Munka - ami maga az �let�nk

Napjainkban a munka szem�lyesebb� v�lt, mint el�tte b�rmikor. Ismerked�skor pl. az els� k�rd�sek egyike �gy hangzik: „… �s Te mivel foglalkozol?” Teh�t az egy�n meg�t�l�s�t nagyr�szt az d�nti el, hogy mi a foglalkoz�sa, �s a munka egyben a szubjekt�v el�gedetts�g egyik legfontosabb forr�sa is.

A munk�nk jelent�st hordoz, szeretn�nk �ltala kifejezni magunkat. Sokakat nem el�g�t ki, hogy a munk�jukb�l meg�lnek, helyette azt szeretn�k, hogy olyan munk�juk legyen, ami maga az �let�k. K�l�n�sen azokban az id�szakokban vizsg�ljuk �t a munk�nkkal val� el�gedetts�g�nket, amikor kr�ziseket �l�nk �t – legyen ez �letk�z�pi v�ls�g vagy egy tragikus esem�ny.� A 2001. szeptember 11-i sokkol� esem�nyek hat�s�ra az USA-ban p�ld�ul sokan v�ltoztattak karrier ir�nyt, hogy olyan munk�t v�gezhessenek, ami �rtelmes �s jelent�s�gteljes sz�mukra. Voltak, akik magas preszt�zs�, j�l fizetett �ll�sukat adt�k fel, hogy helyette azzal foglalkozhassanak, amit igaz�n szeretn�nek (Imel, 2002).

Mit is jelent a karrier?

A „karrier” sz� az elm�lt n�h�ny �vben alapos jelent�sv�ltoz�son ment kereszt�l a magyar nyelvben. Kor�bban els�sorban szakmai el�menetelen alapul�, t�rsadalmi �s anyagi sikert jelentett, �s nem volt teljesen mentes egy negat�v konnot�ci�t�l – gondoljunk pl. a „karrierista” kifejez�sre. M�ra kezdj�k itthon is �tvenni az angolsz�sz emberi er�forr�s menedzsment sz�haszn�lat�t, melyben a karrier egyszer�en egy embernek a munk�ban elt�lt�tt idej�t, fejl�d�s�t, szerencs�s esetben �nmegval�s�t�s�t, k�pess�geinek maxim�lis kiteljes�t�s�t jelenti.


A „karrier” kifejez�s mindegyik�nknek m�st �s m�st jelent. Vannak, akik sz�m�ra az anyagi elismer�s szinonim�ja. M�soknak a n�vekv� felel�ss�g �s hat�sk�r, vagy az egyre komplexebb feladatok megold�sa, esetleg az �rdekes, kreativit�st ig�nyl� feladatok jelentik a karriert. Vannak, akik egyfajta �letst�lust, vagy �ppen a munka �s a csal�di �let �sszhangj�t �rtik a kifejez�s alatt. Olyanok is akadnak, akik sz�m�ra a karrier nem m�s, mint biztos �ll�s egy j� nev�, megb�zhat� c�gn�l.

A szem�ly-munka hagyom�nyos megfeleltet�s�t nehez�ti, hogy mi magunk, illetve a k�l�nb�z� foglalkoz�sok tartalma is folyamatosan v�ltozik, Az a munka, ami �let�nk egyik szakasz�ban megel�ged�st ny�jt sz�munkra, egy m�sik �letszakaszban m�r unalmas vagy �ppen t�l stresszes lehet. Az a foglalkoz�s, amely a p�lyav�laszt�si d�nt�s pillanat�ban m�g hozz�nk ill�nek t�nik, n�h�ny �vtized alatt �talakulhat, �s eg�szen m�s t�pus� kompetenci�kat ig�nyelhet.

Karrierv�lt�s: kiv�tel vagy szab�ly?

A gyakori karrierv�lt�st kor�bban �ltal�ban negat�vnak tekintett�k. Napjainkban azonban kezdik m�sk�pp meg�t�lni azokat a szem�lyeket, akik id�r�l id�re megv�ltoztatj�k karrierrel kapcsolatos elk�pzel�seiket. Vannak ugyanis olyanok k�z�tt�k – m�ghozz� sz�p sz�mmal -, akiknek j� okuk van a karrierv�lt�sra. S�t: a karrierv�lt�s egyre ink�bb norma, nem kiv�tel. Az emberek t�bbs�ge �lete sor�n 3-5 k�l�nb�z� p�ly�t is kipr�b�l, enn�l j�val t�bb munkahelyen.

Cahill �s Martland, (1995) k�l�nb�z� t�pusait azonos�tott�k a karrierv�lt�knak, akik – a szerz�k defin�ci�ja szerint – 10 �ven bel�l legal�bb 3-szor v�ltoztattak fels�oktat�si int�zm�nyt �s/vagy foglalkoz�st:
D�nt�sk�ptelens�g�k k�vetkezt�ben karrierv�lt�k (a d�nt�sk�ptelens�g lehet �ltal�nos vagy kiz�r�lag a karrierrel kapcsolatos).
Sz�ks�gszer�s�gb�l karrierv�lt�k: a karrierv�lt�s gazdas�gi okokra vezethet� vissza (pl. munkan�lk�lis�g, �tmeneti munka, feketegazdas�g).
Foglalkoz�sukb�l ad�d�an karrierv�lt�k: foglalkoz�suk a ciklikus szektorhoz kapcsol�dik (pl. �p�t�ipar, b�ny�szat) vagy olyan szektorban dolgoznak, ahol magas a fluktu�ci� (pl. v�llalkoz�sok).
Sokpotenci�l� karrierv�lt�k: k�ptelenek egy alternat�va mellett d�nteni, szorong�st okoz sz�mukra, ha egy sz�k karrier �t mellett kell elk�telez�dni�k.
�lland� keres�k: kock�zatot v�llalnak annak �rdek�ben, hogy az �nmaguk - nem pedig a t�rsadalom – �ltal defini�lt sikert el�rj�k. Els�sorban bels� mot�vumok vez�rlik �ket. Egy line�ris karrier �t k�vet�se helyett gyakran �s k�l�nb�z� ir�nyokba v�ltanak. El�fordul, hogy alacsonyabb preszt�zs� vagy rosszabbul fizetett, �m sz�mukra aktu�lisan vonz�bb karriert v�lasztanak.

�letp�ly�nk teh�t egyre gyakrabban zajlik le t�bb foglalkoz�sban val� el�rehalad�s k�zben, �s elv�laszthatatlan a munka vil�g�n k�v�li �letszerepeinkt�l.

�nismeret n�lk�l nem megy

Karrierje mindenkinek van, hivat�sa azonban csak keveseknek. A magyar nyelvben a hivat�s sz� a h�v ig�b�l sz�rmazik. Arra utal, hogy ez egy olyan h�v�s, melyre hallgatnunk kellene. �m nem ismerhet� fel azonnal, r� kell hangol�dnunk az �zenetre, hogy hallhat� legyen. Jelent�ssel b�r� munk�t csak �gy tal�lhatunk, ha hallgatunk azokra a bels� jelz�seinkre, melyek val�di �rdekl�d�s�nket, szenved�ly�nket fejezik ki, majd hagyjuk, hogy az �rdekl�d�s�nk elvezessen ahhoz a munk�hoz, amely �sszhangban �ll szem�lyis�g�nk l�nyeg�vel.

A megfelel� karrier ir�ny meghat�roz�s�ban az �nvizsg�lat alapvet� fontoss�g�. Bolles (2013) szerint pl. a legt�bb �ll�skeres� nem az�rt nem tal�lja meg �lmai �ll�s�t, mert nincs elegend� inform�ci�ja a munkaer�piacr�l, hanem az�rt, mert nem tud eleget saj�t mag�r�l. Ez�rt karrierv�laszt�s vagy -v�lt�s eset�n gondoljuk v�gig alaposan, miben vagyunk j�k, mihez �rt�nk igaz�n, mire vagyunk k�pesek, �s milyen �rt�keket szeretn�nk kifejez�sre juttatni munk�nk �ltal. Az �nvizsg�lat c�lja, hogy k�l�nb�z� szempontok alapj�n tudjuk jellemezni magunkat. Ezek ut�n lehets�ges, hogy eddig megszerzett tud�sunkra �s tapasztalatunkra alapozva �j p�ly�t v�lasztunk. Az lesz sz�munka a legjobb munka, ahol kedvenc t�m�nkban, a legsz�vesebben alkalmazott konvert�lhat� – azaz m�s karrier ter�letekre �tvihet� – k�szs�geinket alkalmazhatjuk, sz�munkra el�ny�s munkahelyi k�rnyezetben, �ltalunk elv�rt fizet�s�rt �s juttat�sok�rt, az �ltalunk kit�z�tt c�lok fel� haladva. Persze lehet, hogy m�g nincs ilyen munkahely – ez esetben legy�nk tal�l�konyak �s hozzuk l�tre magunknak! Ind�tsunk v�llalkoz�st vagy alkalmazzuk a proakt�v �ll�skeres�s technik�it…

A Vista Verde karrier coach-a, Cs�nyi Zsuzsanna kifejlesztett egy karrierv�laszt�st �s -v�lt�st t�mogat� egynapos csoportos programot. A program seg�t a r�sztvev�k sz�m�ra megfelel� karrier ir�ny�nak megtal�l�s�ban, t�mogat�st ny�jt a karrier c�lok kit�z�s�hez �s a karrier akci�terv elk�sz�t�s�hez. A „Karrier ir�nyt�” workshop az alap-�rt�kek felt�r�s�ra �p�l, mozg�s�tja a val�di �rdekl�d�st kifejez� bels� jelz�seket, azonos�tja a konvert�lhat� k�szs�geket, tapasztalatokat �s a fejlesztend� ter�leteket. A csoportos forma motiv�l, er�t ad a v�ltoztat�shoz, emellett kiv�l� networking lehet�s�get is k�n�l. Tov�bbi inform�ci�k �s jelentkez�s: www.vistaverde.hu

A tr�ningr�l b�vebben itt olvashat: http://vistaverde.hu/treningek/hr/assessment-center-trening-3

Felhaszn�lt irodalom:

Bolles, R. N. (2013): Karrierir�nyt� – �ll�skeres�k �s p�lyam�dos�t�k k�zik�nyve. HVG k�nyvek.

Cahill, M., Martland, S. (1995): Counselling Career Drifters. Canadian Guidance and Counselling Foundation, Ottawa; ERIC Clearinghouse on Counselling and Student Services.

Cs�nyi, Zs. (2003): A karrier pszichol�giai �s szervezeti megk�zel�t�sei. Alkalmazott Pszichol�gia, V. �vfolyam, 3-4. sz�m, 37-59.

Imel, S. (2002): Career Development for Meaningful Life Work.� ERIC Clearinghouse on Adult, Career and Vocational Education.