Orb�n G�bor, az NGM �llamtitk�ra eml�keztetett arra, hogy az id�n febru�rban sikeres, jelent�s �sszeg� doll�rk�tv�ny-kibocs�t�st hajtott v�gre a korm�ny. Szerinte az�ta a forintpiacon �s a lakoss�gi szegmensben olyan felfut�s tapasztalhat� a kibocs�t�sban, amely lehet�v� teszi, hogy a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) fel� fenn�ll� tartoz�st, bele�rtve az �v h�tra l�v� r�sz�ben, illetve a j�v� �v els� negyed�v�ben esed�kes r�szleteket is, egy �sszegben rendezz�k.�

Err�l heteken bell d�nt a korm�ny. B�rmilyen olcs� ugyanis az IMF-hitel, kamatmegtakar�t�st jelent, hogy a rendelkez�sre �ll� �sszeg nem kamatmentesen �ll a sz�ml�n, hanem egy �sszegben el�t�rlesztik, �s erre a szerz�d�s adta jogi lehet�s�g is megvan - magyar�zta az �llamtitk�r.

Szerinte az �sszel kell visszat�rni arra a k�rd�sre, hogy a devizak�tv�ny-kibocs�t�s idei terv�t milyen m�rt�kben akarja az orsz�g teljes�teni. Azt kell m�rlegelni, hogy a j�v� �vi lej�ratokat milyen m�rt�kben lehet el�finansz�rozni, azok piaci fogadtat�sa hogyan zajlik majd - f�zte hozz�.

A devizahiteles �t�lettel is foglalkoznak

Orb�n G�bor a devizahitelesek probl�m�j�r�l is besz�lt a r�di�m�sorban. Azt mondta, a korm�ny sz�m�ra �rz�kelhet�, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos perekben a b�r�s�gok sz�m�ra is komoly fejt�r�st okoznak a szerz�d�sekben megl�v� bizonytalans�gok, a vissza�l�sre lehet�s�get ad� pontok �rtelmez�se.

Azt mondta, a j�v� h�t elej�n a korm�ny el� ker�l� anyag a K�ria legut�bbi d�nt�se alapj�n arra a k�rd�sre keresi a v�laszt, hogy fogyaszt�v�delmi szempontb�l helyes volt-e a bankok, a b�r�s�gok jog�rtelmez�se a szerz�d�ses pontokban. A korm�ny megvizsg�lja majd, lehet-e a valamilyen jogi megold�st tal�lni annak �rdek�ben, hogy a tisztess�ges szerz�d�ses viszony ir�ny�ba mozduljon el a hitelez�k �s az ad�sok szerz�d�ses kapcsolata. A korm�ny most �gy l�tja, hogy ezt a viszonyt egyens�lytalans�g jellemzi, a v�gleges d�nt�s el�tt konzult�lnak a Magyar Banksz�vets�ggel - tette hozz�.

Nagyobb n�veked�s?

Az �llamtitk�r r�mutatott: nagy biztons�ggal kijelenthet�, hogy az �llamh�ztart�si folyamatok nem indokolnak tov�bbi ad�int�zked�seket a m�sodik f�l�vben. Eml�keztetett arra, hogy a tranzakci�s illet�kb�l bej�v� bev�telben val�ban tapasztalhat� elmarad�s, de a kulcsok v�ltoztat�s�val, illetve egy�sszeg� p�tl�k kivet�s�vel �ri el a korm�ny, hogy az el�ir�nyzatt�l ne maradjon el a tranzakci�sillet�k-bev�tel �sszege a teljes �vre.

A gazdas�gi n�veked�sre vonatkoz� k�rd�sre Orb�n G�bor elmondta: meg�t�l�se szerint a konvergenciaprogramban szerepl� 0,7 sz�zal�kosn�l valamivel nagyobb, ak�r az 1 sz�zal�kot el�r� gazdas�gi b�v�l�s is lehet az id�n.

Orb�n G�bor besz�lt m�g arr�l, hogy a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelete (PSZ�F) �s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) �sszevon�s�val hat�konyabb, modernebb, egys�ges p�nz�gyi fel�gyelet j�n l�tre, a felel�ss�gi k�r�k jobban elhat�rol�dnak. B�zik abban, hogy okt�ber 1-j�t�l indul az �j szervezet.