A SZOVJETEK ENIGM�JA BONYOLULTABB VOLT AZ EREDETIN�L | Forrás: index.hu |
Utolsó módosítás: 2020-04-22 10:37:02 | Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/33928 |
Azt az els? vil�gh�bor� �ta minden nagyhatalom pontosan tudta, hogy a modern hadvisel�sben, amikor az alakulatok k�z�tti kommunik�ci� egyre ink�bb vezet�k n�lk�li csatorn�kra terel?d�tt �t, �letbev�g� jelent?s�ge van, hogy az �zeneteket csak a c�mzett legyen k�pes megfejteni. Ez�rt, b�r az Enigma n�pszer?s�g�vel egyik rendszer sem vetekedhet,
HASONL� K�DOL�TECHNOL�GI�KAT M?K�DTETETT MINDEN HADVISEL? F�L.
Az igazi orosz enigma
A szovjetek a m�sodik vil�gh�bor� v�g�re k�sz�ltek el a maguk Fialka (Ibolya) n�vre keresztelt technol�gi�j�val. A tervez�skor figyelembe vett�k, hogy az Enigma nem volt annyira t�rhetetlen, mint kor�bban gondolt�k. Emellett az �j hidegh�bor�s vil�grend l�trej�tt�vel �j szempontk�nt jelentkezett a t�bbnyelv?s�g ig�nye.
Olyan rendszerre volt sz�ks�g, amely nem egy nyelven (oroszul) m?k�dik csak, hanem hasonl�an hat�konyan haszn�lhat� a t�bbi csatl�s kommunista (vagy �ppen kommunist�v� v�l�) orsz�g nyelv�n, illetve a k�z�tt�k foly� kommunik�ci�ban is. Itt p�ld�ul egy Magyarorsz�gra optimaliz�lt p�ld�nyt mutatnak be.
A Fialka minden tekintetben meghaladta az Enigm�t. Val�j�ban m�r el?dje, a II. vil�gh�bor� alatt rutinszer?en haszn�lt Albatrosz is fejlettebb volt a n�ci v�ltozatn�l, noha m?k�d�si elve nagyban hasonl�tott r�. A Fialka technol�gia olyannyira bev�lt a kommunista t�mbben, hogy eg�szen a vars�i szerz?d�s megsz?n�s�ig, s?t a kilencvenes �vek elej�n is haszn�latban volt a kelet-eur�pai orsz�gok titkosszolg�lataiban �s hadseregeiben.
A Szovjetuni�, illetve Oroszorsz�g a hidegh�bor� befejez?d�se, �s a mechanikus rejtjelez? technik�k elavul�sa ut�n m�g sok �vig a legteljesebb titoktart�ssal kezelte a Fialka l�t�t. V�g�l csak 2005-ben oldott�k fel r�szlegesen a titkos�t�eszk�zzel kapcsolatos inform�ci�kat, de
KUTAT� LEGYEN A TALP�N, AKI �RDEMI INFORM�CI�T AKAR TAL�LNI R�LA KGB IRATT�RAIBAN.
Viszont a New York-i KGB m�zeumban ki van �ll�tva egy darab, ez volt az els? p�ld�ny, amit valaha b�rhol a vil�gon k�zszem�lre tettek (az�ta m�r p�ld�ul a b�csi Hadt�rt�neti M�zeumban is van egy). Az eszk�z kin�zet�b?l nem neh�z az Enigm�ra asszoci�lni, ami nem felt�tlen�l a v�letlen m?ve. A szovjet rendszer azonban minden tekintetben meg is haladta n�met el?dj�t.
A Fialka is elektromechanikai elveket k�vetve titkos�totta a sz�veget, �s fogaskerekek sorozat�n futtatta �t a bet?ket. Egy testes �r�g�pre hasonl�tott, amelybe a kezel? beg�pelte a bet?ket, amelyek k�dkerekek kombin�ci�it megforgatva v�g�l egy m�sik bet?t dobtak ki. De m�g ez sem a v�geredm�ny volt, mert k�vetkezett egy kommut�tornak nevezett alkatr�sz, amely m�g egyszer randomiz�lta a karaktereket - csak a biztons�g kedv��rt. A k�dolt �zenetet lyukk�rty�ba lyukasztott�k. A lyukk�rty�t azt�n egy hasonl� g�pbe dugva, gyorsan dek�dolni lehetett azt.
A Fialk�t f?k�nt a szovjet hadsereg haszn�lta. Azoknak a katon�knak, akik megtanulhatt�k a haszn�lat�t, v�llalniuk kellett, hogy k�t �vig nem utaznak k�lf�ldre. A k�sz�l�k t�bbsz�r�sen er?sebben k�dolta a sz�veget, mint az Enigma, hiszen benne 10 ker�k forgott, az n�met v�ltozat h�rom vagy n�gy kerek�vel ellent�tben. �gy ezek �sszess�g�ben
500 KVADRILLI� KOMBIN�CI�T TUDTAK EL?�LL�TANI.
Mindez olyan biztons�goss� tette a szovjet k�dol�st, hogy az amerikai NSA (az elektronikus inform�ci�szerz�ssel foglalkoz� titkosszolg�lat) nem is tudta felt�rni a szovjet k�dokat, ha nem cs�szott emberi hiba a rendszer m?k�d�s�be (p�ld�ul nem siker�lt ellopni a k�dkulcsokat vagy nem �llt �t egy szovjet katona, a h�na alatt egy g�ppel �s egy k�dk�nyvvel). Ilyen azonban a legritk�bb esetben t�rt�nt meg.