Biztat� eredm�nnyel j�rtak az els�, egereken v�gzett k�s�rletek a mesters�ges v�rrel – k�z�lte a kolozsv�ri Babes-Bolyai Tudom�nyegyetem (BBTE) vegy�szeti kar�n dolgoz� kutat�csoport a Mediafax rom�n h�r�gyn�ks�ggel. A szer vizet, k�l�nb�z� s�kat �s egy tengeri f�regb�l sz�rmaz� feh�rj�t, hemeritrint tartalmaz. Ennek a l�gz�fest�kfeh�rj�nek a k�miai szerkezete gyakorlatilag megegyezik az emberi hemoglobin�val. A mesters�ges v�r ezen k�v�l albumint is tartalmaz, ami stabilabb� teszi a vegy�letet.

A k�s�rletek 2007 �ta folynak dr. Radu Silaghi-Dumitrescu vezet�s�vel. A kutat� szerint a mesters�ges v�rnek mindenekel�tt nagyon stabilnak kell lennie k�miai szempontb�l. „Az�rt alkalmazzuk a hemeritrint, mert ez sokkal ink�bb ellen�ll a stresszhat�soknak, mint a hemoglobin” – mondta a kutat�. Az els� �llatk�s�rletek szerint a szer nem okozott mell�khat�sokat. „A v�gs� c�l az, hogy az emberi szervezet se utas�tsa el a szert” – magyar�zta Silaghi-Dumitrescu.

Vil�gszerte t�bb kutat�k�zpontban k�s�rleteznek mesters�ges v�rrel, de eddig m�g egyetlen k�sz�tm�ny sem ker�lt be a rutinszer� betegell�t�sba. Az amerikai Baxter Healthcare k�sz�tm�ny�nek klinikai tesztj�t p�ld�ul az 1990-es �vekben �ll�tott�k le, miut�n kider�lt, hogy a HemAssistot kap� betegek nagyobb ar�nyban hunytak el, mint akik hagyom�nyos v�r�t�mleszt�sen estek �t. Amennyiben valamelyik kutat�csoport sikert �r el, a mesters�ges v�r seg�ts�g�vel fokozatosan megold�dhatnak a v�rell�t�si probl�m�k, ami mindennapos probl�ma a s�rg�ss�gi betegell�t�sban. A kolozsv�ri tervek szerint m�g egy-k�t �vig folynak az �llatk�s�rletek. Miut�n a kutat�k meggy�z�dtek r�la, hogy a szernek val�ban nincsenek k�ros mell�khat�sai, k�vetkezik a hum�n klinikai szakasz, el�bb �nk�ntesen v�llalkoz�kkal, majd m�g t�bb beteg bevon�s�val.

A kutat�csoport nem �lland� jelleggel akarja kiv�ltani a v�rt, hanem az a c�l, hogy a k�sz�tm�nnyel p�r �r�ra, esetleg egy napra biztos�tott legyen a szervezet oxig�nell�t�sa, vagyis addig, am�g helyre nem �ll a norm�l v�rk�pz�d�s, vagy v�rp�tl�st kap a beteg. A v�gs� c�l egy olyan por el��ll�t�sa, amelyb�l v�z hozz�ad�s�val m�ris elk�sz�thet� a mesters�ges v�r. A sz�raz kiszerel�s el�nye, hogy nem kell h�teni, �s szavatoss�gi ideje is j�val nagyobb – magyar�zta a kutat�. „Az Afganiszt�nban harcol� katon�k magukkal vihetik a h�tizs�kban, �s ha sz�ks�g lesz r�, p�tolj�k a v�rt” – mondta err�l a kutat�.

Radu Silaghi-Dumitrescu m�sodik doktori c�m�t bioszervetlen k�mi�b�l szerezte az Egyes�lt �llamokban, a Georgiai Egyetemen. A hemeritrin felhaszn�l�s�nak �tlete is amerikai tanulm�nyai idej�n sz�letett. Ezut�n a nagy-britanniai Euro Blood Substitutes kutat�csoportban dolgozott. A Kolozsv�ron foly� k�s�rletek eredm�nyeit el�bb szakfoly�iratokban tervezi k�z�lni, �s ha val�ban bev�lik a mesters�ges v�r, szabadalmaztatn� is a szert.


Egyre nagyobb az ig�ny

Az eg�szs�g�gyben �ri�si ig�ny mutatkozik az emberi v�rre, �s ez az ig�ny a j�v�ben a n�pess�g n�veked�s�nek k�vetkezt�ben m�g tov�bb fog n�vekedni. Az Egyes�lt �llamokban �tlagosan 2 m�sodpercenk�nt van valakinek sz�ks�ge v�r�t�mleszt�sre, ekkora ig�nyek fedez�s�re pedig m�g a napi 41 ezer v�rdonor adom�nya sem elegend�. A vil�g szeg�nyebb orsz�gaiban m�g enn�l is rosszabb a helyzet, �gy nem csoda, hogy a szak�rt�k �vtizedek �ta igyekeznek olyan mesters�ges v�rt l�trehozni, amely sz�ks�g eset�n helyettes�theti a term�szetes v�rt.

Ismerve az ereinkben kering� folyad�k komplexit�s�t, ez persze jelenleg m�g hi� �br�ndnak t�nik, �gy a jelenleg foly� kutat�sok t�bbs�ge arra koncentr�l, hogy a v�r legfontosabb �s legink�bb �letbev�g� funkci�j�t, az oxig�nsz�ll�t�st megoldani k�pes kever�ket �ll�tson el�. Ezek a k�sz�tm�nyek els�dlegesen eg�szs�g�gyi v�szhelyzetek eset�n lehetn�nek bevethet�k, amikor nagy v�rvesztes�g, fert�z�s vagy m�rgez�s miatt s�rg�s v�r�t�mleszt�sre van sz�ks�g. A m�v�r egyik nagy el�nye a donorokt�l sz�rmaz� folyad�kkal szemben, hogy biztosan teljesen steril, illetve megfelel�en el��ll�tva j�val hosszabb ideig el�ll �s kev�sb� k�nyes, mint a term�szetes v�ltozat, �gy katasztr�fahelyzetekben k�nnyebben kezelhet�.

Az erre alkalmas m�v�r el��ll�t�s�ra az elm�lt �vtizedek sor�n t�bb k�s�rlet is t�rt�nt, az eredm�nyek azonban t�bbnyire ki�br�nd�t�ak, olykor kifejezetten katasztrof�lisak voltak. A Baxter Healthcare Corporation volt az els�, amely a kilencvenes �vekben emberi p�cienseken is kipr�b�lta k�sz�tm�ny�t, hamar vil�goss� v�lt azonban, hogy a HemAssist-ot kap� betegek jelent�sen nagyobb ar�nyban halnak meg, mint a donorv�rben r�szes�l�k, �gy a teszteket gyorsan lef�jt�k. P�r �vvel ezel�tt egy hasonl� pr�b�lkoz�s �ri�si botr�nyt robbantott ki, amikor kider�lt, hogy a Northfield Laboratories nev� c�g �ntudatlan baleseti s�r�lteken teszteli saj�t kever�k�t, azok beleegyez�se n�lk�l.

Az oxig�nsz�ll�t�sra alkalmas szintetikus v�r el��ll�t�sa sor�n a legnagyobb kih�v�st a hemoglobin helyettes�t�se jelenti, az emberi v�r oxig�ntranszportj�t v�gz� molekula ugyanis nagyon s�r�l�keny a sejtmembr�n v�delme n�lk�l, �s gyakorlatilag b�rmilyen apr� k�rnyezeti v�ltoz�s a leboml�s�hoz vezethet. Egy darabig pr�b�lkoztak ugyan szarvasmarh�k v�r�b�l sz�rmaz� hemoglobinnal, amely n�mik�pp ellen�ll�bbnak bizonyult, de r�videsen kider�lt, hogy el�szeretettel k�ti meg a nitrog�n-oxidot, amelynek jelenl�te viszont magas v�rnyom�shoz vezethet.

A hemoglobin alap� k�sz�tm�nyek teh�t egyel�re nem t�nnek t�l sikeresnek, egy rom�niai kutat�csoport azonban m�s megold�st v�lasztott, �s legut�bbi eredm�nyeik alapj�n k�zel �llhat a megold�shoz: az �ltaluk laborat�riumi k�r�lm�nyek k�zt el��ll�tott v�r ugyanis meglep�en j�l szerepelt az els� tesztek sor�n. A v�zb�l, s�b�l �s albuminb�l „�sszekotyvasztott” anyagban egy k�l�nleges forr�sb�l sz�rmaz� protein gondoskodik az oxig�n transzportj�r�l: a tengeri f�rgekben megtal�lhat� hemeritrin.

A hemeritrin alkalmaz�s�val a szintetikus v�r sz�mos kor�bbi probl�m�ja megold�dott, t�bbek k�zt jelent�sen megn�tt a kever�k stresszt�r�-k�pess�ge is − l�tsz�lag mell�khat�sok n�lk�l. Az els� teszteket egereken v�gezt�k, �s v�rhat�an m�g egy ideig a r�gcs�l�k lesznek a m�v�r kiz�r�lagos recipiensei, am�g a lehet� legmeggy�z�bben siker�l igazolni, hogy a k�sz�tm�ny nem jelent vesz�lyt a szervezetre. A kutat�s vezet�je, Radu Silaghi-Dumitrescu, a kolozsv�ri Babes-Bolyai Egyetem kutat�ja �sszess�g�ben azonban �gy gondolja, hogy tov�bbi k�t �vnyi munk�t k�vet�en a szintetikus v�r k�szen �llhat az emberi tesztel�sre. A k�vetkez� id�szakban koll�g�ival azt fogja vizsg�lni, hogyan reag�l az egerek szervezete, ha hossz� �r�kig, net�n napokig a szintetikus v�rre kell t�maszkodnia, am�g v�rk�pz� szervei lassan p�tolj�k a hi�nyz� term�szetes v�rt.