Az eg�szs�g�gyi k�vetkezm�nyek mellett m�r �rz?dnek a gazdas�gi hat�sok is: emberek ezrei vesztik el a munk�jukat, a kis �ttermekt?l a hatalmas aut�ipari besz�ll�t�kig v�llalatok sora k�zd a t�l�l�s�rt.
MILYEN LEHETS�GES KIMENETELEKET TARTOGAT EZ A HELYZET? AZ �GYNEVEZETT U-FORGAT�K�NYVEK SZERINTI LASSABB TALPRA�LL�ST VAGY A V BET?T FORM�L� OPTIMISTA �S GYORS KIL�BAL�ST?
Az eddigi legnagyobb �ta a legnagyobb
A v�rus egyar�nt sokkol�an hat az �let�nkre �s a meg�lhet�s�nkre: az Eur�p�ban �s az Egyes�lt �llamokban �letbe l�ptetett korl�toz� int�zked�sek val�sz�n?leg a legnagyobb negyed�ves gazdas�gi visszaes�shez fognak vezetni; ekkor�t az 1933-as nagy vil�gv�ls�g �ta nem l�ttunk. N�h�ny extr�m, h�bor�s helyzett?l eltekintve ez az els? eset modern t�rt�nelm�nkben, amikor eg�sz ipar�gak �llnak le, �s teljes r�gi�k, orsz�gok lak�i maradnak otthon.
Minden recesszi�n�l megfigyelhet?, hogy az emberek kevesebbet k�ltenek tart�s fogyaszt�si cikkekre, aut�ra, h?t?re, mos�g�pre. Ezeken k�v�l azonban a koronav�rus szinte teljesen lenull�zta az utaz�sra, sz�rakoz�sra �s egy�b szolg�ltat�sokra sz�nt �sszegeket is. A McKinsey becsl�se szerint a lakoss�g a szabadon elk�lthet? j�vedelme 40-50%-�t nem haszn�lja fel, az �gy bezuhan� kereslet pedig csak haz�nkban munkahelyek t�z- �s sz�zezreit vesz�lyezteti.
Az nyilv�nval�, hogy min�l hosszabb ideig maradnak �rv�nyben ezek az int�zked�sek, ann�l s�lyosabbak lesznek a gazdas�gi hat�sok.
A F?K�RD�S MINDAZON�LTAL NEM V�LTOZIK: MIKORRA �LL HELYRE A GAZDAS�G?
A gazdas�gi visszaes�s nagys�g�t �s a kil�bal�s gyorsas�g�t k�t t�nyez? fogja meghat�rozni:
- a v�rus terjed�se (�j fert?z�sek sz�ma, hal�loz�si ar�ny alakul�sa, k�zeg�szs�g�gyi l�p�sek eredm�nyess�ge) �s a
- a gazdas�gi hat�sok (munkan�lk�lis�g megugr�sa, cs?dbe men? v�llalkoz�sok sz�ma, gazdas�gpolitikai l�p�sek sikeress�ge) � ahogy az al�bbi �br�n is l�that�.
A lehets�ges kimenetelek k�z�l az optimist�k a V-alak� forgat�k�nyvek. Ezek szerint az �tmeneti visszaes�s ut�n a vil�ggazdas�g gyorsan visszat�r a j�rv�ny el?tti szintre. K�na m�r a ny�r elej�re visszaz�kkenhet a rendes ker�kv�g�sba �s a m�sodik negyed�ves visszaes�st kompenz�lja a m�sodik f�l�v eredm�nye, �gy elker�lve az �ves GDP-cs�kken�st � m�r most is l�thatunk biztat� jeleket erre nagyobb k�nai v�rosokban �s v�llalatokn�l. Ebben a forgat�k�nyvben Eur�pa �s az Egyes�lt �llamok k�pes kord�ban tartani a v�rus terjed�s�t, ami 2-3 h�nap le�ll�s ut�n lehet?v� teszi a korl�toz� int�zked�sek laz�t�s�t.
Ebben a szcen�ri�ban ny�rig brut�lis, 25-30%-os GDP-visszaes�s v�rhat�, az �v m�sodik fel�ben azonban a vil�ggazdas�g �sszekapja mag�t, mag�val h�zva a magyar gazdas�got is, �gy az �v eg�sz�ben �s �sszess�g�ben m�rs�kelt GDP-cs�kken�sre sz�m�thatunk.
Ha az esem�nyek alakul�sa U-alakot k�vet, abban az esetben az Eur�pai Uni�, K�na �s az Egyes�lt �llamok a v�rtn�l lassabban k�zd meg a v�russal. Ez azt jelenten�, hogy a k�l�nb�z? kij�r�si korl�toz�sok �s karant�nint�zked�sek legal�bb a ny�r v�g�ig fennmaradnak. Ebb?l ad�d�an 2020 m�sodik negyed�v�ben 35-40%-os GDP visszaes�st lenn�nk k�nytelenek elk�nyvelni (�sszehasonl�t�sk�ppen: a 2008-2009-es v�ls�g legrosszabb negyed�v�nek magyar GDP-adata m�nusz 8% volt), a lassabb helyrer�z�d�s pedig a munkan�lk�lis�g �s a cs?d�k meredek emelked�s�t vonn� maga ut�n.
JELEN TUD�SUNK SZERINT A VIL�GBAN �S HAZ�NKBAN EGYAR�NT A V VAGY U ALAK� FORGAT�K�NYVEK VALAMELYIK�NEK MEGVAL�SUL�S�RA SZ�M�TUNK, NEM Z�RHAT� KI AZONBAN EGY L-ALAK� �V�SZFORGAT�K�NYV� SEM.
Ebben az esetben a gazdas�g szerkezete tart�san k�rosodik, teljes�tm�nye pedig nem, illetve csak borzaszt�an lassan �ll vissza a v�rus el?tti szintre. Mindez azzal j�rna, hogy a v�rus legal�bb egy �vig kitartana �s terjedne, a gazdas�gpolitikai beavatkoz�sok hat�stalannak bizonyuln�nak, mik�zben sz�lesk�r?v� �s tart�ss� v�lna a munkan�lk�lis�g, valamint a v�llalati cs?d�k.
Tov�bb, de hogyan?
Mindannyiunkat foglalkoztat a k�rd�s: mikor t�rhet�nk vissza a kor�bbi �let�nkh�z �s napi rutinunkhoz? Mikor l�togathatjuk meg rokonainkat, bar�tainkat, vagy tarthatjuk meg elhalasztott esk�v?nket? Az eddigi tapasztalataink alapj�n k�t dolog egyre tiszt�bban rajzol�dik ki:
- a kil�bal�s nem lesz sem azonnali, sem line�ris,
- az ��j vil�g� pedig sz�mos tekintetben fog elt�rni att�l, amelyhez hozz�szoktunk.
A kil�bal�s fokozatos lesz. Nem fogunk boldogan arra fel�bredni egy nap, hogy a koronav�rusnak v�ge, rossz �rz�s n�lk�l sz�llhatunk fel a t�m�tt reggeli buszra vagy nyugodt sz�vvel k�sz�lhet�nk az esti koncertre. A k�nai �s d�l-koreai tapasztalatok azt mutatj�k, hogy a korl�toz� int�zked�sek jelent?s r�sze valamilyen form�ban fennmarad. K�zben pedig az v�lik kritikuss�, mennyire k�pesek ezeket kell?en differenci�ltan �s dinamikusan alkalmazni a korm�nyzati �s gazdas�gi d�nt�shoz�k.
�zsi�ban m�r azzal k�s�rleteznek, hogyan lehet feloldani, esetleg �jra, cs�kkentett �zemm�dban bevezetni a restrikci�kat, ak�r 1-1 sz?k ter�letre koncentr�lva, illetve csak n�h�ny nap erej�ig � term�szetesen �rgus szemekkel figyelve az �j megbeteged�seket.
Ehhez azonban sz�ks�ges az igazolt/lehets�ges fert?z�ttek szinte val�s idej?, az alapvet? szabads�gjogokat tiszteletben tart� nyomon k�vet�se, tesztel�se, tov�bb� az int�zked�sek hat�sainak alapos meg�rt�se, a kimenetelek modellez�se.
Szerencs�re m�r l�tunk j� p�ld�kat magyar c�gekn�l is: t�bb helyen kezdt�k tesztelni az alkalmazottakat, el?k�sz�tve a visszat�r�s�ket, m�shol �gy szervezt�k �t a m?szakokat, hogy egy esetleges fert?z�sn�l csup�n a munkaer? kis r�sz�t kelljen izol�lni. A szupermarketek egyre szigor�bb fert?tlen�t�si protokollokat vezetnek be, a multinacion�lis v�llalatok pedig sok helyen �ir�ny�t�k�zpontokat� �ll�tottak fel. Ezek �sszehangolj�k a COVID-19-cel kapcsolatos int�zked�seket a tesztek megszervez�s�t?l, a napi p�nz�gyi helyzet monitoroz�s�n �t az ell�t�si l�ncok �jj��p�t�s�ig.
A V�RUS LASS� LECSENG�SE UT�NI ��J VIL�G� NEM LESZ UGYANOLYAN, MINT AMILYENHEZ HOZZ�SZOKTUNK.
A McKinsey Global Institute m�rciusi k�rd?�v�ben a v�llalatvezet?k 86%-a szerint a koronav�rus jelenti a legnagyobb vesz�lyt a vil�ggazdas�gra. A j�rv�nyhelyzet enyh�l�s�vel ez a sz�m v�rhat�an cs�kkenni fog, n�gy jelent?s v�ltoz�s azonban tart�san vel�nk marad.
- Egyr�szt, egyre gyakoribb� �s megszokottabb� v�lik a jelenleg m�g sokaknak k�nyszer? t�vmunka.
- M�sr�szt, az elm�lt �vtizedek hat�konys�gf�kusza mellett a megb�zhat�s�g ker�l el?t�rbe: az utols� forintra optimaliz�l�s helyett egyre fontosabb� v�lik, hogy az ell�t�si l�ncok ellen�ll�bb legyenek a hasonl� sokkokkal szemben.
- Harmadr�szt, a digitaliz�ci� gyorsul�sa prognosztiz�lhat�. Sz�mos v�llalat sz�m�ra jelent majd elod�zhatatlan teend?t, hogy az �gyfeleivel val� interakci�kat digit�lis csatorn�kra terelje �s automatiz�lja bels? folyamatait.
- V�g�l ism�t el?t�rbe ker�l a t�vols�g: v�llalatvezet?k ezrei fogj�k �tgondolni, hogyan tudj�k r�vid�teni �s kisz�m�that�bb� tenni az ell�t�si l�ncaikat.
Mi pedig vegy�k �szre az �j vil�g pozit�v aspektusait is. Rem�lhet?leg j�v? ilyenkor m�r k�nnyebben mondjuk azt a f?n�k�nknek, hogy �bocs�nat, beteg a gyerek, ez�rt ink�bb vide�konferenci�r�l veszek r�szt a mai megbesz�l�sen�.
Az se volna rossz, ha a szupermarketek fenntartan�k az alaposabb fert?tlen�t�si elj�r�srendeket, �s ezzel akt�van j�ruln�nak hozz� a szezon�lis influenza elleni v�dekez�shez. A webshopjukat a karant�n alatt k�nyszerb?l felfuttat� kisv�llalkoz�sok pedig abban b�zhatnak, hogy ezzel �j �gyfeleket �s esetleg munkat�rsakat tudnak szerezni.
Sir Isaac Newtont 1665-ben egy pestisj�rv�ny k�nyszer�tette vid�ki otthon�ba, ? pedig a n�gy fal �s az almaf�k k�z�tt dolgozva forradalmas�totta a fizik�t �s a matematik�t; 355 �vvel k�s?bb rem�nykedj�nk abban, hogy a jelenlegi helyzetb?l mi is meg�julva �s meger?s�dve j�v�nk ki.