Hogyan k�lts�k el a r�kgy�gy�t�sra sz�nt p�nzeket?Forrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-11-24 10:09:14 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/9443
Címkék: Bihari h�rek, r�kbetegs�g, gy�gy�t�s
Sokat k�lt�nk onkol�giai kezel�sekre, de nem hat�konyan - der�lt ki a Napi.hu eg�szs�g�gyi konferenci�j�n az onkol�giai ell�t�sr�l sz�l� el�ad�son �s az azt k�vet� panelbesz�lget�sen. Nemzeti r�kellenes programot, HBCS rev�zi�t, az eredm�nyess�g m�r�s�t, �j t�mogat�spolitikai rendszer kidolgoz�s�t s�rgett�k a szak�rt�k.

A magyarorsz�gi hal�loz�si statisztik�k szerint minden negyedik ember daganatos betegs�gben hal meg, ez a m�sodik leggyakoribb hal�loz�si ok - az els� a sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�s - ugyanakkor a betegs�gteher nagyobb az onkol�gi�ban, mint a kardiol�gi�ban - mondta el�ad�s�ban D�zsa Csaba, a Magyar Eg�szs�g-gazdas�gtani T�rsas�g aleln�ke. �riási a nyomás az új eljárások, technológiák befogadására, amiben viszont jelent�s az elmarad�sunk - hangs�lyozta az el�ad�.

A v�ltozatos finansz�roz�si technik�k - HBCS finasz�roz�s, gy�gyszerkassza, t�teles finansz�roz�s, egyedi m�lt�nyoss�g - miatt nem lehet pontosan tudni, hogy val�j�ban mennyi k�zp�nzt ford�tunk az onkol�gi�ra, ez a sz�m 2011-ben p�ld�ul 50-70 milli�rd forint k�z�tt lehetett valahol, az azonban bizonyos, hogy a forr�sok allok�l�sa nem a k�v�nt strukt�r�t t�kr�zi. Azaz jelenleg ar�nyaiban nagyon sokat k�lt�nk mag�ra a gy�gy�t�sra, m�g a prevenci�ra (gondoz�s, sz�r�s) �s a kr�nikus ell�t�sra (rehabilit�ci�, hospice, �pol�s) a k�v�ntn�l j�val kevesebbet.

Az a t�ny, hogy a gy�gy�t�si szakaszban 50 sz�zal�kos a t�l�l�si ar�ny, m�g m�shol 75 sz�zal�kos hat�konys�ggal m�k�dik a rendszer, jelent�s tartal�kokra utal. A hat�konys�g n�vel�s�hez az ell�t�rendszer teljes vertikum�t �ssze kell fogni, min�s�gindik�torokra van sz�ks�g az onkol�gia minden szintj�n, a prevenci�t�l a sz�r�seken, diagnosztikai eszk�zparkon kereszt�l a ter�pi�s, ut�gondoz�sig - hangs�lyozta D�zsa Csaba.

A peremfelt�telek k�z�tt a r�kregiszter meger�s�t�s�t (amelyben most nincsenek valid adatok), s a sz�r�sek hat�konys�g�nak n�vel�s�t hangs�lyozta. Mint fogalmazott, pontosan meghat�rozhat�, hogy h�nyan betegedtek meg, h�nyan kapt�k meg a sz�ks�ges ter�pi�t �s milyen st�diumban, mennyi az �tt�tmentes esetek sz�ma. Ebb�l fel lehet t�rni, hogy sodr�dnak hetekig, h�napokig CT-re, vagy MR-re v�rva a betegek, s vannak akik ez�rt nem jutnak id�ben hat�kony ter�pi�hoz.

Nemzeti r�kellenes programra van sz�ks�g, s nem lehet elfeledkezni a lakoss�g, a civilek felel�ss�g�r�l sem az �letm�dv�lt�s ter�n - hangs�lyozta D�zsa Csaba. Hozz�f�zte, az is sok ezer �letbe ker�lt, hogy nem haszn�ltuk ki id�ben a diagnosztikai fejleszt�sre a Tiop 2.2.5-os programban rendelkez� 20 milli�rd forintot.

Neh�z eld�nteni, mire k�lts�nk

Az el�ad�st k�vet� vit�ban Gajd�csi J�zsef, az OEP f�igazgat�helyettese kiemelte, v�gig kell gondolni, hogy a korl�tozott forr�sokat hogyan k�lts�k el, s neh�z eld�nteni, hogy az �j ter�pi�kb�l mit fogadjunk be. Megeml�tette, hogy a 2011 - 2012-ben t�teles finansz�roz�s� onkol�gai kezel�st kapott betegek 85 sz�zal�ka ma nincs �letben, amib�l ugyan nem lehet messzemen� k�vetkeztet�seket levonni, mindenesetre a forr�sallok�ci�t holisztikusan kell megk�zel�teni.

Mangel L�szl�, a P�csi Tudom�nyegyetem Onkoter�pi�s Int�zet�nek vezet�je a szomor� adatok h�tter�t fejtegetve arra jutott, hogy egyfel�l az eg�szs�gtudatoss�g nem megfelel�, sokan nehezen mennek el a sz�r�sekre, vagy visszautas�tj�k a kezel�seket a bizalmi v�ls�g miatt, m�sfel�l a magas hal�loz�sban a 20-30 �vvel ezel�tti �letm�d k�vetkezm�nyei - a doh�nyz�si, �tkez�si, italoz�si szok�sok megv�ltoz�sa - is szerepet j�tszhatnak. Az okok k�z� sorolta az orvosok onkol�giai �bers�g�nek t�k�letlens�g�t �s az ell�t�rendszer fejletlens�g�t.

Mangel r�mutatott, fontos elk�l�n�teni a gy�gy�t�si �s a kezel�si szintet. A m�regdr�ga gy�gyszerek melletti 85 sz�zal�kos elhal�loz�s �rt�kel�s�n�l tudni kell, hogy a nagyon dr�ga biol�giai k�sz�tm�nyeket 90 sz�zal�kban el�rehaladott �llapotokban, a kezel�si oldalon alkalmazz�k �s nem az akt�v gy�gy�t�sn�l, �gy nem is v�rhat�ak d�bbenetes eredm�nyek.

Mit �rdemes sz�rni?

Val�j�ban nem vagyunk lemaradva az onkol�giai ell�t�sban a k�rnyez� orsz�gokhoz k�pest, a mortalit�sb�l azonban l�tszik, hogy a rendszer nem hat�kony - �ll�totta Kissn� Horv�th Ildik�, az Emmi eg�szs�gpolitikai f�oszt�ly�nak vezet�je. A n�peg�szs�g�gyi sz�r�sek k�z�tt azokat tartotta fontosnak er�s�teni, amelyekkel m�rhet� mortalit�s cs�kken�s �rhet� el, b�r itt is t�bb k�rd�s felvet�dhet. Az alacsony d�zis� CT-vel t�rt�n� t�d�r�k sz�r�s �nmag�ban 25 sz�zal�kkal cs�kkentheti a t�d�r�k hal�loz�st, ugyanakkor �sszess�g�ben m�gis csak 10 sz�zal�kos a javul�s, miut�n az adott betegek egy r�sze m�s, a doh�nyz�ssal �sszeff�gg� megbeteged�sben m�gis meghal.

A szak�rt�k elmondt�k, �vek �ta keresik a megold�st a kolorekt�lis daganatok korai sz�r�s�re, ebben ugyanis a legnagyobb hat�konys�gi tartal�k. Az is szakmai k�rd�s, hogy a v�gst�dium� betegekn�l m�r ne folytassanak agressziv ter�pi�t, hanem az olcs�bb �s hum�nusabb palliat�v ell�t�st v�lassz�k.

A pozit�vumok k�z�tt elhangzott, ma sokkal szab�lyozottabbak az onkol�giai kezel�sek mint 15-20 �ve. A sz�r�sek �s az id�ben adott ter�pi�k p�ld�ul jelent�sen jav�tott�k az eml�r�k kezel�s�t �s a t�l�l�st, s fontos fejl�d�s el�tt �llunk a sug�rter�pi�s infrastrukt�ra fejleszt�se ter�n. A seb�szetei elj�r�sokon azonban jelenleg kisebb a hangs�ly, alulfinansz�rozottak az ell�t�sok, ez�rt kardin�lis lenne a manu�lis szakm�k �rt�k�k�n val� finansz�roz�sa - h�vt�k fel a figyelmet a szak�rt�k. Az a meglep� mondta is elhangzott, hogy a jelenlegi helyzetben elk�pzelhetetlen, hogy az onkol�giai ell�t�rendszer a prevenci�ban legyen �rdekelt.

Robban�s el�tt a HR bomba


A szak�rt�k szerint a HR v�ls�g az onkol�gi�ban egyenesen katasztrof�lis, 1-2 �v m�lva nem lesz, aki az ell�t�st v�gezze, ez�rt a szakemberek megtart�sa els� sz�m� priorit�s. Felvetett�k, hogy a forr�shi�ny mellett d�bbenetes mennyis�g� p�nz folyik ki az onkol�gi�b�l a paramedicina csatorn�in, hat�stalan szerekre �s kezel�sekre. Meger�s�tett�k a HBCS rev�zi� sz�ks�gess�g�t, a beteg�t elemz�st, az eredm�nyess�g m�r�s�t �s monitoroz�s�t, �s �j t�mogat�spolitikai rendszer �s �szt�nz�k kidogoz�s�t �s be�p�t�s�t. �gy v�lt�k, m�g az is kider�lhet, hogy ezek seg�ts�g�vel, ugyanannyi p�nzb�l t�bb eg�szs�gnyeres�g �rhet� el.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!