Kereslet v�ltoz�s �s a hitelesek ar�nya

�sszehasonl�t�sk�nt, alapul a 2008-as �v els�, m�g a v�ls�gt�l nem s�jtott fel�t vett�k, �gy k�t �v t�vlat�ban vizsg�lt�k a v�ltoz�sokat. A kereslet k�t �v alatt orsz�gos �tlagban mintegy egyharmad�val esett vissza: �tlag alatti a cs�kken�s a v�ls�g �ltal kev�sb� �rintett vev�k�rrel jellemezhet� budai ker�letek (pl. II. �s XII. ker�letben csak 20%), illetve a budai oldali agglomer�ci�s ter�letek (pl. Szentendr�n �s k�rny�k�n 25%) eset�ben. A vid�ki v�rosok k�z�l Gy�r�tt �tlag alatti, 20-30% k�z�tti a m�rs�kl�d�s. Kaposv�ron ugyanakkor 40-50, Tatab�ny�n 35-40% visszaes�sr�l sz�molhatunk be. A forgalmi visszaes�s ter�letileg elt�r� m�rt�ke els�sorban az �ltal�nos gazdas�gi helyzettel, a lak�skeres�k fizet�k�pess�g�vel, megtakar�t�saival, a bankok hitelez�si hajland�s�g�val, valamint az ingatlan�llom�nnyal f�gg �ssze.

"Nem csak a kereslet volumene cs�kkent jelent�sen, de a piacon maradt lak�sv�s�rl�k finansz�roz�si ar�nyai is nagym�rt�kben �talakultak. M�g 2008-ban orsz�gosan 30% k�r�li (ezen bel�l a budai ker�letekben 50, de pl. Kaposv�ron �s Tatab�ny�n csak 5-10%) volt azok ar�nya, akik vagy m�r megl�v� hitel fedezetcser�j�vel, vagy teljes eg�sz�ben k�szp�nzb�l vettek lak�st, addig id�n az ar�nyuk m�r el�ri a 70%-ot." - emelte ki Valk� D�vid, az Otthon Centrum vezet� elemz�je. A region�lis elt�r�sek megmaradtak; a II. �s XII. ker�letben, illetve Si�fokon �s k�rny�k�n 90%, ugyanakkor p�ld�ul a kelet-pesti agglomer�ci�ban csak 45-50%-ot tesznek ki a k�szp�nzes vev�k. A k�l�nbs�g egyr�szt a befektet�si c�l� v�s�rl�k ar�ny�b�l, a vev�i k�r �sszet�tel�b�l, illetve a telep�l�s vagy ter�let banki kock�zati besorol�s�b�l, �gy a hitelhez jut�s lehet�s�g�b�l ad�dik.

A legkeresettebb ingatlanok a v�ls�g el�tt �s ma

Az OC k�rk�pe szerint t�bb param�ter ment�n adt�k al�bb ig�nyeiket a lak�skeres�k: kisebb m�ret, alapter�let, szobasz�m, alacsonyabb �r, m�s t�pus (sorh�z is lehet�s�g lett), vagy egy�b ig�nyek mell�z�se (pl. t�bb f�rd�szoba helyett egy).

Klikk a k�pre!

Amik a legnagyobbat bukt�k

"Az �res�s ter�letenk�nt igen v�ltozatos m�rt�k�, 10 �s 35% k�z�tti volt az elm�lt k�t �v sor�n. Legink�bb a panellak�sok vesz�tettek �rt�k�kb�l, els�sorban az elavult g�p�szet, szigetel�s �s t�vf�t�s miatt. A v�ls�ggal szemben kev�sb� ellen�ll�k �ltal�ban a nagym�ret�, a rossz k�rny�ken fekv�, a rossz �llapot�, vagy bels� elrendez�s� lak�sok." - mondta Valk� D�vid.

Az �rt�kcs�kken�st okozhatja emellett az a speci�lis piaci helyzet is, hogy egy-egy koncentr�lt ter�leten, pl. vid�ki panellak�telepeken megn�tt a k�n�lat a kor�bban minim�lis �ner�vel v�s�rolt lak�sokb�l, amikt�l most szabaduln�nak a tulajdonosok, lejjebb nyomva az �rakat.

Klikk a k�pre!

V�ls�g�ll� ingatlanok

Az esetek nagy r�sz�ben ter�letenk�nt vannak v�ls�g�ll� ingatlanok, melyek nomin�l �rt�kben tartj�k �rukat. Legink�bb az �j�p�t�s�, vagy �jszer�, n�h�ny �ves lak�sok jelentettek j� befektet�st a v�ls�g el�tt. Jellemz�, hogy v�rosi k�rnyezetben a k�zponthoz k�zeli, kisebb lak�sok a legink�bb v�ls�g�ll�ak, egy k�l�n kateg�ri�t pedig a csek�ly k�n�lat�, ritka, kuri�zum term�kek k�peznek; ilyenek p�ld�ul a j� fekv�s� telkek, magas n�v�j� csal�di h�zak, vagy egy-egy ter�leten ritk�nak sz�m�t� �j vagy �jszer� ingatlanok.

Klikk a k�pre!

"A v�ls�g m�lypontj�t m�r magunk m�g�tt tudhatjuk, �s id�n lassan elindul a kil�bal�s. B�r a piac m�k�d�s�re, az �rak alakul�s�ra jelent�s kock�zatot jelent a k�nyszer�rt�kes�t�s el�tt �ll� ingatlanok t�mege, a befektet�si c�llal v�s�rl�knak, illetve azoknak, akik eddig a legkedvez�bb �rszintre v�rtak, nem �rdemes tov�bb k�slekedni�k." - tette hozz� Valk� D�vid.