Trehány udvarral nincs közmunkaForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2020-04-30 14:36:12 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/34094
CĂ­mkĂ©k: Bihari hírek
Egy kedd este benyújtott óriási salátatörvény-tervezet ismét hozzányúlna ahhoz, hogy milyen feltételekkel lehetne kizárni embereket a közfoglalkoztatásból. Egy rendezetlen lakókörnyezetr?l szóló részt egyszer már megsemmisített az Alkotmánybíróság arra hivatkozva, hogy az gyakorlatilag rejtett diszkrimináció, ám most újra megjelent egy törvénytervezetben.

A most hatályos, közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek alapján kizárható három hónapra valaki a közfoglalkoztatásból. Ezek között szerepel jelenleg például, hogy ha az illet? tanköteles gyermeke nem jár iskolába, ha ezért három hónapon belül joger?sen elítélték, ha a számára megfelel? munkát visszautasítja, stb.

Ezt egészítenék ki ismét olyan részekkel, amelyek a lakókörnyezetre vonatkoznak. Ennek értelmében az álláskeres?t három hónap id?tartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha

A törvénytervezet tisztázza mi számít közvetlen lakókörnyezetnek, és mi számít rendezetlenségnek. E szerint a közvetlen lakókörnyezet "a lakhatás helyéül szolgáló ingatlan (az azon lév? építmény, kert, udvar), valamint a jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó utcafronti közterület".

A lakókörnyezet pedig akkor rendezetlen állapotú, ha:

Az Orbán-kormány és a fideszes parlamenti többség a lakókörnyezet rendezettségét egyszer már részévé akarta tenni a közfoglalkoztatottságból kizáró okoknak, ám az Alkotmánybíróság egy 2017-es döntésével megszüntette azt.

A rövidebb közleményében az Ab azt írta az akkori törvényszövegezésre:

a törvényi rendelkezés diszkriminatív jelleggel, szükségtelenül korlátozza a közfoglalkoztatottak magánszférához való jogát. A közfoglalkoztatási jogviszonynak rendszeridegen – a lakókörnyezet rendezettségével összefügg? – feltételekkel való megterhelése önkényes jogalkotói döntés. Ezért az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, és megsemmisítette a támadott szabályozást.

Az alapvet? jogok biztosa 2017-ben úgy vélte, "a rendelkezések ellentétesek az egyenl? bánásmód követelményével is, miután azok ésszer?, alkotmányosan indokolható cél nélkül, hátrányosan különböztetik meg a közfoglalkoztatottakat más munkaviszonyban álló személyekhez képest". Az Ab szerint a szabályozás "egy jól körülhatárolható társadalmi csoportot" hoz kedvez?tlen helyzetbe.

A közfoglalkoztatásban résztvev? személyek jellemz?en nehéz anyagi helyzetben lév?, a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegéhez tartozó személyek, a keresetük a minimálbérnél is alacsonyabb. A testület megállapította: nincs semmiféle ésszer? indoka annak, hogy az álláskeres?knek pusztán erre a körére különleges életvezetési el?írásokat írjon el? a jogalkotó

- írta az Alkotmánybíróság, ami szerint "a vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció" esete állt fenn amiatt, hogy ténylegesen csak a hátrányos, kiszolgáltatott anyagi helyzetben él?k esetére vonatkozott az a törvényi el?írás, amely a munkavégzést?l független feltételek teljesítését írta el?.

A vagyon helyzett?l nem függ? rendben tartás

A friss, 2020. április 28-i törvénytervezet indokolása szerint a közfoglalkoztatásból kizárásra a lakókörnyezetre vonatkozó passzusok miatt csak annak joger?s megállapítását követ?en kerülhetne sor. A jogsértés pedig megvalósulhat közegészségügyi vagy közbiztonsági kockázat okozásával vagy a közösségi együttélés önkormányzati rendeletben rögzített szabályainak be nem tartásával.

Az Alkotmánybíróság 2017-es döntésére is reflektál a szöveg. Az Ab azt írta, a közfoglalkoztatásban résztvev? személyek jellemz?en nehéz anyagi helyzetben lév?, a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegéhez tartozó személyek, ehhez képest a törvényi indokolás úgy fogalmaz:

A közfoglalkoztatotti körbe – vagyoni és szociális helyzett?l, valamint nemt?l és életkortól függetlenül – bármely álláskeres? személy bekerülhet, aki nem jogosult pénzbeli álláskeresési ellátásra. Így a bevezetni kívánt rendelkezés nem korlátozódik egy meghatározott társadalmi csoportra.

Az indokolásban még azt is hangsúlyozzák, hogy a módosítás "nem is a lakóingatlan felújítását, hanem annak pénzügyi befektetést nem igényl?, tehát a vagyon helyzett?l nem függ? rendben tartását tekinti kiindulási helyzetnek."

Az Alkotmánybíróság 2017-ben úgy vélte, a lakókörnyezetre vonatkozó korlátozások diszkriminatív jelleggel, szükségtelenül korlátozzák a közfoglalkoztatottak magánszférához való jogát. A friss törvénytervezet indokolásában azt írják:

a magánszférához való jog körében az elhanyagolt, rendezetlen lakókörnyezethez való jog nem is értelmezhet?, különösen úgy, ha egy ilyen állapot más személyeknek a tiszta, egészséges környezethez való jogát csorbítja.

(Borítókép: 2011-ben a helyi önkormányzat már tervezte Tarnabodon, hogy a tiszta udvar, rendes ház után jár majd csak segély a rászorultaknak. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI)

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!