Bed�ntik a 75 �ves olajrezsimet - Az eg�sz vil�g figyelForrás: portfolio.hu
Utolsó módosítás: 2013-08-14 10:01:27 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/8462
Címkék: Bihari h�rek, energia, mexik�, olaj, sz�nhidrog�n b�ny�szat, v�llalatok
A mexik�i eln�k, Enrique Pena Nieto tegnap bejelentette, hogy orsz�ga megnyitja olajpiac�t a nemzetk�zi c�gek el�tt. A l�p�s komoly t�rsadalmi vit�t gerjeszt a k�z�p-amerikai orsz�gban, hiszen a k�lf�ldi olajv�llalatok 1938-as ki�z�s�r�l mind a mai napig nemzeti �nnepnappal eml�keznek meg Mexik�ban. A piacnyit�sra az �vek �ta cs�kken� kitermel�s miatt k�nyszer�lt az orsz�g korm�nya. Az elemz�k szerint az eddig bejelentett int�zked�sek b�r megteremtik a nemzetk�zi c�gek sz�m�ra a mexik�i sz�nhidrog�n-termel�sbe t�rt�n� bel�p�s lehet�s�g�t, �zletileg lehet, hogy m�gsem lesznek el�gg� kecsegtet�k.

A mexik�i eln�k tegnap meghirdette orsz�ga olajpiac-nyit�si programj�t, amelynek r�szek�nt az alkotm�ny t�bb pontj�nak m�dos�t�s�ra is sz�ks�g lesz. Mexik� volt az els� jelent�sebb olajtermel� orsz�g, amely �llamos�totta az olajszektor�t, ki�zve ezzel az ott tev�kenyked� amerikai �s brit v�llalatokat. Az 1938-as esem�nyekre az orsz�g f�ggetlens�g�nek egyik szimb�lumak�nt tekintenek, nemzeti �nnepnappal eml�keznek meg az orsz�g �sv�nykincseinek �llamos�t�s�r�l. Az az�ta eltelt 75 �vben Mexik� az egyik legink�bb z�rt politik�t mutatta fel a sz�nhidrog�n-termel�s ter�n, az orsz�g olajipar�t a Pemex nemzeti olajt�rsas�g uralja.

A Pemex az �llami bev�telek egyharmad�t szolg�ltatja, �s a mindenkori korm�nyz� er�k jellemz�en fej�s teh�nk�nt tekintettek a v�llalatra, jelent�sen cs�kkentve ezzel a kutat�s-termel�sre ford�that� �sszegeket. Az orsz�g olajtermel�se 2004-ben tet�z�tt �s az�ta folyamatos cs�kken. Mexik� jelent�s nem konvencion�lis sz�nhidrog�n-k�szletekkel rendelkezik, amelynek kitermel�s�hez azonban nem rendelkezik megfelel� eszk�z�kkel �s szaktud�ssal. A Financial Times �ltal k�z�lt adatok szerint a mexik�i sz�nhidrog�n-k�szlet el�rheti az 115 milli�rd hord� olajegyen�rt�ket.

Bedntik a 75 ves olajrezsimet - Az egsz vilg figyel


A becsl�sek szerint a v�rhat� mexik�i olajk�szlet fele a m�lytengeri mez�kben lehet. A t�rs�get jellemz�, az amerikai palag�z-forradalmat k�vet� jelenlegi alacsony g�z�rak mellett az orsz�g nem konvencion�lis g�zvagyon�nak kitermel�se tal�n most kev�sb� t�nik j� gazdas�gi lehet�s�gnek, de az amerikai energia�gyi miniszt�rium �ltal publik�lt glob�lis palag�z-jelent�s szerint Mexik� a vil�g negyedik legnagyobb palag�zvagyon�val rendelkezhet, aminek termel�sbevon�sa ak�r a k�lf�ldi sz�ll�t�sokat is lehet�v� tenn� a jelenleg nett� g�zimport�ri poz�ci�ban l�v� orsz�g sz�m�ra.

A 75 �ve tart� rendk�v�l z�rt olajipari rezsim v�g�t jelent� int�zked�sek az alkotm�ny k�t pontj�t m�dos�tan�k, amelyek mindeddig tiltott�k a szektorban a termel�si szerz�d�sk�t�seket, illetve amelyek csak a nemzeti c�geknek adtak lehet�s�get az energiapiacon. A v�ltoztat�sok a sz�nhidrog�n-iparon t�l a villamos energia piacra is hat�ssal lesznek majd.

A nemzetk�zi elemz�k egyar�nt �dv�z�lt�k a mexik�i l�p�st, hiszen egy, a nemzetk�zi szerepl�k el�l eddig teljesen elz�rt ter�let ker�lhet a nemzetk�zi olajiparban tev�kenyked� c�gek kitermel�si portf�li�j�ba, amely r�ad�sul sok geol�giai azonoss�got mutat az igencsak j�l ismert amerikai form�ci�kkal, illetve politikailag stabilabbnak min�s�thet�, mint sz�mos m�s olyan orsz�g, ahol a szuerpmajorok �j k�szletek ut�n kutathatnak.

Ezzel szemben minden nemzetk�zi elemz� felh�vta a figyelmet arra, hogy a mexik�i eln�k �ltal eml�tett "profit-megoszt�si" modell nem biztos, hogy el�gs�ges lesz a nemzetk�zi olajc�gek megnyer�s�re, amelyek jobban kedvelik a koncesszi�s vagy termel�s-megoszt�si megold�sokat.

A Mexik�ban felvetett profitmegoszt�si rendszerben ugyanis az olajc�gek nem vehetik saj�t k�szletbe a felt�rt mez�kb�l sz�rmaz� olajat, ami sz�mos piaci mutat�, illetve a megter�l�s alakul�sa eset�ben is fontos szempont.

A Wall Street Journal �ltal id�zett elemz�k szerint minden a r�szleteken, teh�t az alacsonyabb szint� jogszab�lyokon megfogalmazott felt�teleken fog m�lni, ebb�l der�l majd ki, hogy milyen profit-megoszt�si �s ad�z�si k�rnyezet ny�jtanak majd a megnyerni k�v�nt nemzetk�zi c�gek sz�m�ra, vagyis hogy meg�ri majd r�szt venni a piacnyit�sban vagy sem.

Sokak szerint a t�ma �rz�kenys�g�b�l fakad�an a mexik�i vezet�s l�p�sr�l l�p�sre k�v�n haladni a piacnyit�ssal, �s a v�rakoz�sok szerint biztos�tj�k majd azokat a felt�teleket a nemzetk�zi c�gek sz�m�ra, amelyek a bevonul�shoz sz�ks�gesek. Egyes v�lem�nyek szerint nem kell arra sz�m�tani, hogy hirtelen nagy mennyis�gben jelenn�nek meg k�lf�ldi c�gek Mexik�ban, ugyanis az orsz�gnak ink�bb csak egy-k�t jelent�sebb, nagy szak�rtelemmel b�r� nemzetk�zi c�gre van sz�ks�ge, amelyek k�pesek a nehezebben el�rhet� form�ci�k megkutat�s�ra �s termel�s�be �ll�t�s�ra.

Bedntik a 75 ves olajrezsimet - Az egsz vilg figyel


Kor�bban olyan elk�pzel�sek ker�ltek be a nemzetk�zi sajt�ba, miszerint a hagyom�nyos sz�razf�ldi mez�k eset�ben megmaradna a Pemex monop�liuma, a bonyolultabb form�ci�kn�l pedig a k�lf�ldi c�gek vegyesv�llalatokat hozhatn�nak l�tre az �llami olajc�ggel.

Hogy a nemzetk�zi olajipar mennyire veti r� mag�t a megny�l� mexik�i olajpiacra, azt a pontos felt�telek megismer�s�t k�vet�en, �s a sz�ks�ges t�rv�nym�dos�t�sok ut�n lehet majd l�tni, de a t�rs�gben akt�v �s a m�lytengeri kutat�s-termel�sben relev�ns tapasztalatokkal b�r� c�gek v�lhet�en szerepet v�llalnak majd a mexik�i olajpiac megnyit�s�ban. A v�rakoz�sok szerint a korm�ny rendelkezik az alkotm�nym�dos�t�s v�grehajt�s�hoz sz�ks�ges 2/3-os t�mogatotts�ggal a k�rd�sben, �gy az els� l�p�sek heteken bel�l, m�g a reformcsomag eg�sz�nek megszavaz�sa m�g az �v v�g�ig megt�rt�nhet. A program m�g�tt �ll� politikai er�k a helyi energia�rak cs�kken�s�t, a versenyk�pess�g n�veked�s�t �s a gazdas�g b�v�l�s�t v�rj�k a 75 �ve tart� z�rt olajpolitika felsz�mol�s�t�l.

Bedntik a 75 ves olajrezsimet - Az egsz vilg figyel

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!