Az 1848 m�rcius 15.-�n kit�rt forradalom �s szabads�gharc nem volt el�zm�ny n�lk�li. Abban az id�ben a Magyar Kir�lys�g �s az Osztr�k Cs�sz�rs�g egy�ttesen alkotta az Osztr�k- Magyar Monarchi�t. K�z�s uralkod�ja volt a k�t orsz�gnak, aki a Habsburg-h�zb�l ker�lt ki. B�r volt magyar Orsz�ggy�l�s, ennek nyelve el�sz�r a latin, majd a n�met lett. A magyar rendek t�rekedtek az �n�ll�s�gra, pr�b�ltak engedm�nyeket el�rni az uralkod�n�l, kev�s sikerrel. Egym�sba �rtek a h�bor�k, amit a magyar t�rsadalom minden r�tege megszenvedett. Az uralkod�k is �rezt�k ennek a helyzetnek a vissz�s�gait, ez�rt engedm�nyeket tettek: M�ria Ter�zia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktat�s rendszere), ami egys�ges�tette a k�z�pfok� oktat�st, �gy minden 7-13 �ves gyermeknek iskol�ba kellett j�rnia. II. J�zsef - akit a magyarok "kalapos kir�lynak h�vtak", mert nem koron�ztatta magyar kir�lly� mag�t -, k�nny�tett a jobb�gyok helyzet�n, cs�kkentette ad�terheiket.

1789-ben kit�rt a francia forradalom, ennek eszm�je hat�ssal volt a magyar �rtelmis�gre is, egyre er�sebb� v�lt az uralkod� ir�nti gy�l�let. Ezt n�velte, hogy a h�bor�k miatt II. J�zsef a magyar nemess�get is meg akarta ad�ztatni, �gy m�r a kir�ly tr�nfoszt�s�r�l is t�rgyaltak a magyar nemesek. Amikor Franciaorsz�g hadat �zent a Habsburg Birodalomnak, az akkori kir�ly, I. Ferenc hadiseg�ly ny�jt�s�ra k�telezte a magyarokat, embert �s p�nzt k�vetelt. 1805-ben a h�bor� el�rte haz�nk ter�let�t, a franci�k �tl�pt�k a hat�rt. Nap�leon 1809 m�jus�ban felsz�l�totta a magyar nemess�get, hogy szakadjanak el a Habsburg H�zt�l �s t�mogass�k Franciaorsz�got. Ezt a nemesek nem tett�k meg, mivel f�ltek att�l, hogy elvesz�tik kiv�lts�gaikat.
1815-ben Waterloo-n�l Nap�leon veres�get szenvedett, ezzel v�get �rt a h�bor�, ezzel a magyar term�kek ir�nti kereslet is cs�kkent, a p�nz is �rt�k�t vesztette.
1825-ben �ssze�lt az Orsz�ggy�l�s, ahol a magyar nyelv haszn�lat�nak �gye volt a k�zponti k�rd�s. Ekkor sz�letett d�nt�s a Magyar Tudom�nyos Akad�mia fel�ll�t�s�r�l, amihez gr�f Sz�chenyi Istv�n egy �ves j�vedelm�t aj�nlotta fel. 1830-ban jelent meg Sz�chenyi Hitel c�m� m�ve, amiben Magyarorsz�g gazdas�gi �s t�rsadalmi �talakul�s�nak programj�t fogalmazta meg.
1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Orsz�ggy�l�si Tud�s�t�sok c�m� lapot, amelyb�l �rtes�lhetett az orsz�g n�pe a tan�cstermekben foly� vit�kr�l. Az egyre er�s�d� reformmozgalmat az uralkod� -ekkor m�r V. Ferdin�nd - �s k�rnyezete nem n�zte j� szemmel, ez�rt sok magyar vezet�t b�rt�nbe z�ratott.
A reformmozgalom er�s�d�s�t azonban nem tudta megakad�lyozni. 1847 nyar�n megalakult az ellenz�ki P�rt, aminek eln�ke gr�f Batthy�ny Lajos lett. Programjukat az ellenz�ki nyilatkozatot, De�k Ferenc fogalmazta meg. K�vetelt�k a Parlamentnek felel�s magyar korm�ny l�trehoz�s�t, a sajt�szabads�got, az egyes�l�si �s gy�lekez�si szabads�got, Erd�ly Magyarorsz�ghoz csatol�s�t, a k�ztehervisel�s bevezet�s�t, a t�rv�ny el�tti egyenl�s�g bevezet�s�t valamint, hogy a n�p is k�pviseltethesse mag�t a t�rv�nyhoz�sban �s a helyhat�s�gi v�laszt�sokon. AZ Ellenz�ki Nyilatkozat a m�rciusi forradalom programj�v� v�lt.
Franciaorsz�gban 1848 febru�rj�ban, B�csben 1848 m�rcius 13.-�n kit�rt a forradalom.

Mi t�rt�nt 1848 m�rcius 15.-�n?

A b�csi forradalom h�re �szt�nz� hat�ssal volt a magyar radik�lis ifjakra is. 15.-�n a Pilvax K�r tagjai, �l�k�n Pet�fi S�ndorral, J�kai M�rral �s Vasv�ri P�llal elhat�rozt�k, hogy maguk szereznek �rv�nyt a sajt�szabads�gnak. Alig n�h�nyan indultak el Landerer Lajos �s Heckenast Guszt�v nyomd�j�hoz, ahol cenz�ra n�lk�l kinyomtatt�k az Irinyi J�zsef �ltal megfogalmazott 12 pontot, valamint Pet�fi lelkes�t� k�ltem�ny�t a Nemzeti Dal-t. D�lut�n naggy�l�st hirdettek a Nemzeti M�zeum el�, ahol m�r t�bb t�zezer ember jelent meg. Itt felolvast�k a 12 pontot �s Pet�fi is elszavalta k�ltem�ny�t. Ezut�n a V�rba vonultak, hogy a Helytart�tan�ccsal elfogadtass�k k�vetel�seiket. Ez teljes m�rt�kben siker�lt, �gy v�r n�lk�l gy�z�tt a forradalom. Az �sszegy�lt t�meg k�vetel�s�re T�ncsics Mih�lyt is szabadon bocs�tott�k.

Magyar Himnusz

Sz�kely Himnusz