Szombaton a NASA egykori �rsikl�inak egy kicsiny�tett m�sa, a Dream Chaser szenvedett balesetet lesz�ll�skor egy pil�ta n�lk�li teszten. A g�p most rep�lt el�sz�r. A Sierra Nevada Corporation Dream Chasere is egyike a NASA �ltal finansz�rozott projekteknek, amivel az �rsikl�-korszak ut�ni orosz f�gg�s�get szeretn� az Egyes�lt �llamok megsz�ntetni. A h�rom mag�nc�g m�r �rt el sikereket, ketten is eljutottak a Nemzetk�zi �r�llom�sra, embert azonban m�g nem k�ldtek a vil�g�rbe. Az amerikai �r�gyn�ks�g rem�nyei szerint erre 2017-re sor fog ker�lni.

A Sierra Nevada mini-�rsikl�ja eddig csak egy helikopterhez csatolva rep�lt. A szombati pr�barep�l�s sor�n a g�pet azonban 3,8 kilom�teres magass�gban el is eresztett�k, ahonnan sikl�rep�l�sben kellett volna meg�rkeznie a lesz�ll�p�ly�j�hoz, majd egy automatikus landol�ssal z�rult volna a program. A rep�l�s eg�szen az utols� pillanatokig rendben zajlott. "A teszttel azt szerett�k volna megtudni, k�pes-e a j�rm� a t�nyleges rep�l�sre" - nyilatkozott a Sierra Nevada r�sz�r�l Mark Sirangelo egy h�tf�i sajt�t�j�koztat�n. "�gy rep�lt, mintha m�r �vek �ta rep�lne".

A gondok akkor kezdtek testet �lteni, amikor a g�p baloldali fut�m�ve nem ny�lt ki. A sikl� a jobboldali kerek�re �rkezett, majd megd�lt balra �s lecs�szott az Edwards L�git�maszpont 22L kifut�p�ly�j�r�l. A rep�l�sr�l egy vide�t is k�zz�tettek, az azonban a lesz�ll�s el�tt v�get �r. A csapat jelenleg is vizsg�lja, mi�rt nem siker�lt be�zemelni a fut�m�vet. A fed�lzeti sz�m�t�g�p megkapta az utas�t�st a kerekek kiereszt�s�re, teh�t a probl�ma mechanikus lehetett, tette hozz� Sirangelo. Az el�zetes rep�l�si adatok szerint a Dream Chaser �nrendelkez�s� lesz�ll�si szoftvere m�g megpr�b�lta ellens�lyozni is a f�loldalas �rkez�st �s am�g csak lehetett egyens�lyban tartotta a g�pet.

A Dream Chaser nem borult fel, ahogy att�l a meghib�sod�st l�tva t�bben is tartottak, �s a s�r�l�sek sem jelent�sek. Egyetlen fontos alkatr�sz sem szakadt le �s a fed�lzeti sz�m�t�g�pek is s�r�l�s n�lk�l v�szelt�k �t a f�ldet �r�st, folyamatosan r�gz�tve az adatokat a baleset alatt. Ugyanez a g�p k�pes lesz legk�zelebb is rep�lni, amire v�rhat�an j�v� �v elej�n ker�l sor, t�j�koztatott Sirangelo. "Sok tekintetben nagyon el�gedettek vagyunk a g�p viselked�s�vel" - mondta. "Az egyik dolog amiben az ember soha nem lehet biztos, hogy hogyan fog reag�lni egy j�rm�, ha valami balul s�l el. Nem volt j� a lesz�ll�s, de seg�tett, hogy a g�p a lehet� legkevesebb s�r�l�st szenvedje el. Ez eg�szen k�l�nleges".

A Sierra Nevada Corporation (SNC) c�gn�l �p�l� Dream Chaser (�lomvad�sz) tulajdonk�ppen a h�rom �vtizeden �t haszn�lt amerikai �rrep�l�g�pek (Space Shuttle) kisebb �s hat�konyabb v�ltozata. Ak�rcsak a Shuttle, ez is 7 �rhaj�s sz�ll�t�s�ra lesz alkalmas, azonban hi�nyzik bel�le a hatalmas rakod�t�r. Hossza mind�ssze 9 m�ter, sz�rnyainak feszt�vols�ga pedig 7 m�ter (szemben a Shuttle 37 m�teres hossz�val �s 24 m�teres feszt�vols�g�val).

Fontos k�l�nbs�g az is, hogy a Dream Chaser - kisebb, 11,3 tonn�s t�meg�nek k�sz�nhet�en - egy Atlas-V hordoz�rak�t�val is F�ld k�r�li p�ly�ra �ll�that�. K�ldet�se v�gezt�vel a Dream Chaser is rep�l�g�pk�nt, k�z�ns�ges kifut�p�ly�ra sz�ll le (szemben a t�bbi mag�nfejleszt�s� - kapszula rendszer� - �rhaj�val). Az �rhaj�sok a F�ld�n a t�rzs tetej�n, k�z�pen kialak�tott ajt�n kereszt�l tudnak ki- �s besz�llni, m�g a dokkol�egys�g �s az �tj�r� az �r�llom�s fel� a t�rzs v�g�ben, k�z�pen kapott helyet.

Az �zemanyagtart�lyok a t�rzs h�ts� r�sze mellett, k�toldalt kaptak helyet, ezek v�g�ben helyezkednek el a hajt�m�vek. A g�p leg�rdekesebb tulajdons�ga, hogy a t�rzs olyan aerodinamikai kialak�t�s�, hogy sikl�rep�l�s k�zben felhajt�er� �bred rajta. Ez sz�ks�gtelenn� teszi a sz�rnyak haszn�lat�t. Ami a k�peken a g�p sz�rny�nak l�tszik, az val�j�ban csak a rep�l�s stabiliz�l�s�t szolg�lja. A g�p h�v�d� burkolat�t a NASA Ames Kutat�k�zpontj�ban fejlesztett�k. T�bb rep�l�st is kib�r, �s akkor sem csemp�nk�nt, hanem nagyobb t�bl�kban lehet cser�lni.

A Dream Chaser fejleszt�s�nek f� c�lja, hogy a NASA r�sz�re megb�zhat�, kereskedelmi alapon �zemeltethet� sz�ll�t�eszk�zt biztos�tson a Nemzetk�zi �r�llom�s (ISS) kiszolg�l�s�ra. A g�p �rhaj�sok �s rakom�ny oda-vissza sz�ll�t�s�ra egyar�nt alkalmas lesz, legkor�bban 2017-t�l. A g�p ak�r t�bb h�napig is a vil�g�rben maradhat, �gy �n�ll� mini-�r�llom�sk�nt - szint�n kereskedelmi alapon - m�r korm�nyzati szervek �s c�gek rendelkez�s�re bocs�that�. V�g�l, de nem utols�sorban, a fejleszt�k az �rturizmus piac�n is l�tnak lehet�s�geket a g�p hasznos�t�s�ra.