�tc�mk�zett m�zli szelet m�g 2006-b�l. Az eredeti feliratot acetonnal most�k le, hogy �j szavatoss�gi id�t nyomtassanak r�. Az ellen�r�k csak sz�r�pr�baszer�en tal�lnak ilyen rakt�rakat, a korm�ny szerint ez�rt van sz�ks�g az �j ellen�rz�si rendszerre. Az �tletet a fogyaszt�v�d�k is j�nak tartj�k.

„Eddig is ellen�riztek a nagykereskedelmi v�llalatokn�l, de korl�tozott m�rt�kben, mert az anyagi lehet�s�geik megszabt�k, hogy h�ny helyen �s h�nyszor tudnak ellen�rizni, �gy egy kicsit k�nnyebb lesz, ha bejelentik, hogy hova �rkezett import �ru, vagy �j �ru” – mondta D�m�lki L�via, az Orsz�gos Fogyaszt�v�delmi Egyes�let �lelmiszer m�rn�ke.

Ezent�l ugyanis egy �rlapon jelenteni kell p�ld�ul azt, hogy honnan, mennyi, milyen szavatoss�gi idej�, beszerz�si �r� term�k �rkezett az import�rh�z.

Egy liter szlov�k tej 145 forint�rt. A magyar tejn�l ez 24 forinttal olcs�bb, ez�rt sokan ezt keresik. A keresked�k sz�m�ra eddig ez�rt volt vonz� import �rut is k�n�lni, keddt�l azonban lehet, hogy dr�g�bb lesz. Ugyanis min�l t�bb import term�ket �rulnak, ann�l t�bb lesz a pap�rmunk�juk, a megn�vekedett adminisztr�ci�hoz pedig �j emberek kellenek.

„Az biztos, hogy nem szabadulhatnak el ennek hat�s�ra az �rak, hiszen cs�kken a kereslet folyamatosan, minden gazdas�gi �s piaci szerepl� arra t�rekszik, hogy a lehet� legm�rs�keltebb �ron biztos�tsa a term�keket a fogyaszt�knak” – mondta Fodor Attila, a CBA kommunik�ci�s vezet�je.

Vagyis az �zletl�ncn�l arra sz�m�tanak, hogy maradnak az olcs� k�lf�ldi term�kek. Akik ugyanis ezeket az �rukat v�lasztj�k, azok els�sorban az �r alapj�n d�ntenek. �gy azt mondj�k, ha a szlov�k tart�s tej dr�gulna, m�r nem tudn�k eladni.