Az eddig ismert legkor�bbi maja �p�tm�nyeket t�rt�k fel Guatemal�ban: a k�zt�r �s piramis alkotta komplexum k�tsz�z �vvel kor�bbr�l sz�rmazik, mint a ter�let egy�b ilyen t�pus� �p�tm�nyei �s a szakemberek szerint val�sz�n�leg napmegfigyel� obszervat�riumk�nt szolg�lhatott a maj�k szertart�saihoz. A kutat�k felfedez�s�kr�l a Science c�m� foly�iratban sz�moltak be.

A l�pcs�s piramisok �s nyitott terek fontos elemei voltak az id�sz�m�t�sunk el�tt 800 k�r�l �p�lt korai maja telep�l�seknek. Ekkor az olm�kok� volt a legjelent�sebb civiliz�ci� Mezoamerika ter�let�n. A r�g�szek egy r�sze �gy v�li, hogy mivel az olm�kok legnagyobb �s legh�resebb k�zpontj�nak sz�m�t� La Vent�ban is magasodnak az id�sz�m�t�sunk el�tti 800-b�l sz�rmaz� piramisok, ez�rt a maj�k minden bizonnyal az olm�kokt�l tanult�k el a piramis�p�t�s fort�lyait.

A Guatemala sz�v�ben fekv�, Ceibal nev� korai maja telep�l�sen tal�lt �j leletek azonban m�st sugallnak. Az Arizonai Egyetemen dolgoz� Takeshi Inomata �s koll�g�i egy teret fedeztek fel Ceibalban, rajta egy nyugati �p�lettel �s egy keleti platformmal, amelyek k�ts�gtelen�l hasonl�tanak a La Vent�ban tal�lhat� �p�tm�nyekhez.

A leleteken tal�lt szerves mint�k radiokarbonos kormeghat�roz�s�b�l kider�lt, hogy a piramis nagyj�b�l az id�sz�m�t�sunk el�tti 850-b�l sz�rmazik, m�g a platformot az id�sz�m�t�sunk el�tt 1000-ben emelt�k, vagyis k�tsz�z �vvel id�sebb, mint a t�bbi maja �p�tm�ny �s ugyanennyi �vvel el�zi meg a La Venta-i monument�lis �p�tkez�seket.

A ceibali komplexum meg�p�t�sekor La Venta m�g nem lehetett hatalmas �s befoly�ssal b�r� k�zpont - h�zta al� Inomata. �gy, b�r a korai maj�kra valamilyen szinten hat�ssal lehettek az olm�kok, val�sz�n�tlennek t�nik, hogy t�l�k tanult�k el a monument�lis �p�tkez�sek fort�lyait. A szakemberek szerint �gy t�nik, hogy az eg�sz r�gi� jelent�s v�ltoz�sokon ment kereszt�l ebben az id�szakban, �s az egyes csoportok �tvett�k egym�s �p�t�szeti �s ritu�lis hagyom�nyait, amelyeket �talak�tottak �s tov�bb fejlesztettek.

Az �j leletek azonban m�g mindig nem adnak v�laszt arra a k�rd�sre, hogy mi�rt �p�tett�k az els� piramisokat, illetve azok mi�rt v�ltak sz�mos mezoamerikai civiliz�ci� jelk�p�v�. Inomata szerint a folyamat egyik fontos t�nyez�je lehetett a politikai berendezked�s �talakul�sa. A La Vent�t�l sz�z kilom�terre nyugatra fekv� San Lorenzo nev� olm�k telep�l�s hanyatl�sa p�ld�ul olyan hatalmi v�kuumot eredm�nyezett, amelyben k�l�nb�z� csoportok ker�lhettek el�t�rbe �s k�s�rletezhettek �j �tletekkel, ak�r a piramis�p�t�ssel is.

Titok �vezi a maj�k eredet�t

A maja civiliz�ci� egy K�z�p-Amerik�ban �lt prehisp�n civiliz�ci�, amely f�leg a kifejlett �r�sm�dj�r�l, m�v�szet�r�l, monument�lis �p�t�szet�r�l, valamint a matematikai �s asztron�miai ismereteir�l h�res. A legjelent�sebb �si amerikai civiliz�ci� volt.

A maj�k eredet�r�l nagyon keveset tudunk. K�t elm�let van err�l, az egyik szerint egy �sibb civiliz�ci�, az olm�k kult�ra lesz�rmazottai, a m�sik szerint t�l�k teljesen f�ggetlen�l fejl�dtek. A maj�k klasszikus korszak�r�l, vagyis id�sz�m�t�sunk szerint 300-950 k�z�tti id�szakr�l viszonylag sokat tudnak a kutat�k. Az ezel�tti korr�l, a preklasszikusnak nevezett id�szakr�l, amely az id�sz�m�t�sunk el�tt 1000 k�r�l lehetett, alig tudnak valamit. Inomata Takesi, az Arizona Egyetem professzora szerint egyik fenti te�ria sem igaz, guatemalai kutat�sai alapj�n egy sokkal �sszetettebb elm�letet dolgozott ki.

A maj�kat gyakran monument�lis �p�t�szet�kkel azonos�tj�k, hatalmas piramisokat emeltek, nagy tereik pedig kult�r�juk komplexit�s�t �s gazdags�g�t hivatott mutatni. A piramisok azonban nem egyik napr�l a m�sikra emelkedtek, ez�rt Inomata �s t�rsai a piramisok m�ly�re �stak. Felt�telez�se szerint a hatalmas �p�tm�nyeket r��p�tett�k a j�val r�gebbi �p�letekre, �s elm�lete igaznak bizonyult. J�val kisebb �p�leteket tal�lt a nagy piramisok alatt, amelyeket id�sz�m�t�sunk el�tt 1000 k�r�l emelhettek.

Ez pedig azt jelenti, hogy a maj�k m�r akkor letelepedett �letet folytattak, f�ldet m�veltek, fejlett vall�si rendszer�k �s t�rsadalmuk lehetett. Inomata szerint az olm�k civiliz�ci� nem r�gebbi, mint a maja, s�t a Ceibal melletti maja telep�l�sek k�t �vsz�zaddal megel�zt�k a La Venta melletti olm�k telep�l�seket. Az is igaz azonban, hogy voltak enn�l j�val �regebb olm�k telep�l�sek is, de ezeknek semmilyen kapcsolatuk nem volt a maj�kkal, �gy nem is lehettek az �seik. Azt sem jelenthetj�k ki, hogy a maj�k teljesen f�ggetlen�l alakultak ki, mert a k�t civiliz�ci� k�lcs�n�sen hatott egym�sra. La Venta �s Ceibal p�rhuzamosan alakult �s fejl�d�tt, k�t nagy kult�r�t l�trehozva a r�gi�ban.

Hogy m�g bonyolultabb legyen a helyzet, Inomata nem l�t hatalmas k�l�nbs�get a k�t civiliz�ci� k�z�tt a kezdeti id�szakban. A klasszikus korban m�r teljesen k�l�nb�znek egym�st�l, hiszen a maj�knak fejlett nyelv�k �s kult�r�juk volt, de az id�sz�m�t�sunk el�tti ezres �vben m�g nehezen lehetett megk�l�nb�ztetni a maj�t �s az olm�ket. A professzor �s csapata a k�vetkez� �vekben erre az id�szakra koncentr�l �s megpr�b�lja megk�l�nb�ztetni a k�t kult�r�t egym�st�l a Ceibaln�l tal�lt leletek alapj�n. A mindennapi �letet pr�b�lj�k megfejteni, mert a vall�si �s kereskedelmi k�zpontt�l t�volabbi leletek t�bb kapaszkod�t adhatnak, hogy milyenek lehettek az els� maj�k.