Fels�oktat�si felv�teli – J�lius 24-�n hozz�k nyilv�noss�gra a ponthat�rokatForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2013-07-16 11:08:40 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/8316
Címkék: Bihari h�rek, 2013, egyetem, fels�oktat�si felv�teli, f�iskola, Ponthat�rok
Budapest, 2013. j�lius 16., kedd (MTI) – J�lius 24-�n hozz�k nyilv�noss�gra a fels�oktat�si felv�teli ponthat�rokat; az id�n virtu�lis Pont Ott Partit rendeznek a www.felvi.hu oldalon �s a Felvi Facebook-oldal�n. Az id�n is az ELTE a legn�pszer�bb int�zm�ny, most is t�bb n� adott be felv�teli k�relmet, mint f�rfi, �s a legid�sebb jelentkez� 1938-ban sz�letett.

A 2013. �vi �ltal�nos fels�oktat�si felv�teli elj�r�sban a di�kok �ltal el�rt felv�teli �sszpontsz�m alapj�n kialak�tott egys�ges rangsorol�s, az int�zm�nyek kapacit�sa, valamint a fels�oktat�si felv�teli elj�r�sr�l sz�l� korm�nyrendeletben meghat�rozott szempontok figyelembe v�tel�vel hat�rozz�k meg a felv�teli ponthat�rokat.

Ezek alapj�n �llap�tj�k meg, hogy a di�k besorol�st nyert-e �s ha igen hov�.

Minden jelentkez� felvehet� �s a ponthat�r megegyezik a minim�lis pontsz�mmal azokon a k�pz�seken, ahol kevesebb a jelentkez�, mint a helyek sz�ma. Alapk�pz�sen, osztatlan mesterk�pz�sen ez a jogszab�lyban meghat�rozott minimum pontsz�m 240, fels�oktat�si szakk�pz�sben 200, m�g mesterk�pz�sen 50 pont. N�h�ny �llami �szt�nd�jas alapszak eset�ben azonban magasabb.

A felvi.hu oldalon k�zz�tett t�j�koztat� szerint az id�n is k�zvetlen�l a fels�oktat�si int�zm�nyeknek tehetik fel a jelentkez�k k�rd�seiket a Felvi-f�rum “Int�zm�ny v�laszol” topikj�ban. Emellett lehet inform�l�dni a k�lf�ldi tanulm�nyutakr�l, �szt�nd�j-programokr�l, nemzetk�zi szakmai gyakorlatokr�l is. Szak�rt�k besz�lnek majd arr�l, hogy a megszerzett tud�st �s tapasztalatot a h�tk�znapokban mik�nt hasznos�thatj�k a di�kok.

Az id�n az �ltal�nos felv�teli elj�r�sban 95 237-en adtak be jelentkez�si k�relmet a fels�oktat�si int�zm�nybe. A jelentkez�k 54,9 sz�zal�ka n�, 45,1 sz�zal�ka f�rfi. A legfiatalabb, 18-19 �ves korcsoport az �sszes jelentkez� harmad�t teszi ki. A felv�teliz�k tov�bbi 23 sz�zal�ka 1992-ben �s 1993-ban sz�letett. Az idei elj�r�s legid�sebb jelentkez�je 1938-as sz�let�s�.

Alapk�pz�sben az egyes k�pz�si ter�letek k�z�l (minden munkarendet �s finansz�roz�si form�t figyelembe v�ve) a gazdas�gtudom�nyok, valamint a m�szaki ter�let emelkedik ki. A k�t ter�let egy�ttesen az alapk�pz�sre els� helyen jelentkez�k mintegy 38 sz�zal�k�t tudhatja mag��nak.

Tavalyhoz k�pest jelent�sen emelkedett a k�zigazgat�si, rend�szeti �s katonai, kisebb m�rt�kben a gazdas�gtudom�nyok, a jogi, valamint a pedag�gusk�pz�s ter�let�n az alapk�pz�sre els� helyen jelentkez�k l�tsz�ma. Er�teljesen visszaesett – a tavalyi l�tsz�m fel�re, k�tharmad�ra – a t�rsadalomtudom�nyi �s a b�lcs�szettudom�nyi alapszakok els�helyes jelentkez�inek sz�ma.

A jelentkez�k 68 sz�zal�ka els� helyen alapk�pz�si szakot jel�lt meg. Osztatlan k�pz�st els� helyen a jelentkez�k 9 sz�zal�ka, mesterk�pz�st 20 sz�zal�kuk v�lasztott.

A fels�oktat�si szakk�pz�sek (kor�bbi nev�k�n fels�fok� szakk�pz�sek) n�pszer�s�ge a tavalyi �vhez k�pest er�sen visszaesett, az id�n csak a jelentkez�k 3 sz�zal�ka, 3460 jelentkez� jel�lt meg els� helyen szakk�pz�si szakot.

Az els� helyen osztatlan k�pz�sre ir�nyul� jelentkez�sek mintegy k�tharmada a jogi, valamint az orvos- �s eg�szs�gtudom�nyi ter�letre �rkezett be, tov�bbi 13, illetve 14 sz�zal�kukon a m�v�szeti, valamint a pedag�gusk�pz�s ter�lete osztozik.

A munkarendek k�z�l a nappali volt a legn�pszer�bb, a jelentkez�k 75 sz�zal�ka els� helyen nappali k�pz�st jel�lt meg. Levelez� k�pz�st a jelentkez�k 23 sz�zal�ka v�lasztott els� helyen, az esti �s a t�voktat�s munkarend v�laszt�s�nak ar�nya most is nagyon alacsony.

A jelentkez�k 84 sz�zal�ka els�helyes jelentkez�se szerint �llami �szt�nd�jas form�ban szeretne tanulni, �nk�lts�ges k�pz�st csak 16 sz�zal�kuk jel�lt meg els� helyen.

A jelentkez�si strat�gi�k szempontj�b�l mindenk�ppen �rdekes, hogy a legal�bb k�t helyet megjel�l� jelentkez�k harmada m�sodik helyen m�r �nk�lts�ges k�pz�st p�ly�zott meg – olvashat� a Felvi �sszegz�s�ben.

A legt�bb jelentkez� az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetemet jel�lte meg els� helyen, amelyet a Debreceni Egyetem �s a Szegedi Tudom�nyegyetem k�vet. Az els� t�zbe csak egy f�iskola, a Budapesti Gazdas�gi F�iskola tudott beker�lni.

Szeptemberben az �szt�nd�jas hallgat�k a beiratkoz�skor az egyetemen vagy f�iskol�n m�r nem szerz�d�st �rnak al�, hanem nyilatkozattal k�telezetts�geket v�llalnak.

A kor�bbi szerz�d�sekhez k�pest v�ltoz�s, hogy az oklev�l megszerz�s�t k�vet� 20 �ven bel�l az �szt�nd�jjal vagy r�sz�szt�nd�jjal folytatott tanulm�nyokkal megegyez� ideig kell hazai munkaviszonyt folytatniuk a v�gzett hallgat�knak.

Egy hallgat�i f�l�v 5 h�napnak, hozz�vet�legesen 150 napnak felel meg, ami p�ld�ul 6 f�l�ves k�pz�s eset�ben 900 nap hazai munkaviszonyt jelent.

Ha az oklev�l megszerz�s�t k�vet� 20 �v alatt valaki nem dolgozik kell� id�tartamot, akkor a m�r „ledolgozott” napokkal cs�kkentett �szt�nd�jnak az �vente a KSH �ltal meg�llap�tott �ves �tlagos fogyaszt�i�r-n�veked�s m�rt�k�vel n�velt �sszeg�t kell visszafizetnie.

Ha a hallgat� a megszabott id�n, azaz a k�pz�si id� m�sf�lszeres�n t�l szerzi meg oklevel�t vagy egy�ltal�n nem szerez oklevelet, a t�rv�ny �rtelm�ben k�rheti, hogy a visszafizet�s helyett az �szt�nd�jjal t�mogatott f�l�veknek megfelel� id�tartam� hazai munkaviszony�t vegy�k figyelembe.

Az �j szab�lyok azokra az �szt�nd�jas vagy r�sz�szt�nd�jas hallgat�kra is vonatkoznak, akik 2012 �sz�n vagy 2013 tavasz�n �rt�k al� az �szt�nd�jszerz�d�st. Eset�kben a szerz�d�seket ugyanolyan jognyilatkozatnak kell tekinteni, mint amelyet az �szt�l beiratkoz� hallgat�k tesznek.

- MTI -

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!