„Magyarok vagyunk, következésképp a dolgokat a végén szoktuk elintézni. Ha egy ügyet hétfõn is el lehet intézni, de péntek is benne van még a határidõben, akkor pénteken szoktuk elintézni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban, amikor arról faggatták, miért nem halad jól a pénztárgépek online bekötése.

A kormányfõ azt sugallta, hogy a kasszák bekötése azért halad lassan, mert a boltosok, patikusok, benzinkutasok és a fejlesztõk a végére hagytak mindent, ezért volt december elején csak 2146 gép bekötve az adóhatósághoz a több mint 200 ezerbõl a NAV Portfóliónak adott adatai szerint. Holott a boltosok, patikusok, benzinkutasok és a fejlesztõik legalább egy éve készülnek arra, hogy a kormány kérésének meg tudjanak felelni.

Még Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012 õszi csomagjakor jelent meg az online pénztárgépek gondolata, amelyrõl az elsõ rendelet egy éve, decemberben látott napvilágot. Sipos Géza, az egyik, kasszaszoftvereket fejlesztõ cég, a Quadro-Byte Zrt. vezérigazgatója az Origónak azt mondta, már ekkor elkezdték a felkészülést az átállásra, de a kasszákhoz szükséges szoftverek fejlesztéséhez csak idén nyáron jöttek ki a jogszabályok.

Kiskasszások, nagykasszások

A szabályok két különbözõ kört érintenek. A hagyományos pénztárgépeket (az úgynevezett kiskasszákat) lecserélõ, zömükben kisboltosoknak szeptember 30-ig kellett megrendelniük az új, adatküldésre alkalmas pénztárgépeket, és errõl tájékoztatniuk a NAV-ot.

A nagyobb szereplõk számítógép-alapú pénztárgépeket használnak (nagykasszák), mert csak modern számítógépes nyilvántartással tudják a készleteiket vezetni, nekik a gépeket alkalmassá kell tenniük a NAV által kért adatok továbbítására. Ide tartoznak jellemzõen a hipermarketek, a benzinkutak, és a gyógyszerforgalmazás szabályai miatt a patikák is. Rájuk a december 31-ei határidõ vonatkozik, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter november közepén szigorúan deklarálta: az a nagykasszás bolt, amelyik nem köti be a gépeket a NAV-hoz a határidõre, nem fog kinyitni januárban, de legalább is nem árusíthat.

„Nem, persze, hogy nem nyithatunk ki, ha így marad” – mondta egy vidéki patika vezetõje megkeresésünkre. A „ha így marad” résznek nyomatékot is adott, mert nem hisz benne, hogy hagyni fogják, hogy január elsõ napjaiban gyógyszerek nélkül maradjon az ország. A Magyar Gyógyszerészeti Kamara elnöke csütörtökön az Inforádiónak azt mondta, hogy szerinte közel 1000 gyógyszertár nem fog tudni jogszerûen kinyitni januárban a jelen állás szerint.

"Nincs varázspálcám"

Ennek oka Sipos Géza szerint az, hogy „irreálisan rövid határidõt” szabtak ki, és nem vették figyelembe, hogy a nagykasszás cégek szoftverei mind egyediek. Csak az, hogy átnézzék ezeket a rendszereket, hetekbe-hónapokba telik. A Quadro-Byte 250 patika és 400 óvodai-, kórházi- és üzemétkezde rendszerét fejleszti. Bár a vezérigazgató szerint néhány gépet még az idén át fognak tudni alakítani a hozzájuk tartozó 690-bõl, a többségükben csak január elsõ felében lesz meg az új kassza – vagyis a határidõig nem.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra hivatkozva, hogy kilenc számítógép-alapú kasszának van már forgalmazási engedélye, azt írta az Origo megkeresésére, hogy "az átállás tehát megoldható, bár tény, hogy a kötelezettségek teljesítése erõfeszítéseket igényel a gyártók és az üzembentartók részérõl is". A nagykasszások problémája azonban az, hogy nem egyszerûen a gépeket kell kicserélni, hanem a saját szoftveres hátterüket is hozzá kell igazítaniuk a NAV-os igényekhez.

Baldauf László, a CBA egyik vezetõje a Magyar Nemzet hétfõi számában azt mondta, a lánc minden tagja leadta már a megrendelést, mégis csak "örülhetnek, ha február-március végéig sikerül minden gépet beszerelni". Baldauf szerint "az, hogy ekkora késésben vagyunk, elsõsorban annak tudható be, hogy a törvény elõkészítésekor elmaradtak a széles körû konzultációk". Azt is állította, hogy ha a kereskedõket - köztük a multikat is - bevonták volna, akkor mára a pénztárgépek fele be lehetne kötve. A Tesco megkeresésünkre azt válaszolta, idõben elkezdték a felkészülést, de a szoftverük egyedi fejlesztést igényel, ezért a legtöbb, amit tehetnek, hogy igyekeznek.

A Quadro-Byte péntekre eljutott oda, hogy a fejlesztésük megkapta a forgalomba hozási engedélyt, és az adatok továbbításáért felelõs úgynevezett adóügyi egységre már leadták a megrendelést, de ezek még nem érkeztek meg. Ha megérkeztek volna, akkor is a több száz gépet nemcsak szoftveresen kell frissíteni, hanem fizikailag is át kell alakítani, például beépíteni az adóügyi egységet.

„Nincs varázspálcám. Ha a 690 egység itt is lenne, akkor se tudnám kitelepíteni egy hét alatt” – mondta Sipos Géza. A fejlesztési folyamatot nem az hátráltatta, hogy a magyarok mindent a végére hagynak, hanem hogy menet közben is változtattak a jogszabályokon, Siposék fejlesztése esetében még a novemberi engedélyezési folyamat közben is.

Az állam lassította

Az állam tehát elvárja, hogy határidõre legyen kész mindenki, de közben maga akadályozza a folyamatot – errõl már korábbi cikkünkben is beszélt egy patikus.

Most megerõsítette a magyarországi Shell is, amely elmondása szerint még egyetlen töltõállomást sem kötött be a NAV-hoz. Ennek az is az oka, hogy „a kormány informatikai megoldásokra vonatkozó elõírásai folyamatosan módosultak az év során, az utolsó módosítás novemberben érkezett”. A cég szerint beszállítóik így még nem tudták megtervezni, kifejleszteni, tesztelni és engedélyeztetni a rendszereket, megrendelni az alkatrészeket, és üzembe helyezni a Shell-kutak több mint 400 pénztárgépét.

A Shell még nem tudja, hogy nyitva lesznek-e a kutak január elején. Ha a kormány és az adóhatóság nem változtatja meg a jogszabályt, akkor a Shell két forgatókönyvet tart lehetségesnek. A töltõállomások vagy betartják a jogszabályokat, és nem mûködnek január 1-je után (nem lehet vásárolni, mert nem adhatnak jogszerû számlát), vagy ha mégis mûködnek, akkor az adóhatóság megbírságolhatja és bezárathatja õket, ami a Shell szerint veszélyeztetheti az ország üzemanyag-ellátásának biztonságát. A kúthálózat azonban nagyon bízik benne, hogy idáig nem jutnak el, és nem büntetik meg a jogkövetõ vállalkozásokat.

Felfordulás jöhet január 1-jén

A szabályok nem azt írják elõ, hogy az új kasszák nélkül nem nyithatnak ki az érintett nagyobb kereskedõk, de aki január 1. után mégis így tesz, és elad egy kiló kenyeret, egy liter benzint vagy egy doboz gyógyszert úgy, hogy arról nem küldi egybõl az adatot a NAV szervereire, az jogsértést követ el. Reménykedik tehát benzinkutastól patikusig minden érintett, hogy mégis módosítanak a határidõn, de erre egyelõre nem volt hajlandó a kormány.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség már novemberben jelezte, hogy érdemes bevásárolni még decemberben, mert januártól a nagy boltok nem fognak tudni kinyitni, sõt mivel a szállodák többsége is nagykasszás, az az extrém helyzet is elõfordulhatna, hogy szilveszter éjfélkor el kell köszönni a vendégektõl, mert 1-jén már jogkövetõen nem adhatnak számlát a hotelek az új kasszák híján. Az OKSZ kérte, hogy változtasson a kormány, de az NGM kötötte az ebet a karóhoz.

Decemberben csatlakozott a Magyar Ásványolaj Szövetség is, amely szerint több benzinkút sem fog tudni legálisan kinyitni – bár csütörtökön egy pilisszentiváni magánbenzinkút jelezte, hogy õk be tudták szerezni az új kasszát, tehát legalább egy töltõállomás nyitva lesz január elején Magyarországon. Az NGM hétfõn a benzinkutasok sirámaira is csak azt mondta, hogy a határidõt akkor is tartani kell.

A munkacsoport mindent megold

Csütörtökön, a gyógyszerészeti kamara figyelmeztetése után esély nyílt az enyhítésre, mert a minisztériumnak legalább szándékában áll meghallgatni a feleket, lényegi változás azonban nem történt.

Varga Mihály bejelentette, hogy létrehoznak egy munkacsoportot az NGM, a NAV, az engedélyezési hivatal és az érintett érdekvédelmi szervezetek képviselõivel, hogy „az átállást gördülékenyebbé tegye”. Varga Mihály azt mondta, „olyan információkat sikerült begyûjteni, amelyek lehetõvé teszik, hogy az év hátralevõ részében ez a folyamat mindenképpen felgyorsuljon”.

Ha a boltosoknak nem volt elég nyilvánvaló utalás az „év hátralevõ részében” rész, azoknak a miniszter egyértelmûsítette is: „felhívjuk a figyelmüket, hogy a határidõ közeleg”, illetve, hogy ezután „a NAV kiemelt ellenõrzést folytat, hogy az átállás megtörtént-e”.

Az adóellenõr, amikor bemegy a boltba, még nem feltétlenül tudja, hogy kis- vagy nagykasszást kell ellenõriznie bent. A kiskasszásoknál azt vizsgálja a NAV, hogy a határidõre leadta-e a rendelést a boltos, de az új pénztárgépnek még nem kell feltétlenül meglennie január 1-jére. Ha megrendelte, és ezt a NAV-os igazolással tudja bizonyítani, de még nem érkezett meg a gép, akkor nem büntetik meg. Ha viszont megérkezett a gép, de lusta volt beüzemelni, akkor számíthat a NAV szigorára.

A nagykasszásoknál viszont a jelen állás szerint nincs bocsánat december 31. után. A NAV több százezer forintra büntethet, extrém esetben pedig 12 napra bezárathatja az üzletet. Az NGM azonban jelezte, hogy az adóhatóságnak minden esetben van mérlegelési lehetõsége, így a körülmények fogják eldönteni, hogy büntetik-e a késõket, illetve ha igen, hogyan.

A cél teljesül

A kormány annak ellenére kitart a szigor mellett, hogy az eredeti célja valójában teljesülni látszik. A kasszacsere nem önmagában hoz pénzt az államnak, hanem abból remélhetnek több áfabevételt, hogy a cégek - tartva a pénztári forgalmuk megfigyelésétõl - ritkábban fogják eltitkolni a valódi eladásaikat.

Az NGM Origónak küldött válasza szerint május és október között 6 százalékkal nõtt az áfabevétel, amely növekedést a bérek és az inflációs folyamatok nem indokolnak, tehát joggal feltételezhetõ, hogy a boltosok tényleg elkezdtek kevesebbet trükközni az áfával. Az online bekötés után fény derül a kereskedõk tényleges forgalmára. "Ezzel az érintettek is tisztában vannak, így a bevételük egy részét ez idáig eltitkoló kereskedõk mind többször állíthatják ki, és adhatják át vevõiknek a nyugtát" - magyarázta az NGM.