A NASA Viking programja a hetvenes �vek k�zep�n a Mars bolyg� kutat�s�nak legfontosabb programja volt. K�t �rszonda �s k�t lesz�ll�egys�g k�ld�tt haza a F�ldre inform�ci�kat az atmoszf�ra �s a felsz�n �sszet�tel�r�l, nagy felbont�s� f�nyk�peket �s rengeteg m�r�si adatot. A Viking egyik fontos k�ldet�se a marsi �let nyomai ut�ni kutat�s volt, �s az eredm�nyei nyom�n 1976-ban a NASA asztrobiol�gusai azt jelentett�k ki, nem siker�lt semmilyen jel�t �szrevenni annak, hogy a bolyg�n valaha l�tezett volna �let.

A tanulm�nyt egy matematikusokb�l �s biol�gusokb�l �ll� nemzetk�zi csoport tette k�zz� online a International Journal of Aeronautical and Space Sciences oldal�n. Mindemellett �gy v�lik, a NASA-nak nem is kell emberi exped�ci�t k�ldenie a v�r�s bolyg�ra az �ll�t�s bizony�t�s�ra. "Ha bizony�t�kot akarunk csup�n egy videofelv�telt kell k�sz�ten�nk egy marsi bakt�riumr�l. Ehhez el�g egy mikroszk�pot feljuttatni �s megfigyelni a bakt�rium mozg�s�t" - nyilatkozott Joseph Miller a D�l-Kaliforniai Egyetem orvosi kar�nak neurofarmakol�gusa �s biol�gusa. "Annak alapj�n, amit eddig tett�nk 99 sz�zal�kig bizonyos vagyok abban, hogy ott van az �let".

Miller magabiztoss�ga nagyr�szt az �j tanulm�nyb�l ered, ami �jraelemezte a NASA Viking egys�geinek 1976-ban elv�gzett �let�szlel�si k�s�rlet�t. Akkor a kutat�k t�bbek k�zt az �gynevezett radioakt�v bont�s (LR) k�s�rlet lefuttat�s�val r�gt�k �t magukat a nyers adatokon, ami mikrobai anyagcsere jelei ut�n kutatott a k�t Viking lesz�ll�egys�g �ltal kiemelt talajmint�kban. B�r a Viking-k�s�rletek k�z�l exobiol�giai szempontb�l ez volt a legbiztat�bb, a tud�sok v�g�l arra az �ltal�nos konszenzusra jutottak, hogy a k�s�rlet csak geol�giai aktivit�st tal�lt, biol�giait nem.

Az �j tanulm�ny m�s ir�nyb�l k�zel�tette meg az adatokat, az elv az volt, hogy a k�s�rlet eredm�nyeit kiz�r�lag numerikus n�z�pontb�l vegy�k szem�gyre. A kutat�k sz�msorozatokk� alak�tott�k az LR adatokat, majd az eredm�nyek komplexit�s�t kezdt�k vizsg�lni, abb�l indulva ki, hogy az �l� rendszerek �sszetettebbek a nem biol�giai folyamatokn�l. A matematikusok szoros �sszef�gg�seket tal�ltak a Viking k�s�rlet eredm�nyeinek �sszetetts�ge �s a f�ldi biol�giai adatsorozatok komplexit�sa k�z�tt, ami szerint�k ink�bb biol�giai, mintsem tiszt�n fizikai folyamatok karakterisztik�ira utal az 1976-os adatokban.

A kritikusok szerint a biol�giai �s nem biol�giai folyamatokat megk�l�nb�ztet� matematikai m�dszer hat�konys�ga m�g a F�ld�n sem bizony�tott, ez�rt korai b�rmilyen messzemen� k�vetkeztet�st levonni. "Ide�lis lenne, ha a marsi adatokon egy olyan technik�t alkalmazn�nak, amit m�r a F�ld�n megfelel�en kalibr�ltak �s kell�en megalapozottnak bizonyult" - mondta Christopher McKay, a NASA Ames Kutat� K�zpontj�nak asztrobiol�gusa.

A kutat�k most arra k�sz�lnek, hogy k�t, k�l�nb�z� id�pontb�l sz�rmaz� marsi minta adatait elemzik ki �s hasonl�tj�k �ssze. A kett� k�zti k�l�nbs�g az, hogy az egyik akkor k�sz�lt, miut�n egy homokvihar t�bb napon �t eltakarta a napot. Ha helyes a tud�sok felt�telez�se, a k�l�nb�z� k�r�lm�nyek miatt a biol�giai folyamatok v�ltoz�st mutatnak majd a k�t mint�ban, m�g a k�miaiak nem, vagy eg�szen m�s t�pus�t.

Miller maga is elismeri, hogy bizony�t�kaik nem bombabiztosak, azonban �gy v�li, hogy �gy is azt a n�zetet er�s�ti, ami ellentmond a Viking eredm�nyeir�l kialakult �ltal�nos v�lem�nynek. K�vetkez� l�p�sk�nt maga is �jra elemzi az adatokat, hogy l�ssa, vannak-e v�ltoz�sok, amikor a napf�nyt heteken �t blokkolta egy porvihar, mivel elm�letileg a biol�giai rendszereknek a Marson is m�sk�nt kellene reag�lniuk a k�rnyezeti v�ltoz�sokra, mint a geol�giaiaknak. A kutat�s eredm�nyei v�rhat�an augusztusban l�tnak napvil�got.


A Viking-programr�l

A Viking–1 az Egyes�lt �llamok els� olyan �rszond�ja volt, amelyet a NASA a Mars felsz�n�re k�ld�tt. A szonda felbocs�t�s�ra szervezett Viking-program keret�ben Viking-2 n�ven egy ikerszonda is sikeresen Marsot �rt. A p�ros k�ldet�s c�lja a marsi �let nyomainak felkutat�sa volt.�A m�sodik Viking-szonda 1975. szeptember 9-�n indult – h�rom h�ttel a testv�rszonda startja ut�n – egy Titan/Centaur rak�t�n.

A Viking-1 a lesz�ll�st k�vet�en sz� szerint azonnal megkezdte az adatok k�zvet�t�s�t, 25 m�sodperccel a lesz�ll�s ut�n elkezdte az els� panor�mafelv�tel sug�rz�s�t. Ez a k�p egy apr�bb-nagyobb k�vekkel behintett s�ks�got t�rt fel, a t�volban p�r lank�s dombh�ttal. (�rdekes eset volt az els� k�p fogad�sa: a NASA szakemberek t�relmetlenek voltak �s helytelen sz�nekkel l�tt�k el �s tett�k k�zz� az els� k�pet. A k�pek nyersen, fekete-feh�ren �rkeztek, a sz�neket k�l�nb�z� sz�r�k alkalmaz�s�val jelen�tett�k meg, �m a kalibr�ci�s sz�nsk�la k�pe csak k�s�bb �rkezett meg a r�di�n sug�rzott adatfolyamban, amit nem v�rtak meg, hanem a k�panaliz�l� szakember abb�l a hib�s felt�telez�sb�l indult ki, hogy az �g k�k. A val�s sz�nek szerint elk�sz�tett k�p m�g furcs�bb volt, az �g r�zsasz�n volt rajta �s a t�bbi sz�n is m�r �rnyalatot kapott.

A szonda legfontosabb programj�nak a lesz�ll�egys�g kutat�sai sz�m�tottak, a tervez�k az egykori vagy jelenbeli marsi �let jeleinek megtal�l�s�t b�zt�k a szond�ra. A k�s�rletek kiindul�si pontja az a felt�telez�s volt, hogy marsi �let is csak vizet tartalmaz� talajban lehet.


A k�s�rletek a k�vetkez�k voltak:

h�bont�sos k�s�rlet: Ez abb�l a felt�telez�sb�l indult ki, hogy az esetleges marsi �l�l�nyek anyagcser�j�nek a l�gk�r sz�n-dioxidja lehet az alapja, �s a sz�n be�p�l az organizmusok szervezet�be (fotoszint�zis �tj�n). Ehhez az �s�karral talajmint�t vettek, 15-17 Celsius-fokon m�k�d� inkub�torba helyezt�k �s radioakt�van jelzett sz�n-dioxid, illetve sz�n-monoxid g�zt f�jattak be, mint kv�zi marsi l�gk�rt. A talajt xenonl�mp�val vil�g�tott�k �s �t napig teny�sztett�k (az egym�s ut�n v�gzett k�s�rletekn�l a xenonos megvil�g�t�st n�ha elhagyt�k). Az inkub�l�si id�szak v�g�n a talajmint�t 625 �C-ra hev�tett�k �s figyelt�k, hogy van-e a t�voz� g�zokban a radioakt�van jel�lt molekul�kb�l. A k�s�rletsorozat sor�n fordult el� pozit�v �s negat�v eredm�ny egyar�nt, �gy ez a k�s�rlet nem d�nt�tte el a k�rd�st egy�rtelm�en.

radioakt�v t�poldatos k�s�rlet: Ennek sor�n az volt a felt�telez�s, hogy egyes marsi organizmusok k�pesek a szerves anyagok lebont�s�ra �s a sz�n kivon�s�ra. Ez�rt ism�t marstalajt teny�sztettek, ez�ttal marsi l�gk�rt engedve az inkub�torba. A talajt radioakt�van jelzett t�poldattal kezelt�k, hogy majd abb�l a talajban esetleg benne l�v� �l�l�nyek „t�pl�lkozni fognak”. A 11 napon �t foly� teny�szt�st�l azt v�rt�k, hogy az inkub�tor l�gk�r�ben a folyamat sor�n emelkedik a radioaktivit�s. Meglep� m�don a k�s�rlet els� k�t �r�ja sor�n a sug�rz�s szintje jelent�sen emelkedett, majd ut�na nem t�rt�nt semmi. Mintha val�ban lett volna ott �l�l�ny, amely azt�n hamarj�ban elpusztult. De a tud�sok szerint a sug�rz�s k�miai reakci�k miatt is emelkedhetett, ez�rt ezt sem vett�k perd�nt� k�s�rleti eredm�nynek.

g�zcser�l�d�si k�s�rlet: A k�s�rlet arra a k�rd�sre kereste a v�laszt, van-e olyan marsi �l�l�ny, amely bel�legzi a marsi l�gk�rt, majd �talak�tva azt, m�smilyen g�zt bocs�t vissza a l�gk�rbe. G�zkromatogr�ffal folyamatosan figyelt�k a mint�kat, hogy megv�ltozik-e az inkub�tor l�gk�r�nek �sszet�tele, megjelennek-e a prepar�lt g�zok a l�gk�rben. A t�bbsz�r v�gzett k�s�rletsorozat az el�z�ekhez hasonl�an t�bbsz�r hozott pozit�v �s negat�v eredm�nyt is, azaz a k�miai folyamatokra is r�foghat� eredm�nyek itt sem d�nt�ttek perd�nt�en.

A felsz�ni k�ldet�s 2245 sol ut�n 1982. november 13-�n �rt v�get, egy rossz parancs miatt. A m�rn�k�k szerettek volna egy �j szoftvert felt�lteni az akkumul�torok felt�lt�si met�dus�nak megv�ltoztat�s�ra �s az �ramt�rol�si kapacit�s megn�vel�s�re, �m a felt�lt�skor fel�l�r�dott az antennamozgat� szoftver n�h�ny sora is. A k�vetkez� h�napok k�s�rletei a szond�val val� kapcsolatfelv�telre �s az antenna �jrapoz�cion�l�s�ra mind kudarcot vallottak.