A Legfelsõbb Bíróság feladatait ellátó Kúria decemberi jogegységi határozata nem igazán tetszett a kormánynak, ezért továbbra is ragaszkodik a kétharmad kommunikációjában ahhoz, hogy tisztázatlan a jogi helyzet a devizaalapú hitelszerzõdések körül. Ez csak részben igaz, mivel a Kúria minden lényeges kérdésben döntést hozott, kivéve egyet, amely az egyoldalú szerzõdésmódosítás lehetõségére vonatkozik. Ez ügyben a magyar bíróság az Európai Bíróság hatáskörébe utalta a döntést, máskülönben kimondta: a szerzõdések nem ütköznek jogszabályba, sem jó erkölcsbe, és attól még hatályosak maradnak, ha egy-egy pontot jogsértõnek is talál egy bíróság.

A kormány még a jogegységi határozat kikényszerítése elõtt az Alkotmánybírósághoz fordult. A kabinet indítványa lényegében a devizahiteles szerzõdések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történõ megváltoztatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezõi kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztõrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésbõl adódó problémák végleges rendezését.

A beadvány felveti többek között a gazdasági erõfölénnyel visszaélés kérdését és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentõs hátrányt okozó szerzõdési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerzõdések jogszabály útján. Az indítvány emlékeztet arra: az Ab már egy 1991-es határozatában megállapította, hogy kivételes esetben az állam már megkötött szerzõdések tartalmát is meghatározhatja, különösen hosszú távú szerzõdések esetén, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a szerzõdéskötéskor nem látott olyan változások zajlanak le, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyek tudatában nem kötöttek volna szerzõdést. (Tegyük hozzá: éppen a kétharmad tiltotta meg a taláros testületnek, hogy a hatályon kívül helyezett Alkotmány alapján hozott korábbi határozatokra hivatkozzanak.)

Az Alkotmánybíróság - amelyben abszolút többségben vannak a Fidesz delegáltjai - január 10-ig ítélkezési szünetet tart, azonban - sajtóhírek szerint - ezt követõen azonnal a kormányzati beadvánnyal foglalkozik. A hivatalos verzió szerint az indítvány november végén érkezett, jelenleg az ügy elõadóbírája foglalkozik vele, és amint elkészítette határozattervezetét, a testület teljes ülése megkezdi a tárgyalását - tudatta az Ab fõtitkára. "Hogy mikor lehet döntés az ügyben, jelenleg nem tudom megmondani" - fûzte hozzá Bitskey Botond. Korábban a fõtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az alkotmányértelmezéseknél a törvény nem szab határidõt az Ab-nek, ám a testület súlyának és jelentõségének megfelelõen kezeli az indítványt.

Ennek ellenére joggal számíthatunk arra, hogy a kampány hajrájában Orbán Viktor megkapja az Ab-tõl, amit akar. Erre pedig mindenképp szükség van ahhoz, hogy a választások elõtt még törvényt alkothasson az Országgyûlés a devizahitelesek ügyében. Hivatalosan csak februárban ülésezik egy rövidet a törvényhozás, de a bankok megregulázása vagy egy rapid rezsicsökkentés erejéig bármikor összeül a kétharmad.