Magyar agykutat�k a g�tl� idegsejtek egyed�l�ll� vizsg�lati m�dszer�t dolgozt�k kiForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-11-25 09:34:10 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/9481
Címkék: Bihari h�rek, mta, agy, magyar kutat�k, idegsejt
A g�tl� idegsejtek egyed�l�ll� vizsg�lati m�dszer�t dolgozt�k ki az MTA K�s�rleti Orvostudom�nyi Kutat�int�zet (MTA KOKI) fiatal kutat�i - Kisfali M�t� �s L�rincz Tibor - Vizi E. Szilveszter Sz�chenyi-nagyd�jas akad�mikus ir�ny�t�s�val.

A kutat�soknak hossz� t�von komoly gyakorlati haszna lehet, mert az elj�r�s seg�ts�g�vel lehet�s�g ny�lhat a skizofr�nia �s az epilepszia kezel�s�re szolg�l� �j gy�gyszerek kifejleszt�s�re. A g�tl� idegsejtek egyed�l�ll� vizsg�lati m�dszer�t dolgozt�k ki az MTA K�s�rleti Orvostudom�nyi Kutat�int�zet fiatal kutat�i – Kisfali M�t� �s L�rincz Tibor – Vizi E. Szilveszter Sz�chenyi-nagyd�jas akad�mikus ir�ny�t�s�val, az eredm�nyeiket �sszefoglal� tanulm�nyt a vil�g egyik legjelent�sebb tudom�nyos foly�irata, az 1878-ban alap�tott The Journal of Physiology London tette k�zz�. A kutat�csoport m�sik, a Brain Research Bulletinben publik�lt cikk�t a pszichi�tria k�l�n�sen jelent�s tanulm�nyai k�z� sorolt�k.

"Az agyk�reg k�l�nb�z� ter�letein, ak�r egyetlen idegsejten kereszt�l is vizsg�lni tudjuk a g�tl� rendszer m�k�d�s�t" – magyar�zta az mta.hu-nak Vizi E. Szilveszter. Mint elmondta, az �gynevezett GABAerg agysejtekr�l van sz�, amelyek a k�zponti idegrendszer legfontosabb g�tl� vegy�let�t, a gamma-amino-vajsavat (GABA) haszn�lj�k inger�let�tviv� anyagk�nt. Az MTA K�s�rleti Orvostudom�nyi Kutat�int�zetben (MTA KOKI), mint erre Vizi E. Szilveszter is felh�vta a figyelmet, nagy hagyom�nyai vannak a GABAerg idegsejtek kutat�s�nak, kor�bban Freund Tam�s igazgat�, Agy d�jas akad�mikus vezet�s�vel �rtek el nemzetk�zi sikereket.

"A vegy�let kulcsfontoss�g� szerepet j�tszik az idegrendszer �lettani m�k�d�s�nek szab�lyoz�s�ban, a GABA-rendszer funkcion�lis zavarai pedig kognit�v, viselked�si �s mem�riaprobl�m�khoz, epilepszia vagy skizofr�nia kialakul�s�hoz vezethetnek. A vizsg�latokat az MTA KOKI-ban kifejlesztett k�tfoton-p�szt�z�, azaz k�tdimenzi�s l�zermikroszk�p seg�ts�g�vel v�gezt�k, amellyel 0,5-2 ezredm�sodperces id�sk�l�n, vagyis val�s id�ben lehet m�rni a neuronok k�l�nb�z� szegmensein, ny�lv�nyain zajl� folyamatokat. A kutat�sokhoz �gynevezett t�l�l� szeletprepar�tumokat alkalmaztunk, az elaltatott �llatok agy�b�l frissen kivett sz�vetekb�l 300 mikrom�ter vastags�g� prepar�tumokat k�sz�tve. Egy-egy ilyen szeletprepar�tum ak�r sz�zezer idegsejtet is tartalmaz, �l�, m�k�d� neuronokat, amelyek t�poldatban n�h�ny �r�ig megtartj�k kapcsolatrendszer�ket. Az �ltalunk kifejlesztett �j elj�r�s pedig lehet�v� teszi, hogy a szeletprepar�tum sz�zezer idegsejtje k�z�l ak�r csak egyetlenegyet t�lts�nk fel olyan speci�lis fest�kanyaggal, amely l�zersug�r hat�s�ra k�pes �rz�kelni a sejt v�gk�sz�l�k�be bel�p�, az inger�let�tviv� g�tl�anyag felszabadul�s��rt felel�s kalcium mennyis�g�t" – v�zolta a k�s�rleteket az MTA volt eln�ke. Hozz�tette: a kutat�soknak, amelyek ir�nt m�ris nagy �rdekl�d�s mutatkozik, hossz� t�von komoly gyakorlati hasznuk lehet, hiszen az elj�r�s seg�ts�g�vel lehet�s�g ny�lik az adott k�rk�pek kezel�s�re szolg�l� �j gy�gyszerek kifejleszt�s�re.

"Nem bizonyult egyszer� feladatnak a g�tl� idegsejtcsoportok megtal�l�sa, k�l�n�sen, ha figyelembe vessz�k, hogy a kalcium bel�p�s�t a neuronok v�gk�sz�l�kein tanulm�nyozzuk. Mi azonban nemcsak a m�dszert �ll�tottuk be, hanem a g�tl� idegsejtek m�k�d�s�ben r�szt vev� bels� feh�rj�k meghat�roz�s�t is elv�gezt�k. Sokf�le g�tl� idegsejt l�tezik, �s val�sz�n�leg t�bbf�le funkci�t t�ltenek be. A tov�bbiakban azt szeretn�nk meghat�rozni, hogy a GABA-rendszer k�l�nb�z� funkcion�lis zavarai milyen betegs�gek kialakul�s�ban j�tszanak k�zre, s�t a ter�pi�s lehet�s�geket is ki szeretn�nk der�teni. Ennek �rdek�ben az Orsz�gos Klinikai Idegtudom�nyi Int�zettel tervezett egy�ttm�k�d�s keret�ben tumoros betegek elt�vol�tott agysz�vet�ben vizsg�ljuk majd a g�tl� idegsejteket, �s megpr�b�ljuk felt�rk�pezni, mik�nt hatnak ezekre a neuronokra a skizofr�ni�ban �s epilepszi�ban alkalmazott k�sz�tm�nyek" - ismertette kutat�si terveiket az akad�mikus.

A kutat�csoport m�sik, a Brain Research Bulletin c�m�, szakmailag lektor�lt (peer reviewed) foly�iratban publik�lt cikk�t, amelyben bebizony�tott�k, hogy egy forgalomban l�v� antidepressz�ns fluoxetin nev� hat�anyaga szelekt�v, az idegsejtek pusztul�s�t g�tl� hat�ssal b�r, a pszichi�triai �s pszichol�giai tudom�nyter�let k�l�n�sen jelent�s tanulm�nyai k�z� sorolta a Psychology Progress Team. E szakmai csoport folyamatosan monitorozza a tudom�nyter�let kutat�si eredm�nyeit, hogy a legjelent�sebbekre felh�vja a vil�g legnagyobb tudom�nyos int�zm�nyeinek �s egyetemeinek a figyelm�t.

"Felfedezt�k, hogy a forgalomban l�v� antidepressz�ns hat�anyaga alkalmazhat� agyi ischaemi�s megbeteged�sekn�l, p�ld�ul stroke eset�ben, mivel megg�tolja a neurotoxicit�s�rt, az idegsejtek pusztul�s��rt felel�s NMDA-receptor hat�s�t. A folyamat eredm�nyek�nt m�rs�kl�dik egy serkent� vegy�let, a glutaminsav hat�sa, ami az idegsejtekben a kalciumkoncentr�ci� cs�kken�s�t vonja maga ut�n. Ily m�don a fluoxetin v�gs� soron megakad�lyozza a neuronok elhal�s�t, ugyanakkor agyv�rz�sek ut�n el�seg�ti a motoros funkci� helyre�ll�t�s�t. Azt is siker�lt kimutatnunk, hogy a fluoxetin hat�sa a szinapszisokon k�v�l elhelyezked�, a glutaminsavra reag�l� receptor g�tl�s�n kereszt�l val�sul meg" – emelte ki Vizi E. Szilveszter.

Kutat�csoportj�nak azt is siker�lt bizony�tania, hogy a k�sz�tm�ny megg�tolja a korral egy�tt j�r� k�ros idegrendszeri folyamatok s�lyosbod�s�t, aminek nagy jelent�s�ge lehet az orvosi gyakorlatban. A n�pess�g el�reged�s�vel p�rhuzamosan ugyanis rohamosan n� az id�skori neurodegenerat�v megbeteged�sek gyakoris�ga, ami �ri�si terhet r� az eg�szs�g�gyre, a t�rsadalomra �s az �rintett csal�dokra egyar�nt.

"A korral n� a depresszi�ra val� hajlam is, �gy amikor fel�rj�k a k�sz�tm�nyt, egy�ttal ezeknek az agyi betegs�geknek az el�rehalad�s�t is megg�tolj�k. Az antidepressz�ns k�sz�tm�nynek, amelyb�l �vente t�zmilli�rd doll�ros forgalmat bonyol�tanak a vil�gban, eszerint a j�v�ben �j ter�pi�s indik�ci�ja lehet" – fogalmazott az akad�mikus. "A mi dolgozatunk egyike lett a kiv�lasztott tanulm�nyoknak. Ez nemcsak nagy megtiszteltet�s, hanem egyben azt is jelenti, hogy cikk�nk id�zetts�ge, tudom�nyos eredm�nyeink elfogadotts�ga sokkal gyorsabban n� majd, mint ahogy az �ltal�ban lenni szokott" – hangs�lyozta Vizi E. Szilveszter.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!