�ri�si v�ltoz�s figyelhet� meg a csal�di h�zak ingatlanpiac�n a v�ls�g el�tti 2008-as �s az idei �v �sszehasonl�t�s�ban. Az �rak m�r olyan alacsonyak, hogy id�n meglend�lt a piacuk – �ll�tja a Duna House elemz�se.

T�nkretett �lmok

A 2000-es �vek elej�n indult Forint hitel boom a szocpollal �s az �llami kamatt�mogat�ssal kieg�sz�tve az �jlak�s piac- �s ezen bel�l a csal�di h�z �p�t�sek f�nykora is volt. �p�tkeztek �s �j�p�t�s� h�zat v�s�roltak sokan, akik megtehett�k, m�rpedig sz�les volt azok k�re, akiknek a szab�lyoz�sok �s banki kock�zati �tv�gy lehet�s�get teremtett. A v�ls�g azonban sokak csal�dih�zas �lm�t tette t�nkre, hiszen nemcsak a fenntart�s dr�gult, az esetlegesen megn�vekedett bej�r�si k�lts�g lett egyre megterhel�bb, hanem a hitelt�rleszt�k is s�lyosabb terhet jelentettek az egyre dr�gul�bb gazdas�gi k�rnyezetben. Akik pedig mindezt devizahitelb�l finansz�rozt�k a 2000-es �vek m�sodik hitelhull�m�ban, m�g rosszabbul j�rtak.

Harmad�val kevesebb�rt

Mindennek k�vetkezt�ben sokan gondolt�k �gy, hogy a h�z elad�s�val �s egy kisebb, fenntarthat�bb lak�sba k�lt�z�ssel sok tehert�l megszabadulhatnak. Megn�tt teh�t a k�n�lat �s ez nem kedvez az elad�knak. Rutai G�bor az ingatlanos c�g elemz�si vezet�je a sz�mokba is beavat.

2008-ban, – vagyis a v�ls�g el�tt k�zvetlen�l – a haszn�lt csal�di h�zakat orsz�gos �tlagban 23 milli� Ft-�rt v�s�rolt�k a vev�k. Az �tlagos ingatlanm�ret 123 n�gyzetm�ter volt, vagyis a n�gyzetm�ter�r 186 ezer Ft k�r�l alakult. A k�vetkez� �vekben azonban rendre cs�kkentek az �ves n�gyzetm�ter �tlag�rak �s a v�s�rl�k is be�rt�k az egyre kisebb m�retekkel. 2012-ben m�r az orsz�gos n�gyzetm�ter �tlag�r 19 sz�zal�kkal volt kisebb, mint 2008-ban �s a vev�k is be�rt�k 12 sz�zal�kkal kisebb m�rettel, hiszen az idei �tlag 108 n�gyzetm�ter. A k�t �rt�k v�ltoz�sa dr�mai hat�st mutat, hiszen az idei orsz�gos �tlag�r alig haladja meg a 16 milli�t a 2008-as 23-hoz k�pest, vagyis harmad�val kevesebb�rt v�s�rolnak most a vev�k haszn�lt h�zat.

Cs�cs volt a tavasz

Az �sszes ad�s-v�teli tranzakci� 17-19 sz�zal�k�t tett�k ki a csal�di h�zat v�s�rl�k az elm�lt �vekben, id�n azonban ez 22 sz�zal�kra emelkedett, ez nagyj�b�l 18 ezer v�s�rl�st jelent. A h�zv�s�rl�si cs�cs ebben az �vben tavasszal volt, annak ellen�re, hogy a v�gt�rleszt�s ink�bb az �v els� h�napjait nyomta meg, ha a teljes piacot n�zz�k. A 2012-es csal�di h�zas tranzakci�k 15 sz�zal�k�t hozta a f�v�ros. Itt az �tlag v�s�rl�si �rt�k term�szetesen magasabb, mint az orsz�gos, ez 24 milli� Ft, viszont az �tlagm�ret nem sokkal nagyobb, csup�n 110 n�gyzetm�ter.

Minim�lis emelked�s

A lak�sok �ra a c�g �rindexe szerint t�lvan a m�lyponton, s�t a idei 3. negyed�v 1 sz�zal�kos emelked�st mutat az egy �vvel ezel�tti adatokhoz k�pest. B�r csal�di h�zak vonatkoz�s�ban neh�zkes – �s nem is megszokott – �rindexet k�sz�teni, a megn�vekedett idei v�s�rl�si ar�ny azt jelzi, hogy a v�rakoz�sok szerint a csal�di h�zak eset�ben is hasonl� lehet a helyzet. J�l j�rhatnak teh�t azok, akik az elm�lt 3 �vben nem kapkodt�k el a v�s�rl�st, holott mondjuk a csal�di k�r�lm�nyeik indokolt�k volna. A csal�di h�zak idei k�n�lata nekik kedvez.