2013-ban nem panaszkodhattunk: több hosszú hétvégénk volt, ráadásul a karácsony is majd' egy hetesre sikeredett (a legtöbb dolgozó számára). 2014-ben már nem alakul ennyire optimálisan a helyzet: három munkanapot helyeznek át, így három hosszú hétvége jöhet, amit az ünnepek további kettõvel egészítenek majd ki. Idén május 1-jéhez, október 23-hoz és december 24-hez kapcsolódóan -, az ünnepek körüli szabadnapokat az eddigi gyakorlatnak megfelelõen szombaton kell ledolgozni.

A 2014. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtõl való eltéréssel járó - munkarend a következõ:

2014. május 10., szombat munkanap
2014. május 2., péntek pihenõnap

2014. október 18., szombat munkanap
2014. október 24., péntek pihenõnap

2014. december 13., szombat munkanap
2014. december 24., szerda pihenõnap

Május 2., október 24. (mindkettõ pénteki nap) és december 24. szerda pihenõnap lesz. Ez egészül ki a húsvét- és a pünkösdhétfõvel, így összesen öt hosszú hétvégével tervezhetnek 2014-ben a munkavállalók. A pihenõnapokat szombatonként - május 10-én, október 18-án és december 13-án - kell ledolgozni.

Mikor jönnek az iskolai szünetek?

Az iskolákban a tavaszi szünet április 17-tõl április 22-ig tart. A tavaszi szünet elõtti utolsó tanítási nap április 16., szerda, a szünet utáni elsõ tanítási nap április 23., szerda. Az utolsó tanítási nap június 13-a, péntek. A 2014/15-ös tanév várhatóan szeptember elsején, hétfõn kezdõdik.

Változott a szabadság kiadásának szabályozása

A parlament még nyáron módosította a Munka törvénykönyvét, a kötetlen munkarendre és a szabadság kiadására vonatkozó új szabályok január elsejével léptek hatályba.

Eddig akkor számított kötetlennek a munkarend, ha a munkáltató, heti átlagban, legalább a napi munkaidõ fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedte. Ez az elõírás úgy módosult, hogy a kötetlen jelleg a teljes munkaidõre vonatkozik, de a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatainak egy részét - éppen azok sajátos jellege miatt - csak egy meghatározott idõpontban, vagy pedig idõszakban teljesítheti.

A szabadság "átvitelének" szabálya lényegesen leegyszerûsödött. A munkaadó a tárgyévben esedékes szabadságból a munkavállaló életkora alapján járó pótszabadságot írásos megállapodás alapján a következõ év végéig is kiadhatja.

Mostanáig a 20 nap alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság egyharmadát adhatta ki a munkaadó az esedékesség évét követõ év végéig, de errõl meg kellett állapodnia a munkavállalóval.

A közalkalmazotti törvény azzal egészült ki az év elsõ napjától, hogy a munkáltató a fizetési fokozat, továbbá a vezetõi megbízás alapján járó pótszabadságot adhatja ki a következõ év végéig. Az errõl való írásbeli megállapodás itt is kötelezõ.