A Mars-utaz�shoz a jelenlegi technikai szint�nk�n f�l �vre lenne sz�ks�ge a legfejlettebb �rhaj�nak. A NASA-n�l viszont m�r tesztelik azt az ionmotort, ami 39 nap alatt elviszi az �rj�rm�vet a v�r�s bolyg�hoz. H�rom-n�gy �v m�lva kipr�b�lj�k az �rben is.

A 2030-as �vekre tervezett Mars-exped�ci� egyik k�zponti probl�m�ja, hogy a f�l �vre becs�lt utaz�s alatt az �rhaj�sokat vesz�lyesen nagy m�rt�k� kozmikus sug�rz�s �rn�. Ett�l minket a F�ld m�gneses mezeje meg�v, de egy �rhaj�ban hasonl� v�delmet kialak�tani k�zel lehetetlennek t�nik �gy, hogy az ne n�velje meg k�l�n�sebben a j�rm� t�meg�t �s energiaig�ny�t. Egyszer�bb megold�s, ha kital�lunk egy olyan hajt�m�vet, ami nagys�grendekkel gyorsabb a mostaniakn�l, �gy az �t ler�vid�l, �s az �rhaj�sokat nem �ri annyi sug�rz�s.

Az Ad Astra nev� mag�nc�g �s a NASA k�z�s fejleszt�s� ionhajt�m�ve ezen az �ton halad: a m�rn�k�k sz�m�t�sai szerint 39 nap alatt lesz k�pes elvinni egy �rhaj�t a Marsig, ha elk�sz�l. A hagyom�nyos, k�miai alapon m�k�d� hajt�m�vekkel ellent�tben az ionhajt�m� argon- vagy xenong�z ionjait (vagyis t�lt�ssel rendelkez� atomjait) gyors�tja fel. A t�lt�tt r�szecsk�k �ri�si sebess�ggel t�voznak a hajt�m�b�l, �s ennek a l�k�snek az ellenereje gyors�tja az �rhaj�t. Hi�ba �ri�si az ionok sebess�ge, a t�meg�k nagyon kicsi, �gy az �ltaluk termelt hajt�er� is csek�ly – a tavaly �lesben is kipr�b�lt ionmotor, ami a GOCE m�holdat hajtotta, alig n�h�ny grammnak megfelel� er�t tudott kifejteni. Viszont az �rben nincs s�rl�d�s �s l�gellen�ll�s, �gy a gyenge, de �lland� er� hossz� t�von �ri�si sebess�gre gyors�tja fel a j�rm�vet.

A VASIMR (Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket) k�dnev� hajt�m� ennek a sokszoros�ra k�pes, egy font, vagyis csaknem f�l kil�nak megfelel� er�t tud kifejteni. A nagy �tt�r�st a technol�gi�ban a r�di�frekvenci�s gener�tor jelentette, amivel egymilli� fok k�r�li h�m�rs�kletre forr�s�tj�k fel az �zemanyagot, az argonatomokb�l �ll� plazm�t. Szint�n �j�t�s, hogy az extr�m nagy energi�j� atomok gyors�t�s�t m�gneses mez�vel v�gzik, az eddigi ionmotorokkal ellent�tben, ahol ezt elektromos t�rrel tett�k, k�l�nb�z� fesz�lts�g alatt �ll� f�mr�csokon �t�ramoltatva a plazm�t.

A VASIMR most a f�ldi teszteken 50 kilowatt teljes�tm�nyen m�k�dik, amit 200-ig szeretn�nek feltorn�szni. Ez a szimul�ci�k szerint el�g lenne ahhoz, hogy egy k�ttonn�s j�rm�vvel 19 h�nap alatt letudja a Nap �s a Jupiter k�z�tti t�vols�got. Persze el�sz�r hagyom�nyos k�miai elven m�k�d� rak�t�val kell p�ly�ra �ll�tani, az ionmotor ugyanis k�ptelen a F�ld gravit�ci�s mezej�t legy�zni.

A 39 napos Mars-utaz�shoz a most tesztelt energiaszintn�l nagyj�b�l ezerszer t�bb energia kellene. Ezt a tervek szerint egy miniat�r atomreaktorral oldan�k meg. Ilyen reaktorokkal a szovjet tud�sok m�r a hatvanas �vekben k�s�rleteztek, de az ut�bbi �vtizedekben nem igaz�n foglalkozott senki a technol�gi�val. A VASIMR els� �les, �rb�li tesztjeit 2012-2013-ra tervezik a nemzetk�zi �r�llom�son.