Egyszer �s mindenkorra v�ge lehet azoknak az id�knek, amikor a k�lf�ld�n gyorshajt�s vagy m�s k�zleked�si v�ts�g miatt lef�nyk�pezett g�pj�rm�vezet�k�n nem tudt�k behajtani a p�nzb�ntet�st, mert c�m�k �s tart�zkod�si hely�k ismeretlen volt annak az orsz�gnak a hat�s�gai el�tt, ahol a szab�lys�rt�st elk�vett�k. A m�lt h�ten l�pett hat�lyba az az uni�s jogszab�ly, amelynek �rtelm�ben a tag�llami hat�s�gok mostant�l k�telesek lesznek kiadni egy m�sik EU-tag�llamnak a k�zleked�si szab�lys�rt�sen �rt �llampolg�raik adatait, �s a t�rszerv felk�r�s�re be is hajthatj�k majd rajtuk a p�nzb�rs�gokat.

Az err�l rendelkez� ir�nyelvr�l 2011 nyar�n �llapodtak meg az uni�s int�zm�nyek, �s k�t �v �llt a tag�llamok rendelkez�s�re a v�grehajt�sra. A Bizotts�g javaslata 2008-ra ny�lik vissza. Az ir�nyelv �rtelm�ben az eur�pai uni�s orsz�goknak a j�v�ben k�teless�g�k lesz kiadni egy m�sik EU-tag�llam r�sz�re azoknak az aut�soknak az adatait, akik szab�lys�rt�st k�vetnek el k�lf�ld�n. Az eredeti bizotts�gi javaslat a gyorshajt�s, a piros l�mpa figyelmen k�v�l hagy�sa, a biztons�gi �v haszn�lat�nak elmulaszt�sa, valamint az ittas vezet�s eset�n �rt volna el� egy�ttm�k�d�si k�telezetts�get, de a h�rom�ves vita sor�n - f�k�nt a 2010 m�sodik f�l�vi belga eln�ks�g kezdem�nyez�s�re - kieg�sz�lt a lista a tiltott s�vok (pl. buszs�v), a mobiltelefon �s a motorosok eset�ben a buk�sisak haszn�lat�val. Ha teh�t egy magyar �llampolg�r a fenti h�t szab�lys�rt�si t�tel k�z�l valamelyiket elk�veti p�ld�ul Portug�li�ban, akkor a portug�l hat�s�gok lek�rhetik az illet� adatait Magyarorsz�g nyilv�ntart�s�b�l, �s elj�rhatnak vele szemben. A kipost�zott b�ntet�st a portug�l jogszab�lyok alapj�n, a Portug�li�ban �rv�nyes d�jszab�s alapj�n kell megfizetni.

Nem j�n l�tre egy �j, nemzetek felett �ll� adatb�zis, a jogszab�ly puszt�n a tag�llami nyilv�ntart�sok k�z�tt teremt �tj�rhat�s�got szigor� felt�telek teljes�l�se eset�n. Az �sszes adatforgalmat az EUCARIS rendszeren bonyol�tj�k majd le, �s a meg�llapod�s �rtelm�ben a hat�s�goknak k�teless�g�k lesz majd kiadniuk az �llampolg�raik adatait a k�rv�nyez� tag�llam r�sz�re. A vita kezdeti szakasz�ban nem �rtettek egyet a tag�llamok abban, hogy mindez bel�gyi, vagy k�zleked�si k�rd�s legyen. Nagy-Britannia �s �rorsz�g p�ld�ul nem r�szese a bel�gyi (rend�rs�gi) egy�ttm�k�d�snek, de joga van csatlakozni k�l�nb�z� kezdem�nyez�sekhez (opt-in), D�ni�nak viszont eseti alapon joga van kimaradni (opt-out) bel�le. A h�rom orsz�g k�z�l v�g�l egyik sem k�v�n r�szt venni a kezdem�nyez�sben. Nagy-Britannia a jogszab�ly siker�t�l tette f�gg�v� a k�s�bbi csatlakoz�st, az �rek pedig elk�pzelhet�nek nevezt�k a majdani alkalmaz�st.

Az ir�nyelv c�lja alapvet�en a k�z�ti biztons�g fokoz�sa, ez�rt az egy�ttm�k�d�s nem terjed ki a parkol�si b�rs�gok behajt�s�ra, �s a k�zleked�s egy�b olyan aspektus�ra, amelyek alapvet�en nem �llami, hanem �nkorm�nyzatok, vagy mag�nc�gek gondoz�s�ban vannak. A jogszab�ly alapja - ami egy�bk�nt nem �jdons�g -, hogy egy �llampolg�rnak tiszt�ban kell lennie annak az orsz�gnak a szab�lyaival, amelybe utazik. Els�sorban az Eur�pai Parlament k�r�s�re viszont nagyobb hangs�lyt fektetne az EU az �llampolg�rok t�j�koztat�s�ra.

Az Eur�pai Uni� az Eur�pai Bizotts�g feladat�ul szabta egy internetes t�j�koztat� oldal elk�sz�t�s�t, az EP viszont eredetileg enn�l is tov�bb ment volna: k�telezte volna a tagorsz�gokat inform�ci�s kiadv�nyok terjeszt�s�re �s kamp�nyok szervez�s�re. Az ir�nyelv elk�sz�t�se az�rt ig�nyelt k�l�n�sen nagy k�r�ltekint�st, mert tag�llamonk�nt n�hol jelent�s elt�r�sek is tapasztalhat�k. Gondot okoz p�ld�ul az, hogy egyes tagorsz�gokban minden esetben az aut� tulajdonos�t b�ntetik, m�g akkor is, ha a szab�lys�rt�s elk�vet�sekor m�s vezette az aut�j�t (objekt�v felel�ss�g), m�s orsz�gokban viszont nem.

Az elfogadott ir�nyelv f�szab�lyk�nt az aut� tulajdonos�t b�ntetn�, de a direkt�va tiszteletben tartja a tag�llami szab�lyoz�sokat, teh�t a nemzeti hat�s�gok feladata lesz, hogy egy ilyen esetben kinyomozz�k, ki vezette az aut�t val�j�ban. Az ir�nyelvet h�rom �v m�lva fel�lvizsg�lja az EU, �s tov�bbi er�s�t� int�zked�seket is be�p�thet a jogszab�lyba. Hogy milyen hat�sa lesz a keretjogszab�lynak a k�z�ti biztons�gra, azt egyel�re nem tudni. EU-forr�sok sz�m�t�sai szerint viszont ak�r �vi 30 ezerrel is cs�kkenhet a hal�los balesetek sz�ma.