Gy�gyuljon m�hm�reggel!Forrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-12-01 08:40:08 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/9562
Címkék: Bihari h�rek, m�h, m�hm�reg, gy�gy�t�s, eg�szs�g, m�hek
A m�h�szeti term�kek j�t�kony hat�s�t t�bb ezer �ve ismeri az emberis�g, idehaza azonban kev�sb� n�pszer�ek, mint a k�rnyez� orsz�gokban.

Alig ismerj�k �s alig haszn�ljuk Magyarorsz�gon a m�z mellett a t�bbi m�h�szeti term�ket, p�ld�ul a propoliszt vagy a m�hpemp�t. M�s orsz�gok �s k�l�n�sen a keleti orvosok a napi gyakorlatban is alkalmazz�k ezeket a j�t�kony hat�s� szereket. Ismert a m�hm�reg-ter�pia is, amelyet gyakran alkalmaznak �z�leti �s mozg�sszervi gyullad�sos betegs�gekn�l. A m�h�szeti term�kek j�t�kony hat�sa �tezer �ves ismert, Magyarorsz�g azonban j�csk�n le van maradva a szomsz�dos �llamokhoz k�pest, ami a term�kek haszn�lat�t illeti - mondta a Kossuth R�di�nak a Magyar Apiter�pi�s T�rsas�g eln�ke.

K�rmendi R�cz J�nos kifejtette: a m�h�szet is ki van szolg�ltatva az id�j�r�s viszontags�gainak, �gy a m�h�szeti term�kek gy�gy�szati c�l� �rt�kes�t�se pluszj�vedelmet hozhat a m�h�szeknek; igaz, t�bb munk�val j�r, mint a m�ztermel�s. Arra is felh�vta a figyelmet, hogy alapvet�en j�l t�pl�lt, eg�szs�ges m�hcsal�dokra van sz�ks�g, ezt k�vet�en pedig eld�ntheti a m�h�sz, hogy foglalkozik-e az �j term�kekkel. A Kossuth R�di�nak egy sz�riai kutat� is nyilatkozott, aki a m�h�szeti term�kek asztm�ra, migr�nre gyakorolt hat�sait is vizsg�lta. Mint mondta, a m�z, a vir�gpor �s a m�hm�reg a hideg term�szet� betegs�gek eset�n lehet hat�sos, m�g a propolisz �s a m�hpemp� a meleg term�szet� betegs�gekn�l seg�thet a gy�gyul�sban.

K�lf�ldi kutat�sok

A kr�nikus h�tf�jdalomt�l szenved� betegekben m�hm�regb�l k�sz�lt injekci�val enyh�thetik a gyullad�st. A m�hm�reggel folytatott kezel�s �si gy�gym�dnak sz�m�t, amelyet sz�mos betegs�g ellen felhaszn�ltak. A leg�jabb kutat�sok azonban azt mutatj�k, hogy a modern gy�gy�szatban is hat�kony eszk�zk�nt hasznos�that�. Az �szak-Karolina Egyetem k�s�rlete p�ld�ul a m�hm�reg a h�t- �s l�bsz�rf�jdalomra gyakorolt hat�s�t vizsg�lta. Az eredm�nyek azt mutatt�k, hogy a vegy�let ak�r k�tharmad�val is k�pes enyh�teni a f�jdalmat, de mivel a kutat�sban m�s kezel�seket is alkalmaztak, nem lehet pontosan meghat�rozni, milyen hat�st gyakorolt �nmag�ban a m�hm�reg. Az Exeteri Egyetem nemr�g k�sz�lt kutat�sa pedig azt mutatta, hogy a m�hm�reg olyan vegy�leteket tartalmaz, amelyek az �z�leti f�jdalmat is enyh�thetik.

A koreai Gangdong Egyetemi K�rh�z �j k�s�rlet�ben pedig a m�hm�reg injekci� illetve a s�s vizes injekci� hat�sait hasonl�tj�k �ssze a kr�nikus der�kf�jdalom kezel�s�ben. A sz�r�tott m�hm�rget zsel�v� �talak�tva injekci� form�j�ban adj�k be t�z hagyom�nyos akupunkt�r�s ponton a der�kban. Az akupunkt�ra elismert kezel�si m�dszernek sz�m�t a der�kf�jdalom kezel�s�ben, amely a m�lyen fekv� idegek �s izomsz�vetek stimul�l�sa r�v�n fejti ki a hat�s�t.

A brit Arthritis Research UK j�t�konys�gi szervezet sz�viv�je a folyamatban l�v� kutat�sokra utalva elmondta, rengeteg tapasztalati bizony�t�k utal arra, hogy a m�hm�reg felhaszn�lhat� a gyullad�sos arthritisz kezel�s�re, valamint az �z�leti gyullad�ssal j�r� f�jdalom csillap�t�s�ra. N�mi tudom�nyos bizony�t�k is utal arra, hogy ezt a gyullad�s �s a f�jdalomjelz�sek cs�kkent�se r�v�n lehet el�rni. Azt azonban m�g nem t�masztj�k al� megfelel� klinikai k�s�rletek, hogy a m�hm�reg hat�kony kezel�sk�nt szolg�lna a csont- �s izomf�jdalom ellen. "Ez az �j koreai kutat�s most v�gre kider�theti, hogy a m�hm�reg hat�kony kezel�s lehet-e az �z�leti f�jdalom ellen" - �ll�tja a sz�viv�.

A m�hm�reg, mint gy�gyszer?

Ennek a kicsi, csoda �l�l�nynek m�regmirigyekben termelt, �s m�regh�lyagban t�rolt savas k�mhat�s� m�hm�rge is kiv�l� gy�gyszer lehet. A m�rget a k�zhiedelemmel ellent�tben nem harap�ssal, cs�p�ssel juttatja �ldozat�ba, ellens�g�be, hanem sz�r�ssal. A m�reg �sszet�tele hasonl� egyes k�gy�fajok m�rg�hez, mennyis�ge egy kifejlett 2-3 hetes m�hben 0,3 mg. Furcsa, de igaz hogy az anyam�heknek �s her�knek nincs m�rge, csak a dolgoz�knak. A m�hsz�r�sra a megt�madott �l�l�nyek m�s – m�sk�ppen reag�lnak. K�zismert, hogy a l� p�r sz�z m�hsz�r�st�l is elpusztul, de vadakat, madarakat is k�pes le�lni. Az ember szervezete viszonylag sok sz�r�st elvisel. T�ves az az �ll�t�s, hogyha a m�hsz�r�st�l a k�z, arc, stb. feldagad, akkor allergi�sak vagyunk. Ez nem igaz csak szervezet�nk nem szokott hozz� a m�reghez. Ez bizony�tand�, hogy a m�h�szek sokszor minden v�d� felszerel�s n�lk�l dolgoznak �s t�bb tucat sz�r�st kapnak �s m�gsem vagy alig dagadnak fel, de itt is ink�bb a tavaszi m�h�szked�s kezdet�n.

Csak az allergi�s a m�hsz�r�s �ltal bevitt m�regre, - ak�r a talp�ba sz�rva is, - neh�zl�gz�st, h�ny�st, hideglel�st, l�zat, hasmen�st okoz. Ilyenkor a s�r�ltet orvoshoz kell vinni. Az orvostudom�ny - hab�r m�g a m�reg teljes �sszet�tel�t nem ismeri - tudja, hogy reum�s, �z�leti �s idegf�jdalmak gy�gy�t�s�ra kiv�l�an alkalmas. K�zismert, hogy id�s, sz�r�st rendszeresen, nagy d�zisban kap�, m�h�szek, nem ismerik ezeket a betegs�geket. Egy m�h�sz t�bb mint 60 �ve m�h�szkedik �s azt szokta mondani: - Tudj�tok, sokan m�h�szkedn�nek, ha nem sz�rn�nak a m�hek! – �s ilyenkor elindul, ki tudja h�ny ezredszer, r�vid ujj� ingben, v�d�sapka, keszty� n�lk�l a kapt�rakhoz. Egy-egy alkalomkor, 10-20 sz�r�s meg sem kottyan neki �s id�skora ellen�re is, csak m�sok elbesz�l�s�b�l tudja, mi az a reuma.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!