A kutat�k szerint az �j szer alapj�n fejlesztend� tabletta az Alzheimer-k�ron k�v�l a Parkinson-k�rt �s m�s idegi eredet� betegs�geket is gy�gy�thatja - ismertette a BBC h�rszolg�lata a Science Translational Medicine c�m� szaklapban megjelent tanulm�nyt. A Leicesteri Egyetem kutat�csoportj�nak felfedez�se megakad�lyozta, hogy prionbetegs�g k�vetkezt�ben a k�s�rleti egerek egyetlen idegsejtje is elpusztuljon. A prionbetegs�gek - k�zt�k a szivacsos agyvel�elfajul�s, vagyis a Creutzfeldt-Jakob-szindr�ma - emberekn�l ritk�k, �m t�neteik �pp�gy a hib�s feh�rj�k felhalmoz�d�s�nak sz�ml�j�ra �rhat�k, mint az Alzheimer-k�r eset�ben.

A tud�sok az agysejtek term�szetes v�delmi mechanizmus�ra �sszpontos�tottak. Ha egy v�rus megt�mad egy agysejtet, az k�rokoz� feh�rj�k k�pz�d�s�vel j�r. A sejt v�dekez�s�l szinte teljesen felf�ggeszti feh�rjetermel�s�t, hogy megf�kezze a v�rus terjed�s�t. Sok idegrendszeri betegs�g azonban hib�s feh�rj�k k�pz�d�s�vel j�r, ami a sejtek ugyanilyen v�dekez� reakci�j�t v�ltja ki, �m s�lyosabb k�vetkezm�nyekkel.

A hib�s feh�rj�k felhalmoz�dnak, az agysejtek pedig �gy nem termelnek t�bb saj�t feh�rj�t olyan sok�ig, hogy v�g�l "�hen halnak". Ha az agy eg�sz�nek idegsejtjeiben ism�tl�dik ez a folyamat, az - a betegs�gt�l f�gg�en - mem�riaroml�st, mozg�szavart �s hal�lt is okozhat. A folyamat sokfajta idegrendszeri betegs�g eset�ben zajlik le, ez�rt ha biztons�gosan meg tudj�k szak�tani, akkor t�bbf�le k�r is gy�gy�that�v� v�lhat. A kutat�k olyan vegy�letet haszn�ltak, amely megakad�lyozta, hogy a v�dekez�si folyamat elinduljon, ezzel pedig megf�kezt�k az idegsejtek k�rosod�s�t.

A kutat�s sor�n a prionbetegs�ggel fert�z�tt egerekn�l s�lyos mem�ria- �s mozg�szavarok alakultak ki, az �llatok 12 h�ten bel�l elpusztultak. Azokn�l a r�gcs�l�kn�l azonban, amelyeknek a gyomr�ba a k�s�rleti szert fecskendezt�k, az agysz�vetek elhal�s�nak semmilyen jele sem mutatkozott.� Giovanna Mallucci, a kutat�s vezet�je �gy nyilatkozott, ez volt a legels� alkalom, hogy egy k�sz�tm�ny t�k�letesen meg tudta el�zni az idegsejtek k�rosod�s�t. Elmondta, hogy a szer emberek eset�ben ugyan nem haszn�lhat�, �m a kiindul� pont megvan, a sejtpusztul�st siker�lt megakad�lyozni. A szer egyik mell�khat�sak�nt az egerek fogyni kezdtek �s enyhe cukorbetegs�g is fell�pett n�luk, azaz a hasny�lmirigy�k m�k�d�s�t is befoly�solta. Az emberi gy�gyszer csak az agyban fejtheti ki hat�s�t, teh�t a tov�bbi kutat�soknak ezt a mell�khat�st is ki kell k�sz�b�lni�k.

Az Alzheimer-k�rt el�sz�r Alois Alzheimer n�met ideggy�gy�sz �rta le 1907-ben. A betegs�g a gondolkod�s �s a megismer�si (kognit�v) funkci�k besz�k�l�s�vel, magatart�sv�ltoz�ssal, elbutul�ssal (demencia), majd gyors biol�giai le�p�l�ssel j�r. Manaps�g a 65 �v felettiek �t sz�zal�k�t, a 80 �v felettiek 20%-�t �rinti; Magyarorsz�gon k�tsz�zezren szenvednek ebben a betegs�gben. Az Alzheimer-k�r kiv�lt� oka l�nyeg�ben ismeretlen, annak ellen�re, hogy erre vonatkoz�an sz�mos felt�telez�s l�tezik. Kialakul�s��rt nemcsak immunol�giai elt�r�st �s anyagcserezavart, de szocio-�kon�miai t�nyez�ket is felel�ss� tettek, minthogy iskol�zottabbakn�l, jobb j�vedelmi helyzetben l�v�kn�l ritk�bb. M�g bizonyos �tkez�si szok�sok is „gyan�ba keveredtek”, a betegek ugyanis kiel�g�t� kal�riabevitel mellett is jelent�sen fogynak. El�fordul csal�di halmoz�d�s, ilyenkor egyes prekurzor feh�rj�k g�nmut�ci�ja igazolhat�.

Az Alzheimer-k�r a Parkinson-k�rhoz hasonl�an kr�nikus degenerat�v betegs�g. K�r�lettanilag az agy k�r�l�rt r�szeiben, a hal�nt�klebeny- �s a homloklebenyben, valamint a hippokampuszban a sorvad�st, az idegsejt-degener�ci�t �s az amyloid felszaporod�s�t igazolt�k. A diagn�zishoz speci�lis laborat�riumi, neuroradiol�giai (CT, PET, SPECT) elj�r�sokat haszn�lnak. Ez a betegs�g csak t�netileg kezelhet�. T�bbek k�z�tt idegrendszerre hat� szerekkel, antioxid�nsokkal, gyullad�scs�kkent�kkel, hormon�lis k�sz�tm�nyekkel pr�b�lkoznak.