A szerzõdés elõreláthatóan 2014 tavaszán lép életbe. Eddig Olaszország egyedül látta el a harci repülõgépekkel nem rendelkezõ Szlovénia légterének védelmét, a ratifikáció után az olasz és a magyar légierõ közösen végzi majd ezt a feladatot - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a megállapodás aláírását követõ sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: a NATO szövetségi rendszerén belül Magyarország rendelkezik negyedik generációs harci repülõgépekkel, és ez a képesség napjainkban egyre inkább felértékelõdik.

Hende Csaba korunk egyik legnagyobb fenyegetésének nevezte a nemzetközi terrorizmust, amelynek a civil légijármûvek eltérítése és fegyverként való felhasználása is egyik eszköze lehet. Ezért van szükség a légtérrendészeti feladatellátásra - ismertette. A miniszter mindkét fél számára elõnyösnek nevezte a megállapodást, mert hozzájárul Magyarország szövetségesi feladatainak ellátásához, növeli a magyar légierõ mûveleti tapasztalatait, valamint jó Szlovéniának is, mert két szomszédos ország fogja biztosítani légterének a védelmét.

Hende Csaba kérdésre válaszolva elmondta: a Gripen-szerzõdés 2012 januári átfogó módosítása Magyarország és az egész szövetség számára több szempontból elõnyös. Emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi kötelezettségek lényegesen könnyebbé váltak, a szerzõdés futamideje 2016-ról 2026-ra módosult. Ez teremtette meg az alapját annak, hogy most a szlovén légtér felügyeletébe, késõbb pedig a balti államok légtérfelügyeletébe is be tudjon kapcsolódni a Magyar Honvédség és tartós, hosszú távú kötelezettséget tudjon vállalni – mondta a honvédelmi miniszter. Ismertetése szerint a szlovéniai feladatnak külön költsége nincsen, hiszen azt a Svédországtól lízingelt repült órák terhére fogják a pilóták végrehajtani.

Roman Jakic szlovén honvédelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy országa 2004-es NATO csatlakozásakor egy olyan nemzetközi szövetségnek lett a tagja, amely szavatolja az Európai Unió közösségéhez tartozó országok légterének a biztonságát. Ezért Szlovénia úgy döntött, hogy nem fog külön beruházásokat végrehajtani saját légtérvédelme miatt, hanem a szövetségen belül próbál partneri kapcsolatot létesíteni. Álláspontja szerint, a magyar-szlovén együttmûködés tovább fogja erõsíteni a NATO erejét, illetve fellépésének a hatékonyságát.

A szlovén honvédelmi miniszter légcsavaros repülõgépének ljubljanai felszállását követõen a kecskeméti repülõbázis értesítést kapott, majd riasztották a magyar fegyveres légvédelmi készültséget. Ezután két Gripen vadászgép a Dunántúlon "elfogta" a szlovén miniszter repülõgépét és Kecskemétre kísérte, így a magyar pilóták egy gyakorló riasztás keretében bemutatták a megállapodásban vállalt feladatot. A kecskeméti repülõbázison ezután katonai tiszteletadással fogadták a szlovén minisztert.

Az eredeti katonai légtérvédelmi együttmûködésrõl szóló megállapodást 1996-ban írta alá a két ország, melynek értelmében egy hetes engedélykérési kötelezettség és 24 órás tájékoztatási kötelezettség után, fegyverek nélkül léphettek be egymás légterébe a katonai repülõk. A kecskeméti repülõbázison aláírt szerzõdésmódosítás ezt a tilalmat és kötelezettséget a légtérrendészeti feladatok ellátása érdekében, a ratifikálás után feloldja. A szerzõdés a ratifikációs eljárások után, elõreláthatóan 2014 tavaszán lép életbe.

Szlovénia, Magyarország és Olaszország is NATO-tagállamként része a szövetség integrált légvédelmi rendszerének. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NATO spanyolországi vezetési bázisán döntenek arról, hogy az adott feladatra a magyar vagy az olasz légierõt riasztják-e.