mager Andrea miniszterekkel, �s szerinte�a korm�ny v�rhat�an laz�tani fog a kurzarbeit szab�lyain.
Tanulni, tanulni, tanulni
�jabb hom�lyos pont a k�telez? k�pz�s k�rd�se. Az �llami b�rt�mogat�s egyik felt�tele az �gynevezett �egy�ni fejleszt�si id?�, amelyet a rendelet �gy defini�l: �a munkav�llal� a munkak�r�hez, vagy a munkaad� tev�kenys�g�hez kapcsol�d� fejleszt�s �rdek�ben mentes�l a cs�kkentett munkaid? miatt kies? munkaid? harminc sz�zal�k�nak megfelel? m�rt�kben a munkav�gz�si k�telezetts�g teljes�t�se al�l�.
Ez a r�sz m�r a nulladik ponton sok fejt�r�st okoz annak, aki szeretn� meg�rteni, ugyanis az, hogy �mentes�l a munkav�gz�s al�l�, azt sugallja, a k�pz�sre a megmarad� munkaid?ben ker�l majd sor. Teh�t ha 40 �r�ban dolgoztam, �s �traktak 20 �r�ba, akkor abb�l 14-et kell ledolgoznom, �s hatot k�pz�ssel t�lt�k.
Egy m�sik ponton viszont az szerepel, hogy �a munkav�llal� �s a munkaad� a t�mogat�s ig�nybev�tel�vel v�llalja, hogy cs�kkentett munkaid?ben, �s a cs�kkentett munkaid?n t�li egy�ni fejleszt�si id?ben �llapodnak meg legal�bb a t�mogat�s id?tartam�ra.� Ami viszont azt jelenten�, hogy a 20 �r�t le kell dolgozni, �s azon t�l j�n a k�pz�s.
EZ KOMOLY K�L�NBS�G, MIVEL A RENDELET AZT IS EL?�RJA, HOGY A K�PZ�S IDEJ�RE IS J�R T�VOLL�TI D�J, A K�PZ�S PEDIG A KIES? MUNKAID? 30 SZ�ZAL�KA, EZ ESETBEN A KIES? B�R UT�N AZ �LLAMNAK 70, A MUNKAAD�NAK 30 SZ�ZAL�K T�VOLL�TI D�JAT KELLENE FIZETNIE.
�gy a munkav�llal� a minim�lb�r k�tszeres�ig bez�r�lag megkapn� l�nyeg�ben a teljes b�r�t, azonban a munkaad�nak ez esetben (felt�telezve, hogy fel�re cs�kkent a munkaid?) nem fele b�rt kellene fizetnie, hanem 65 sz�zal�kot plusz a k�pz�s k�lts�geit.
A MEGK�RDEZETT SZAK�RT?K A M�SODIK LEHET?S�GET VAL�SZ�N?S�TIK.
��ll�spontunk szerint sem egy�rtelm? a rendelet, de �rtelmez�s�nk szerint az egy�ni fejleszt�si id? a cs�kkentett munkaid?n t�l van, teh�t a fenti p�ld�t k�vetve a 20 �r�s munkaid? felett kell m�g a munkaad�nak v�llalni, hogy� a cs�kkentett munkaid? miatt kies? munkaid? harminc sz�zal�k�nak megfelel? m�rt�k? id?re munkab�rt fizet, a munkav�llal� pedig rendelkez�sre �ll� � v�lekednek a Baker McKenzie szak�rt?i.
Teh�t a p�lda szerinti 6 �ra abb�l az id?b?l j�n le, amikor m�r nem kell dolgozni. Ezt t�masztja al� az a rendelkez�s is, miszerint a munk�ltat�nak azt is v�llalnia kell, hogy a t�mogat�ssal egy�tt a munkab�r �sszege a t�mogat�s id?tartama alatt el�ri a munkav�llal� t�voll�ti d�j�t, ez pedig csak �gy j�n ki, ha a munk�ltat� fizeti a 20 �r�t, + a kies? 20 �ra 30%-�t, �s az �llam fizeti a kies? 20 �ra 70%-�t.
�Mindezek alapj�n �rtelmezhet? �gy a jogszab�ly, hogy amennyiben a munkav�llal� b�re magasabb, mint a minim�lb�r k�tszerese, akkor az �llami t�mogat�son fel�l a k�l�nb�zetet is a munk�ltat�nak kell megfizetni"�� �rj�k a rendelet k�rd�ses pontj�val kapcsolatban.
Hasonl� v�lem�nyen van a R�ti, V�rszegi �s T�rsai �gyv�di Iroda PwC Legal munkat�rsa, Dr. Sz?cs L�szl� is: �A�gyakorlatban a munk�ltat� �s a munkav�llal� meg�llapodnak a munkaid? cs�kkent�s�ben (azaz a heti munkaid? negyven �ra helyett h�sz �ra lesz). Ekkor meg�llap�that�v� v�lik a kies? munkaid?, (ami eset�nkben szint�n h�sz �ra). Ennek harminc sz�zal�k�ban a munkav�llal�nak val�ban fejleszt�si tev�kenys�get kell v�geznie.�
A szak�rt? szerint ez viszont �sszeakadhat a rendelet egy m�sik pontj�val, miszerint a t�mogat�st csak akkor lehet ig�nyelni, ha a munkaad� nem rendel el t�l�r�t.
Ez val�ban nehezen �rtelmezhet? a jelenlegi szab�lyok szerint, hiszen amennyiben a munkav�llal� munkaideje lecs�kken, akkor val�j�ban csak a cs�kkentett munkaid?ben kellene munk�t v�geznie
� �rja dr. Sz?cs.
�Amennyiben azonban a munk�ltat� tov�bbi fejleszt�si feladatokat hat�roz meg a r�sz�re, �gy az vagy rendk�v�li munkav�gz�s (t�lmunka), vagy pedig arr�l van sz�, hogy a r�szmunkaid? val�j�ban nem heti h�sz �ra, hanem heti 26 �ra lesz. A t�lmunka viszont az �j szab�lyoz�s szerint ker�lend? (4�(3)�b� pontja), illetve amennyiben a r�szmunkaid? m�rt�ke val�j�ban magasabb, akkor annak hat�sa lehet a t�mogat�s t�nyleges �sszeg�re (3�(3))��� mondta el a szak�rt? az Indexnek.
Home office-ban nincs t�mogat�s?
Nagy riadalmat keltett Palkovics L�szl� bejelent�s�ben az a r�sz, hogy a kurzarbeit felt�tele, hogy a munkav�llal�k �ne maradjanak otthon�. Ez egyfel?l �rthet? �tvitt �rtelemben is, �s ez esetben csak annyit jelent, hogy dolgozni kell hozz�, nem valamif�le seg�lyr?l van sz� (amely szinte szitoksz� a Fidesz sz�t�r�ban.)
DE LEHET �GY IS �RTENI, HOGY AZOK UT�N NEM LEHET B�RKIEG�SZ�T�ST K�RNI, AKIK HOME OFFICE-BAN (TEH�T OTTHONR�L) DOLGOZNAK. HA EZ IGAZ, AKKOR F?LEG AZ IRODAI MUNK�T V�GZ?K ESN�NEK KI A K�RB?L.
A k�rd�ses pont azt mondja ki, hogy a munka t�rv�nyk�nyve 53. paragrafusa szerinti munkav�gz�s ut�n nem j�r t�mogat�s, ez a paragrafus arr�l rendelkezik, hogy �a munk�ltat� jogosult a munkav�llal�t �tmenetileg a munkaszerz?d�st?l elt�r? munkak�rben, munkahelyen vagy m�s munk�ltat�n�l foglalkoztatni�.
Ut�bbi k�rd�sben megoszlik a szak�rt?k v�lem�nye. �A gyakorlatban azonban el�g egy�rtelm?, hogy a home office eset�n a munk�ltat� az Mt. 53 � szerint egyoldal�an rendeli el azt, tov�bb�, hogy a munkav�llal� nem a munkav�gz�s szok�sos hely�n, hanem a vesz�lyhelyzet tartalm�ra otthon v�gezze el a munk�j�t. Ennek megfelel?en a jogszab�ly val�ban �rtelmezhet? �gy, hogy a t�vmunkav�gz�s tartam�ra a t�mogat�s nem vehet? ig�nybe� � mondta el k�rd�s�nkre dr. Sz?cs L�szl�, a R�ti, V�rszegi �s T�rsai �gyv�di Iroda PwC Legal �gyv�dje.
A Baker McKenzie szak�rt?i szerint azonban nem felt�tlen�l z�rja ki az Mt. 53 tilt�sa a home office-ban dolgoz�k t�mogat�s�nak lehet?s�g�t, ugyanis szerint�k: �az 53. � csak a 44 beoszt�s szerinti munkanapra t�rt�n?, a munkaszerz?d�st?l elt�r? foglalkoztat�sra vonatkozik, ennek val�ban lehet egy speci�lis esete az �tmeneti home office-ban foglalkoztat�s, de a v�szhelyzet idej�n home office-ban dolgoz�k t�bbs�ge nem ez a rendelkez�s alapj�n dolgozik otthon, hanem vagy meg�llapod�s alapj�n vagy a 47/2020. Korm. rendelet 6. �-a alapj�n megteremtett lehet?s�g szerint, teh�t az ilyen munkav�llal�k is jogosultak a t�mogat�sra�.
A home office-szal �s a t�bbi k�rd�ses ponttal kapcsolatban is elk�ldt�k a k�rd�seinket az Innov�ci�s �s Technol�giai Miniszt�riumnak is, azonban cikk�nk megjelen�s�ig nem v�laszoltak. Amennyiben reag�lnak, friss�tj�k a cikket.
(Bor�t�k�p: Palkovics L�szl� az Inter Traction Electrics Kft. debreceni telephely�n tartott besz�d�ben 2020. �prilis 9-�n elmondta, hogy gazdas�gv�delmi akci�terv legfontosabb feladata a munkahelyek meg?rz�se. Az �zemben a koronav�rus-j�rv�ny miatti k�thetes le�ll�st k�vet?en, a sz�ks�ges �vint�zked�sek mellett �jraindult az aut�buszgy�rt�s. Fot�: Czegl�di Zsolt / MTI)