Szlov�kia ki�theti Magyarorsz�got az �g�retes �zletb�lForrás: napi.hu
Utolsó módosítás: 2013-09-01 23:29:04 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/8581
Címkék: Bihari h�rek, Szlov�kia, Magyarorsz�g, f�ldg�z
Ez �v �prilis�t�l v�s�rol Ukrajna f�ldg�zt Magyarorsz�gon kereszt�l, egyel�re kisebb sz�ll�tm�nyokr�l van sz�, de az export ak�r az �ves magyar fogyaszt�s mennyis�g�ig b�v�thet� lenne. Hacsak Szlov�kia be nem el�z a szovjet id�kb�l �r�k�lt nagyobb kapacit�s� cs�vezet�k�vel.

Ukrajna Szlov�ki�t�l is v�s�rolhat f�ldg�zt a j�v�ben, a k�t orsz�g err�l szeptemberben k�thet meg�llapod�st a kijevi energia- �s sz�n�gyi miniszter m�lt heti k�zl�se szerint. Eduard Sztavitszkij biztos benne, hogy szeptemberben sor ker�l az alkura, okt�berben pedig hasonl� �rtelm� szerz�d�s k�ttethet Rom�ni�val is. A Platts.com szakport�l szerint eredetileg j�nius 20-�n, majd j�lius 4-�n �rt�k volna al� a megegyez�st, �m a nyilv�noss�g el�tt ismeretlen okokb�l mindk�tszer elhalasztott�k az al��r�st. A port�l szerint Ukrajna j�liusban t�mogat�st k�rt az Eur�pai Uni�t�l a szerz�d�s al��r�s�ra, Br�sszel pedig seg�ts�get is �g�rt a g�zell�t�s diverzifik�l�s�hoz. A megrendel� m�r m�jus �s j�nius k�zepe k�z�tt sikeresen elv�gezte a rendszer tesztj�t.

Szabadulni Oroszorsz�gt�l

Az egykor az orosz kitermel�s� �s sz�ll�t�s� f�ldg�z els� sz�m� piac�nak sz�m�t� Ukrajna az ut�bbi 12 h�napban meredeken visszafogta az orosz importot, els�sorban a magas g�z�rakra hivatkozva. 2013 els� h�t h�napj�ban 12,5 milli�rd k�bm�ter volt az orosz import, ami 34 sz�zal�kos visszaes�s �ves �sszevet�sben az UkrTransGaz adatai szerint. Az orosz (energia)f�gg�s�gb�l szabadulni igyekv� Ukrajna 2012 november�ben kezdte meg a g�zbehozatalt nyugati ir�nyb�l, Lengyelorsz�gb�l, miut�n tavaly m�jusban leszerz�d�tt a n�met RWE konszernnel �vi 5 milli�rd k�bm�ter sz�ll�t�s�ra, ami azonban 10 milli�rd k�bm�terre b�v�thet� ukr�n forr�sok szerint.

A magyarorsz�gi sz�ll�t�sok a Magyar Energetikai �s K�zm�-szab�lyoz�si Hivatal enged�lye alapj�n 2013. �prilis�t�l folynak. A Kyiv Post �rtes�l�se szerint �prilisban egy "rejt�lyes harkovi �zletember", Szerhij Kurcsenko 18 milli� k�bm�ter g�zt v�s�rolt a magyar Optenergy Kft-t�l. Megkerest�k a magyar t�rsas�got is, azonban egyel�re nem reag�lt k�rd�seinkre.

Id�n augusztus 18-i adatok szerint eddig mintegy 310,5 milli� k�bm�ter f�ldg�z �rkezett Magyarorsz�g fel�l Ukrajn�ba. Az FGSZ F�ldg�zsz�ll�t� Zrt. adatai szerint �sszesen (nem csak Ukrajna ir�ny�ba) 384,2 milli� k�bm�ter f�ldg�z exportja t�rt�nt meg 2013 els� f�l�v�ben k�zel 3,97 milli�rd k�bm�teres import �s 956 milli� k�bm�ter hazai kitermel�s mellett. A KSH csak az idei els� �t h�napr�l rendelkezik adatokkal, ezek szerint a k�zel 32 milli�rd forint �rt�k� g�zexport j�csk�n, k�zel 15 milli�rd forinttal elmarad a tavalyi hasonl� id�szakban r�gz�tett�l. Augusztus elej�n az ukr�n f�l kapacit�sn�vel� munk�latokat v�gzett, amely miatt k�t h�tig �zemsz�net volt, ezut�n azonban a sz�ll�t�s �jra megindult, �s a kor�bbi napi 6,1 milli� k�bm�terr�l 9,027 milli� k�bm�terre n�tt a Magyarorsz�g fel�l az orsz�gba �rkez� g�zimport mennyis�ge. Az Ukrtransgaz szerint a kapacit�s napi 12 milli� k�bm�terig emelhet�.

Az elad� magyar c�g(ek) eredm�nysz�mai hi�ny�ban is meg�llap�that�, hogy az Ukrajn�ba ir�nyul� eddig �sszes sz�ll�t�soknak csak a forgalmi d�jbev�tele megk�zel�theti a 360 milli� forintot a f�ldg�zsz�ll�t�nak, a sz�ll�t�si kapacit�sd�jakr�l nem besz�lve. (Ez ut�bbi kalkul�l�s�t megnehez�ti, hogy a Magyar Energetikai �s K�zm�-szab�lyoz�si Hivatal vonatkoz� tarifarendelete csak mint "import bet�pl�l�si pont" eml�ti az Ukr�n K�zt�rsas�g �s Magyarorsz�g �llamhat�r�nak beregsz�szi (Berehove) bet�pl�l�si pontj�t, illetve az �rt�kes�tett g�z forr�s�sszet�tele sem ismert (import, hazai termel�s, kitermel�s).)

Milli�rdos �zlet

Mindenesetre, a k�l�nf�le, �llamot� illet� bev�teleket is figyelembe v�ve m�r most milli�rdos nagys�grend� a bev�tel, amely tov�bb emelkedhet, hiszen a technikai felt�telek megteremthet�k ak�r �vi 10 milli�rd k�bm�teres magyar exporthoz is. A magyarorsz�gi g�zfogyaszt�s a v�ls�g el�tti mintegy 14 milli�rd k�bm�terr�l 10 milli�rd al� cs�kkent, a kor�bban lek�t�tt import�lt mennyis�g f�l nem haszn�lt r�sz�re pedig j�l j�het Magyarorsz�gnak egy hasonl� ukrajnai exportlehet�s�g. A t�volabbi j�v�ben pedig egyebek mellett a hazai sz�ng�zos�t�si (ucg), biog�zzal �s a Mak�i-�rokkal kapcsolatos tervek er�s�thetn�k meg az orsz�g g�zexport�ri poz�ci�j�t. A szlov�k g�zvezet�k bel�p�se azonban alapvet� v�ltoz�sokat hozhat az �ltala k�pviselt jelent�s kapacit�s miatt, k�pes lehet ugyanis ak�r �vi 20 milli�rd k�bm�ter f�ldg�z Ukrajna fel� val� tov�bb�t�s�ra is. Vagyis elm�letileg ak�r a teljes orosz importot kiv�lthatja.

A szlov�k tranzittal kapcsolatos meg�llapod�s t�bbsz�ri elhalaszt�s�nak ok�t illet�en val�sz�n�s�thet�, hogy a Gazprom �s az orosz �ri�s �ll�spontja is szerepet kaphatott, erre egy�bk�nt Sztavitszkij is c�lzott. B�r hivatalosan nem komment�lt�k, a h�rek szerint kor�bban a magyarorsz�gi sz�ll�t�sok elindul�sa miatt is neheztel�s�t fejezte ki a Gazprom. A k�l�n fejezetet k�pez� orosz-ukr�n energiavit�k mellett a k�t orsz�g viszony�t az ut�bbi id�ben m�s �gyek is rontott�k, v�lem�nyek szerint az energetika eszk�z is Moszkva egy�b politikai c�ljainak el�r�s�hez. Kijev a tervek szerint novemberben �rja al� a t�rsul�si szerz�d�st Br�sszellel �s egyben az uni�s szabadkereskedelmi �vezethez is csatlakozik. A befoly�si �vezet�t f�lt� Moszkva ezt term�szetesen nem n�zi j� szemmel. B�r a Kreml f�laj�nlotta Kijevnek az orosz-feh�rorosz-kazah v�muni�hoz val� csatlakoz�s lehet�s�g�t, a jelek szerint ez az aj�nlat nem volt el�gs�ges Ukrajna nyugati t�rekv�seinek meggyeng�t�s�hez, ez�rt a legut�bbi h�rek szerint Moszkva m�r �rtelmetlennek tartja a tov�bbi egyeztet�st a v�muni�r�l.

R�g�ta tudjuk, hogy Kelet-Eur�p�ban a hossz� t�vra tervez�s hagyom�nyai nem sz�vik �t az �let minden r�szter�let�t, �gy egy�ltal�n nem meglep�, hogy p�tl�lagos g�zsz�ll�t�sokr�l kezdem�nyezett t�rgyal�st a Gazprommal Ukrajna, miut�n f�lelmek szerint az orsz�g nem rendelkezik elegend� bet�rolt kapacit�ssal a t�li h�napokra. Ukrajna kor�bban legal�bb 14 milli�rd g�z bet�roz�s�t tervezte, azonban a Gazprom ism�telten k�ts�geinek adott hangot, r�szben ennek hat�s�ra pedig most m�r 18-19 milli�rdos k�v�notos t�rolt k�szletr�l besz�lt az energia�gyi miniszter. Az orsz�g jelenleg 12 milli�rd k�bm�tert t�rol, de maxim�lisan ak�r 32 milli�rd k�bm�terre is emelhet� a mennyis�g. A Kommerszant Ukrajna szerint az orsz�g a napokban egy 2 milli�rdos, kametmentes hitel k�r�s�vel fordult Oroszorsz�ghoz, amely hasonl� c�lt szolg�lhat.

M�g Eduard Sztavitszkij ukr�n energia�gyi miniszter szerint az eur�pai �rak 350 doll�r/1000 k�bm�tern�l kezd�dnek, az �gazati progn�zisok az idei �v m�sodik fel�re 250-280 doll�ros �rakat val�sz�n�s�tenek. Az �vi 50 milli�rd k�bm�ter k�r�l fogyaszt� Ukrajna j�v�re a terv szerint 18 milli�rd k�bm�ter f�ldg�zt import�l orosz forr�sb�l. A Gazprom �raz�si gyakorlata nem nyilv�nos k�pleteken alapul, azonban az interneten is f�llelhet� adatok alapj�n val�sz�n�s�thet�ek a hozz�vet�leges �rt�kek. Ezek szerint a Gazprom a tavalyi 386,7 doll�r helyett k�r�lbel�l 360 doll�r/ezer k�bm�teres �tlagos �ron �rt�kes�ti a g�zt eur�pai �gyfeleinek, �s ezt val�sz�n�leg a magyar tarifa sem haladja meg l�nyegesen. Ukrajna Lengyelorsz�g ir�ny�b�l 390 doll�r�rt tudott f�ldg�zt v�s�rolni, ez elmarad az Oroszorsz�gnak k�zvetlen�l fizetett 406−432 doll�rt�l. A Gazprom egy�b k�n�lat hi�ny�ban Ukrajn�nak dr�g�bban sz�ll�t, mint a p�ld�ul a norv�g piachoz is hozz�f�r� N�metorsz�gnak, vagy az ell�t�si �tvonalait az ut�bbi �vekben �rezhet�en diverzifik�l� Magyarorsz�gnak.
Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!