Hallgattak a kritik�kra

Ezzel a korm�ny val�sz�n?leg a megc�lzott c�gek kritik�ira reag�lt, amelyek szerint t�l sok a bizonytalans�g �s az adminisztrat�v teher a magyar kurzarbeit programmal kapcsolatban, ez�rt egyszer?bb, ha a c�gek egyszer?en kir�gj�k a dolgoz�kat, akiknek nem tudnak munk�t adni.

A mostani m�dos�t�sok kiterjesztik a programot, t�bb ponton jelent?sen egyszer?s�tik az ig�nyl�ssel j�r� adminisztr�ci�t, �s cs�kkentik a program k�lts�g�t a c�geknek. Ezzel j�val t�bbeknek �rheti majd meg jelentkezni a t�mogat�s�rt, cser�be viszont a dolgoz�k potenci�lisan kevesebb p�nzt kaphatnak majd.

T�vmunk�ra is

A m�dos�t�s egyik fontos pontja, hogy

Az otthoni munkav�gz�sre explicit, sz�vegszer?en kiterjeszti a rendelet a programot, az eredeti sz�vegb?l pedig hat�ly�t veszti egy r�sz, amely szerint a t�mogat�s nem ny�jthat� e rendelet szerinti t�mogat�s a Munka T�rv�nyk�nyve 214. � (1) bekezd�s a) pontja szerinti foglalkoztat�shoz, vagyis a munkaer?-k�lcs�nz?n kereszt�l foglalkoztatott dolgoz�hoz.

Ezzel a k�t l�p�ssel jelent?sen kisz�lesedik azoknak a dolgoz�knak a k�re, akik t�mogat�st kaphatnak, �s �gy a c�gek� is, akiknek meg�rheti jelentkezni az �llami t�mogat�s�rt.

Kevesebb pap�rmunka

Az egyik ilyen v�ltoz�s az, hogy hat�ly�t veszti a rendelkez�s, amely el?�rta, hogy az ig�nyl? c�gnek bizony�tania kell, hogy minden m�s lehet?s�get kiakn�zott m�r �s nincs m�s lehet?s�ge, mint az �llami t�mogat�s�rt fordulni. A magyar kurzarbeit programot eredetileg egy amolyan utols� lehet?s�gk�nt tervezt�k, vagyis a jelentkez?nek bizony�tania kellett, hogy mindent megtett m�r a c�g megment�s�re: �tszervezte a munkaid?keretet, megv�lt azokt�l a dolgoz�kt�l, akikt?l meg tudott, �tszervezte a munkav�gz�st stb.

Ez viszont jelent?sen cs�kkentette azoknak a c�geknek a k�r�t, akiknek vonz� lehet?s�g volt a program, �s b�r a h�rek szerint a korm�ny egymilli� munkav�llal� t�mogat�s�val sz�molt a program tervez�sekor, a rendelkez�st ezt p�r t�zezerre cs�kkentette volna.

Egy m�sik fontos v�ltoz�s, hogy a rendeletb?l kiker�lt az a r�sz, hogy a r�vid�tett munkaid?vel egy�tt j�r� egy�ni fejleszt�si id?t bele kell �rni a munkaszerz?d�sbe, a m�dos�t�s szerint viszont a t�mogat�si k�relemmel automatikusan m�dosul a munkaszerz?d�s. Ez Fajcs�k G�bor, az RSM ad�tan�csad� c�g szak�rt?je szerint�az egyik legkomolyabb adminisztr�ci�s k�nny�t�s, hiszen egy t�bb sz�z vagy ezer f?t alkalmaz� c�gn�l �ri�si b�rokratikus teher egyenk�nt m�dos�tani a munkaszerz?d�seket.�Fajcs�k tov�bbi fontos v�ltoz�sk�nt kiemelte, hogy

Olcs�bb lesz a c�gnek

Az adminisztr�ci� mellett a c�gek k�lts�geit is cs�kkentik a m�dos�t�sok. Az egyik ilyen fontos v�ltoz�s p�ld�ul az, hogy a�t�mogat�s m�rt�k�t a vesz�lyhelyzet kihirdet�s�nek napj�n �rv�nyes havi t�voll�ti d�j helyett a havi alapb�r alapj�n sz�molj�k ki, az ennek kies? munkaid?re j�r� ar�nyos r�sz�nek hetven sz�zal�k�t fizetn� ki az �llam.

A t�voll�ti d�j mag�ban foglalja az alapb�rt, a p�tl�kokat �s a teljes�tm�nyb�rt is, vagyis a v�ltoz�ssal cs�kken az az �sszeg, ami alapj�n az �llam t�mogat�st fizet, �s val�sz�n?leg az is, amit a c�gek azt�n kieg�sz�tenek. Ez viszont Fajcs�k szerint val�sz�n?leg azzal is j�r majd, hogy

Szint�n a munk�ltat�k k�lts�geit cs�kkenti az egy�ni fejleszt�si id?re vonatkoz� m�dos�t�s. A m�dos�tott sz�veg szerint m�r csak akkor k�telez? a cs�kkentett munkaideje ut�n fejleszteni a t�mogatott dolgoz�t, ha a foglalkoztat�sa meghaladja az eredeti foglalkoztat�s fel�t.

Vagyis ha valaki nyolc �r�ban dolgozott, �s a c�g hat �r�ban foglalkoztatn� tov�bb, a marad�k k�t �r�j�nak egy r�sz�ben (30 sz�zal�k�ban) be�ll az egy�ni fejleszt�si id?, aminek keret�ben a munkak�rh�z vagy munkaad� tev�kenys�g�hez kapcsol�d� fejleszt�sben kell r�szes�lnie a munkav�llal�nak�� mondjuk tanulhat angolt ha ez a tev�kenys�gi k�rbe illik �, ha viszont az eredeti munkaidej�nek fel�n�l kevesebb �r�ban dolgozik tov�bb, �gy erre nincs sz�ks�g.

Ez a v�ltoztat�s az�rt fontos, mert az egy�ni fejleszt�si id?t a c�gnek ki kell fizetnie, �s mivel a szab�ly szerint ezzel egy�tt a dolgoz�nak meg kell kapnia a kor�bbi b�r�t, egy magas fizet�s? dolgoz� eset�n az �llami t�mogat�s fels? korl�tja miatt a munkaad�ra j�val magasabb k�lts�g is h�rulhat, mint az id?ar�nyos b�r, �s ak�r a kor�bban fizetett b�rhez k�zeli �sszeget kell tov�bbra is fizetnie a cs�kkentett munkaid? ellen�re. Ez sok p�nz, �s komoly anyagi teher lett volna a c�geknek, ha ezt minden cs�kkentett munkaidej? dolgoz�ra ki kell fizetni, nem csak azokra, akik t�bbet dolgoznak, mint az eredeti munkaidej�k fele.

Maradtak k�rd�sek

Az viszont k�rd�s, hogy mi lesz azokkal, akik pont az eredeti munkaidej�k 50 sz�zal�k�ban dolgoznak tov�bb. Jelenleg �gy t?nik, hogy a miniszt�rium �rtelmez�se szerint aki nyolc �ra helyett pont 4 �r�ban dolgozik tov�bb, annak fejlesztenie kell mag�t, amit a c�gnek ki kell fizetnie, a rendeletet azonban tan�csad�k �s c�gek szerint ett?l elt�r?en lehet �rtelmezni.

Az is megv�ltozik, hogy mire vonatkozik maga a cs�kkentett munkaid?: a� vesz�lyhelyzet kihirdet�s�t k�vet?en m�dos�t�sra ker�l? munkaszerz?d�s szerint h�romhavi �tlagban legal�bb a m�dos�t�s el?tti munkaszerz?d�s szerinti huszon�t sz�zal�k�t el�r?, de a nyolcvan�t sz�zal�k�t meg nem halad� r�szmunkaid?re, az eredeti rendeletben szerepl? legal�bb 50�� maximum 70 sz�zal�k helyett. Ez�Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group ad�partnere szerint azt jelenti, hogy

Az is szerepel a rendeletben, hogy a c�geknek nem kell visszafizetnie a t�mogat�st akkor sem, ha k�zben egyes munkav�llal�knak felmond a c�g. A c�gek l�tsz�mfenntart�si k�telezetts�ge a t�mogat�s ideje alatt nem a teljes �llom�nyra, csak a t�mogatott munkav�llal�kra vonatkozik, teh�t ha ki akar r�gni valakit, akire nem k�rt t�mogat�st, azt megteheti.

A m�dos�tott rendelet viszont tov�bbra sem tartalmaz semmilyen int�zked�st azokra n�zve, akik m�r elvesz�tett�k a munk�jukat, vagy a gyerekeikkel otthon kell maradniuk, �s ez�rt egy�ltal�n nem tudnak dolgozni.

Egyes forr�saink szerint ez alapvet?en amolyan gumiszab�lyk�nt ker�lt be �s maradt bent a rendeletben, hogy a korm�nyhivatal valamire hivatkozva el tudja utas�tani azoknak a jelentkez�s�t, aki�t el akarja utas�tani.