Id�n sz�mottev?en cs�kkent a magyarorsz�gi g�r�gdinnye term?ter�let, a kor�bbi �vekben jellemz? nagys�grendileg 4500-4800 hekt�rr�l 4000 hekt�rra. A koronav�rus-j�rv�ny hazai kit�r�se �ppen a dinnye�ltet�s id?szak�ra esett, t�bben a bizonytalan j�v?t?l f�lve cs�kkentett�k a term?ter�leteiket a tervezetthez k�pest, ezzel a beruh�z�si k�lts�geket. Emellett az is k�zrej�tszott a cs�kken�sben, hogy az ut�bbi k�t �vben a kedvez?tlen id?j�r�s hat�s�ra hull�mz� lett az export �s a belf�ldi piac is.

Illusztr�ci�Forr�s: pexels.com

Fajt�k tekintet�ben a termel?k id�n is a piaci ig�nyeknek megfelel?en v�lasztottak. A legkeresettebbek a 4-8 kilogramm k�z�tti dinny�k, de ig�ny van a nagyobbakra is, amiket a piacokon �s �zletekben esetenk�nt szeletelve, ak�r h?tve is k�n�lnak. Form�j�t tekintve a k�n�latban a g�mb�ly? mellett jelen van a megny�lt, ov�lis dinnye. Ugyancsak folyamatosan n? a magszeg�ny dinny�k kedvelts�ge: ezekb?l nagyobb mennyis�gben a fekete h�j� �rhet? el, de a cs�kos v�ltozat is terjed. A termeszt�sben terjednek a hibridek, a magszeg�ny fajt�k m�r 20 sz�zal�kot tesznek ki, �s elindult a f�lia alatti termeszt�s is, amely a j�v?ben el?r�bb hozza majd a szezont.

Magyarorsz�g mennyis�gben az �t�dik legnagyobb dinnyetermeszt? az Eur�pai Uni�ban � Spanyolorsz�g, G�r�gorsz�g, Olaszorsz�g �s Rom�nia ut�n. A hazai termeszt�s? g�r�gdinnye harmada ker�l exportra, amelyet t�bbek k�z�tt a cseh, a lengyel, a szlov�k piacra sz�ll�tanak.

�ltal�ban j�lius 10-e k�r�l indul a hazai g�r�gdinnyeszezon.

N�h�ny termel? m�r f�liah�zakban is elkezdte a termel�st, ott id�n m�r j�nius v�g�n elkezdt�k leszedni az els? dinny�ket (f?leg B�k�s, Tolna megy�ben, illetve a j�sz-hevesi term?k�rzetben).
A szabadf�ldeken a tavaszi id?j�r�s hat�s�ra a megszokottn�l n�h�ny nappal k�s?bb k�t�ttek a dinny�k, ezek j�lius 10-20. k�z�tt ker�lnek a piacra. A szabadf�ldi kereskedelmi mennyis�get folyamatosan szedik a k�l�nb�z? t�jakon: Barany�ban �s B�k�sben els?k�nt, ut�na Toln�ban �s a heves-j�szs�gi k�rzetben, v�g�l a szabolcs-hajd�s�gi t�rs�gben.

Fajt�k tekintet�ben a termel?k id�n is a piaci ig�nyeknek megfelel?en v�lasztottak. A legkeresettebbek a 4-8 kilogramm k�z�tti dinny�k, de ig�ny van a nagyobbakra is, amiket a piacokon �s �zletekben esetenk�nt szeletelve, ak�r h?tve is k�n�lnak. Form�j�t tekintve a k�n�latban a g�mb�ly? mellett jelen van a megny�lt, ov�lis dinnye. Ugyancsak folyamatosan n? a magszeg�ny dinny�k kedvelts�ge: ezekb?l nagyobb mennyis�gben a fekete h�j� �rhet? el, de a cs�kos v�ltozat is terjed. A termeszt�sben terjednek a hibridek, a magszeg�ny fajt�k m�r 20 sz�zal�kot tesznek ki, �s elindult a f�lia alatti termeszt�s is, amely a j�v?ben el?r�bb hozza majd a szezont.

A kor�bbi felv�telen, dinny�vel megrakott j�rm?vek v�rakoznak egy felv�s�rl� telep el?ttForr�s: MTI/Rosta Tibor
A tavaszi id?j�r�s ellen�re is j� min?s�g? az idei dinnyeterm�s
Id�n t�bb fagy, k�s? tavaszi h?v�s nappal �s �jszaka, heves es?z�s nehez�tette a termeszt�st. Ugyanakkor a jobb fajtav�laszt�soknak k�sz�nhet?en a kor�bbin�l nagyobb term�s�tlagokat �rnek el a termel?k. Sz�mottev?en n?tt az oltott �s hibrid dinny�k ar�nya a konstanshoz k�pest, ami min?s�gbeli javul�st is jelent. Az oltott dinny�k a v�ltoz�kony id?j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt viszonylagos stabilit�st, termel�si biztons�got hoznak. Az asz�ly kev�sb� �rintette az �nt�z�tt ter�leteket, a legt�bben csepegtet? �nt�z�ssel tudt�k p�tolni a hi�nyz� v�zmennyis�get. Ugyanakkor az �prilisi-m�jusi fagyok miatt 20-90 sz�zal�kos p�tl�sokat kellett v�gezni, ter�leti elhelyezked�st?l f�gg?en. A dinnye-betegs�geknek kedvezett a m�jusi kev�s naps�t�ses, nyirkos id?j�r�s, de ez ellen tudatosan v�dekeztek a gazd�k, b�r mindk�t eml�tett probl�mak�r komoly kiad�sokkal j�rt sz�mukra.

Magyarorsz�g mennyis�gben az �t�dik legnagyobb dinnyetermeszt? az Eur�pai Uni�ban � Spanyolorsz�g, G�r�gorsz�g, Olaszorsz�g �s Rom�nia ut�n. A hazai termeszt�s? g�r�gdinnye harmada ker�l exportra, amelyet t�bbek k�z�tt a cseh, a lengyel, a szlov�k piacra sz�ll�tanak.

�ltal�ban j�lius 10-e k�r�l indul a hazai g�r�gdinnyeszezon.

N�h�ny termel? m�r f�liah�zakban is elkezdte a termel�st, ott id�n m�r j�nius v�g�n elkezdt�k leszedni az els? dinny�ket (f?leg B�k�s, Tolna megy�ben, illetve a j�sz-hevesi term?k�rzetben).
A szabadf�ldeken a tavaszi id?j�r�s hat�s�ra a megszokottn�l n�h�ny nappal k�s?bb k�t�ttek a dinny�k, ezek j�lius 10-20. k�z�tt ker�lnek a piacra. A szabadf�ldi kereskedelmi mennyis�get folyamatosan szedik a k�l�nb�z? t�jakon: Barany�ban �s B�k�sben els?k�nt, ut�na Toln�ban �s a heves-j�szs�gi k�rzetben, v�g�l a szabolcs-hajd�s�gi t�rs�gben.

Id�n �tlagos mennyis�get, mintegy 160 ezer tonn�t takar�thatnak be a termel?k - k�z�lte a NAK kert�szeti �s besz�ll�t�ipari oszt�ly�nak eln�ke sajt�t�j�koztat�n, J�szap�tin.

M�rtonffy B�la ismertette, hogy a v�ltoz�kony id?j�r�s miatt a magyar g�r�gdinnye id�n kicsit k�sve �rik be, de szeptember 15-ig el�rhet? lesz az �zletekben, piacokon.

A Magyar Dinnyetermel?k Egyes�lete �s a NAK folyamatosan konzult�l az �ruh�zl�ncokkal annak �rdek�ben, hogy �tmenet legyen az import �s a hazai dinnye k�z�tt, valamint mindig friss, j� min?s�g? �s magyar dinny�t k�n�ljanak a lakoss�gnak.

S�ndor L�szl�, dinnye�gazati szak�rt? hozz�tette, hogy most keresleti piac van a magyar g�r�g- �s s�rgadinnye ir�nt, a belf�ldi piac prefer�lja a hazai frissebb �s zamatosabb dinny�t.

P�cs J�nos orsz�ggy?l�si k�pvisel?, dinnyetermel? szerint a magyar dinnye min?s�gben k�l�nb, mint b�rki�, mert benne van a magyar gazd�k szorgalma, tud�sa, �s benne van az a ter�leti, �ghajlati adotts�g, amely miatt sokkal finomabb dinny�t tudunk termelni. Ez�rt k�ri a fogyaszt�kat, hogy az import helyett a magyar dinny�t v�lassz�k.