- A receptorok�olyan feh�rj�k a szervezetben, amelyekhez m�s anyagok k�pesek k�t?dni.
- Kor�bbi szabadalmukban �ppen azt a t�pus� t�d?gyullad�st jel�lik meg a szigma-1 receptort c�lz� ter�pia lehets�ges felhaszn�l�si ter�letek�nt, amely a covid-19 betegs�gben gyakran kialakul, �s amely a legt�bb �ldozat hal�l�t okozza.
- Az eg�szben az a j�, hogy az �ltaluk le�rt hat�anyag m�s betegs�gek kezel�s�ben m�r r�g�ta enged�lyezett gy�gyszer, �gy azonnal a betegek bevon�s�val kezd?dhetnek a klinikai k�s�rletek.
- A szabadalom teljesen magyar k�zben van.
- A hum�n vizsg�latokhoz (a gy�gyszerfejleszt�sben egy�bk�nt kev�snek sz�m�t�) p�r sz�zmilli� forintra van sz�ks�g, lehet?leg azonnal.
A kutat�csoport k�r�lbel�l �t �vvel ezel?tt kezdett el foglalkozni a szigma-1 receptorral. Fekete Andrea m�r m�sf�l �vtizede vesebetegs�geket kutat, ez a receptor �gy ker�lt a l�t�ter�be, hiszen felismert�k kutat�t�rsaival, hogy ha a szigma-1 receptort serkentik a vesesejtekben, az v�d a vese oxig�nhi�nyos k�rosod�s�val szemben.
Mindehhez, illetve a k�s?bbiek meg�rt�s�hez �rdemes tudnunk, hogy a receptorok olyan feh�rj�k a szervezetben, amelyekhez m�s anyagok k�pesek k�t?dni. A k�t?d�s eredm�nyek�ppen a receptor k�l�nf�le sejten bel�li folyamatokat ind�t be. Minthogy ezek a folyamatok sokszor betegs�gekben j�tszanak szerepet, a receptorok a gy�gyszermolekul�k leggyakoribb c�lpontjai k�z�tt vannak (hiszen a receptor m?k�d�s�nek befoly�sol�sa r�v�n adott esetben a betegs�gre is hatni lehet).
A hegesed�st g�tl� receptor
A szigma-1 receptor sz�mos sz�vet sejtjeiben megtal�lhat� (k�l�n�sen sok van bel?le a k�zponti idegrendszer sejtjeiben), m�ghozz� leggyakrabban a sejten bel�li membr�nrendszerhez k�t?dik. Az ut�bbi �vekben a legk�l�nf�l�bb �letm?k�d�sekben (�s ez�ltal betegs�gekben) j�tszott szerep�t vetett�k fel, a depresszi�t�l a sz�v- �s �rrendszer m?k�d�s�n kereszt�l egyes r�kt�pusokig. A mi szempontunkb�l azonban a szervezeten bel�li hegesed�sre kifejtett g�tl�hat�sa lesz kifejezetten �rdekes.
A szigma-1 receptorr�l kor�bban �gy gondolt�k, hogy els?sorban az idegsejtek �r�s�ben, illetve a k�z�tt�k l�v? kapcsolatok meger?s�d�s�ben van szerepe. Ez�rt kezdt�k az Alzheimer- �s Parkinson-k�rra gyakorolt hat�s�t vizsg�lni. Sokf�le molekula k�pes hozz� k�t?dni, r�szben a szervezet �ltal termelt, r�szben k�ls? vegy�letek is
- mondta el az Indexnek Fekete Andrea, a�Semmelweis Egyetem I. sz�m� Gyermekgy�gy�szati Klinik�j�n m?k�d? Diab�tesz Kutat�csoport vezet?je. - "Bizonyos molekul�k (hormonok, neurotranszmitterek, vagyis idegi inger�let�tviv? anyagok �s gy�gyszerek) �s k�r�lm�nyek (bakteri�lis fert?z�s, oxig�nhi�ny) befoly�solj�k a receptor m?k�d�s�t. Ilyenkor a receptor sokasodik, �s a sejtplazm�ba, ill. a sejt felsz�nre v�ndorol."
Az aktiv�lt receptor kalciumcsatorn�kat kapcsolhat be, befoly�solhatja ez�ltal a sz�vm?k�d�st,k�l�nb�z? gyullad�sos faktorok termel�s�t is cs�kkenti, ezzel az immunv�lasz szab�lyoz�s�ban is lehet szerepe. De a receptort c�lz� gy�gyszerfejleszt�s mindeddig szinte csak idegrendszeri betegs�gekre koncentr�l�dott.
Fekete Andrea csoportja azonban n�h�ny �vvel ezel?tt le�rta azt, hogy ha antidepressz�nsokkal serkentik a receptort, �s megn�velik a mennyis�g�t, az cs�kkenti a vese hipoxi�s k�rosod�s�t, s?t transzplant�ci� kapcs�n is hat�kony lehet.
Antidepressz�ns a t�d?be, ves�be
Els? hall�sra fura lehet, hogy mi�rt antidepressz�nssal kezelnek vesebetegs�get, hiszen azt hangulati zavarok kezel�s�re fejlesztett�k ki. Nos, egyszer?en az�rt, mert a felt�telez�sek szerint sz�mos antidepressz�ns, �gy a magyar k�s�rletekben alkalmazott fluvoxamin a szigma-1 receptor serkent�se r�v�n is hat az agyban.
A szigma-1 receptor k�zponti �s sokr�t? jelent?s�g�r?l �rulkodik az is, hogy a legk�l�nf�l�bb �l?l�nyekben is nagyon hasonl� az aminosav-szekvenci�ja, vagyis egy igen konzerv�lt feh�rj�r?l van sz�. Az evol�ci� sor�n azok a molekul�k, amelyek �letbev�g� jelent?s�ggel b�rnak, nagyon lassan mut�l�dnak,
HISZEN M�R KIS V�LTOZ�SUK IS AZ �LLAT HAL�L�T OKOZHATJA.
A hegr?l �ltal�ban a b?rs�r�l�sek ter�let�n keletkez?, a norm�lis fel�lett?l elt�r? k�pz?dm�ny jut az esz�nkbe, pedig hegek a bels? szerveken, sz�veteken is kialakulhatnak. A vese oxig�nhi�nyos k�rosod�sa hossz� t�von hegesed�shez (fibr�zishoz) vezethet, amely egy sor betegs�gben a k�rosod�sok v�g�llapota, �s sokszor a beteg elhal�loz�s�t okozza.
A csoport a receptor szemben kifejtett v�d?hat�s�t is kutatni szeretn�, mert �gy t?nik, hogy a z�ldh�lyog kezel�s�ben is hasznos lehet, mivel ott is hegesed�s alakul ki. Kider�lt az is a kutat�k sz�m�ra, hogy a receptor antifibrotikus v�d?szerepe teh�t ak�r teljesen �ltal�nos lehet az eg�sz szervezetben.
Amikor b�rmilyen szervet k�ros�t� hat�s �r, akkor sokszor a steril gyullad�s miatt a sz�vet sejtjeinek megv�ltozik az alakjuk �s a m?k�d�s�k. Emiatt az eg�szs�ges sz�vet hely�n hegsz�vet k�pz?dik. Ez pedig nem k�pes ell�tni az eg�szs�ges sejtek funkci�j�t, s?t g�tolja a k�rnyezet�ben l�v? sz�vet m?k�d�s�t is.
Sz�vinfarktust k�vet?en sokszor a beteg nem abba hal bele k�zvetlen�l, hogy a sz�vizom egy ideig nem jutott oxig�nhez, hanem hogy az eg�szs�ges sz�vizom hely�n is hegsz�vet alakul ki k�s?bb, mely nem k�pes a megfelel? m?k�d�sre.
Ugyanez j�tsz�dik le sokszor a t�d?gyullad�s hat�s�ra is: a t�d?h�lyagocsk�k h�msejtjeinek hely�n hegsz�vet alakul ki, ezek m�r nem k�pesek a g�zcser�re, �gy az a t�d?r�sz kiesik a m?k�d�sb?l. R�ad�sul ez a heg nem �gy m?k�dik, mint b?rs�r�l�sek hegesed�se, vagyis nem marad a s�r�l�s hely�n. Vagyis itt a sebgy�gyul�s egyens�lya felborul, �s m�r a �gy�gyul�si folyamatok� fogj�k a sokkal nagyobb bajt okozni.
A klinikai tesztekhez p�nz kell
Fekete Andrea szerint hatalmas probl�ma, hogy a fibr�zisra nincs hat�kony gy�gyszer, hiszen az �sszes hal�loz�sok 8-15 sz�zal�ka valamilyen t�pus� hegesed�shez k�thet?. A l�tez? szerek nagyon dr�g�k, a hat�konys�guk is megk�rd?jelezhet?, �s f�l?, hogy mell�khat�sk�nt hossz�t�von ak�r rosszindulat� daganat kialakul�s�t ind�thatj�k be.
A magyar kutat�k szabadalma szerint a receptort hat�konyan serkent? fluvoxamin g�tolja a hegesed�st, r�ad�sul egy gyakori, m�r piacra dobott antidepressz�ns. �gy megvan az az el?nye, hogy v�gigment a gy�gyszer-enged�lyeztet�si proced�r�kon, ismert, hogy nem toxikus, biztons�gosan alkalmazz�k a vil�gon depresszi�ban szenved?k milli�in.
A hat�anyag k�l�n�sen �rdekes, mert az eg�szs�ges sejtekben nem csin�l semmil�nyegeset. Csak akkor serkenti a szigma-1 receptorokat, ha sejt k�rosodott.
A kutat�k szabadalm�ban �ppen az a fajta (interstici�lis) t�d?gyullad�s elleni hat�konys�g szerepel, amely a covid-19 betegekn�l is gyakran kialakul. �gy a k�vetkez? l�p�sben, n�h�ny h�ten bel�l, ahogy az enged�lyek, illetve a sz�ks�ges anyagi forr�sok �sszej�nnek, koronav�rusos-betegeknek terveznek fluvoxamint adni (ami teh�t nem fejleszt�s alatt �ll� gy�gyszer, hanem m�r enged�lyezett k�sz�tm�ny)
A klinikai vizsg�latok el?k�sz�t�s�n Fekete Andrea �s munkat�rsai m�r hetek �ta dolgoznak. A kutat�k �ppen ez�rt (finoman fogalmazva) vegyes �rzelmekkel �rtes�ltek r�la tegnap, hogy a St. Louis-i�Washington Egyetem pont ugyan�gy, fluvoxaminnal kezdtek klinikai tesztekbe a koronav�rus-betegs�g ellen. A kutat� szerint ez k�s?bb szabadalmi k�rd�seket is felvethet,
DE EGYEL?RE A LEGFONTOSABB, HOGY HAT�KONY-E A SZER.
Most azonban a hazai klinikai tesztek az els?dlegesek, amelyek legjobb esetben m�jus elej�n indulhatnak. Els? k�rben sz�z beteget terveznek a vizsg�latokba bevonni, jelent?s k�lts�gekkel sz�molnak. A kutat�sokat eddig az akad�miai forr�sok �s korm�nyzati t�mogat�sok mellett biotech befektet?k finansz�rozt�k. A hum�n vizsg�latok megkezd�s�hez sz�ks�ges 2-300 milli� forint soknak t?nhet, azt j� tudni, hogy egy origin�lis hat�anyag kifejleszt�se ennek az ezerszeres�be, nagys�grendileg egymilli�rd doll�rba (!) szokott ker�lni.
(Bor�t�k�p: Egy beteg lak�t sz�ll�tanak el a Pesti �ti id?sotthonb�l 2020. �prilis 9-�n, ahol t�bb koronav�russal fert?z�tt beteget is diagnosztiz�ltak. Fot�: Huszti Istv�n / Index)