Temesv�ri S�ndor m�r alig v�rja, hogy az es�s id� ut�n a g�pek r� tudjanak menni a Cegl�d k�rny�k�n l�v� kukoricaf�ldjeire. A gabona meg�rett, indul a betakar�t�s.

A term�shozam ugyan nem �g�rkezik rossznak, Temesv�ri S�ndor azonban nem lehet teljesen el�gedett. „Tonn�nk�nt 41 ezer forintos �tv�teli �rra van szerz�d�sem, �s ez nem az a szint, ami elfogadhat� j�vedelmet hoz” – mondja.

Tavaly ilyenkor 60-65 ezer forint�rt is el lehetett adni egy tonna kukoric�t Magyarorsz�gon, �s ez az �rszint eg�szen 2013 els� fel�ig kitartott. Ma, amikor a betakar�t�s az orsz�g legnagyobb r�sz�n elindult, �lomszer� magass�gnak t�nik a tavalyi �tlag�r.

A Magro.hu online mez�gazdas�gi piact�r friss adatai szerint p�ld�ul (az ott k�n�lt gabon�ra �rtve) az elm�lt hetekben 46-50 ezer forint k�z�tti m�lys�gekben j�rt a kukorica, �s csak az ut�bbi napokban kezdett 50 ezer f�l� emelkedni.

„Kezdetben a sok v�z, k�s�bb az asz�ly tizedelte meg a term�st” – mondja Szieberth D�nes, a Magyar Kukorica Klub eln�ke, aki maga sem sz�m�t jelent�sebb �remelked�sre.

„Ha az augusztus 20. k�r�li es�k p�r h�ttel el�bb meg�rkeztek volna, 30 sz�zal�kkal is nagyobb lehetett volna a hozam” – mondja Temesv�ri S�ndor.

Ny�r elej�n m�g 8 milli� tonn�sra becs�lt�k az orsz�g idei �sszes�tett term�s�t, jelenleg azonban m�r �gy t�nik, hogy legfeljebb 6 milli� tonn�t tudnak betakar�tani.

Magyarorsz�g kukoricaig�nye 4-5 milli� tonna k�z�tt mozog �vente, ennek nagy r�sze, mintegy 3 milli� tonna takarm�nyk�nt hasznosul. A marad�kb�l etanol illetve kem�ny�t� (izocukor) k�sz�l, �s �ltal�ban csak az e feletti r�szt export�lj�k. A kivitel teh�t az idei szezonban v�rhat�an nem sokat hoz az orsz�g konyh�j�ra.

K�t �ve 8 milli� tonna, tavaly azonban csak 4,7 milli� tonna volt a hozam. Kukoric�b�l teh�t id�n viszonylag kev�s lesz, r�ad�sul azt sem lehet j� �ron eladni, mert amikor esett az es�, az volt a baj, amikor pedig nem esett, akkor az. A kedvez�tlen magyarorsz�gi id�j�r�st viszont a vil�gpiac nem veszi figyelembe.

Els�sorban a chicag�i �s a p�rizsi �rut�zsd�k hat�rozz�k meg a magyarorsz�gi felv�s�rl�si �rakat is. A cegl�di v�llalkoz� profitja teh�t nagyr�szt f�gg att�l, hogy Amerik�ban milyen szezont z�rnak.

A vil�g legnagyobb term�ter�letein, az Egyes�lt �llamokban �s Ukrajn�ban egyar�nt rekordhoz k�zeli term�shozam v�rhat�, vagyis a k�n�lat glob�lis szinten egy�ltal�n nem �g�rkezik sz�k�snek, ami lenyomja az �rakat n�lunk is.

„A tavalyi �rakra, vagyis a kukorica drasztikus �remelked�s�re a magyar gazd�k v�rhat�an nem sz�m�thatnak” – mondja N�meth Istv�n, a Magro.hu �gyvezet�je, gabonakutat�si szak�rt�.
"�rdekesnek �g�rkezik az is, hogy� milyen taktik�t k�vetnek a termel�k az alacsony �rakat l�tv�n, mivel sokukn�l a b�za m�g a rakt�rban pihen. A kukorica �s a b�za sz�m�ra egy�tt pedig sok hely�tt nincs el�g t�rol�kapacit�s” - teszi hozz�.

Patthelyzet alakult ki, a gazd�k egy r�sze v�llalja a rizik�t, nem kis k�lts�gen rakt�rozza a kukoric�t, �s arra j�tszik, hogy a k�vetkez� hetekben feljebb megy az �rszint.

�m amint halad el�re a betakar�t�s, a rakt�rak egyre jobban megtelnek, �s a gazd�k el�bb-ut�bb k�nytelenek lesznek alacsonyabb �ron szabadulni a term�nyt�l.