Egy háziorvos, természetgyógyász elmondta: a kínai orvoslás legalizálása a betegek biztonságát is szolgálja. A tavaly decemberben elfogadott újabb egészségügyi törvénycsomag lehetõséget ad rá, hogy –  egy késõbbi miniszteri rendeletben foglaltak szerint – mûködési engedélyt kapjanak azok a hagyományos kínai gyógyítók, akik legalább ötéves felsõfokú képzés után kaptak oklevelet. Az engedélyhez nincs szükség a diploma hazai elismerésére, mivel az indoklás szerint hasonló magyarországi képzés hiányában ez nem is lehetséges. Az engedély kiadásának feltétele, hogy a hagyományos kínai orvoslást végzõ kérelmezõ indokolja, hogy hazájában (vagy ahol legutóbb dolgozott) nem tiltották el a tevékenység végzésétõl. Az engedélyt az Egészségügyi Tudományos Tanács adja ki.

A változás kapcsán a Napközben szerdai adásában nyilatkozott a Szegeden dolgozó Luo Yong Sheng kínai akupunktúra szakorvos is, aki örül a döntésnek. A gyógyítót, aki 1991-ben érkezett Magyarországra, Kodály Zoltán özvegye hívta el Kínából, hogy kezelje õt. Két évig csak vele foglalkozott, majd rendelõt nyitott. Luo Yong Shengnek már apja és nagyapja is gyógyítással foglalkozott; elmondta, az ázsiai országban kétféle orvosi képzés van felsõfokon is, az ötéves hagyományos kínai és a nyugati típusú– õ elõbbit végezte el.

A gyógyítónak 2000-ig a magyar törvények sokáig nem adtak lehetõséget, hogy diplomájával hivatalosan dolgozhasson, késõbb azonban egy magyar orvos felügyelete mellett már legálisan praktizálhatott.  Luo Yong Sheng hangsúlyozta: az ötezer éves népi hagyományokon, megfigyeléseken alapuló kínai orvoslás létjogosultságát ma már Európában sem lehet megkérdõjelezni.

A  két iskola közötti különbségek illusztrálására a Szegeden praktizáló kínai gyógyító példaként azt mondta, a nyugati diagnosztikai módszerek alkalmazói gépekkel, különbözõ eljárásokkal vizsgálják a beteget, és akkor van kórisme, ha már látható elváltozás is történt. Ettõl eltérõen a hagyományos kínai orvoslás gyakorlói pulzusdiagnosztikát végeznek. Ez azt jelenti, hogy a két alkaron minden szervnek megvan a lüktetõ pontja, amelyek már energetikai szinten is jelzik az elváltozást. Tehát, még mielõtt komolyabb betegség kialakulna – azaz nyugati eljárásokkal ki lehet mutatni az elváltozásokat – megállapíthatóak a problémák, és helyrehozható az energetikai egyensúly.

Eõry Ajándok háziorvos, természetgyógyász, a biológiai tudományok kandidátusa szerint a kínai orvoslás holisztikus, vagyis összefüggõ egészként tekint az emberre, míg a nyugati orvosi iskola redukcionista, csak a tünetet, illetve annak helyét nézi. A két módszer azonban megfér egymással – tette hozzá.  A szakember arról is beszélt, lehet, hogy tudományosan nem mindig magyarázható a régi módszerek hatása, de hatalmas, több ezer éves tapasztalati tudás van mögötte, ezért a kínai iskola nem alacsonyabb rendû a nyugatinál. Kiemelte: például bizonyítottan jó eredményeket érhetõk el a kínai gyógymóddal a fejfájás, a nyak-, hát-, térd, csípõ - és derékbántalmak kezelésében.

Azt, mint mondta, nehéz pontosan megmondani, hány hagyományos kínai orvoslást végzõ személy praktizál Magyarországon. Azok, akinek az engedélye arra szól, hogy magyar orvos felügyelete alatt dolgozhatnak, körülbelül tucatnyian vannak. Rajtuk kívül azonban többen vannak olyan kínai orvosok, akik letelepedhettek, de mûködési engedélyt nem kaptak. Pluszban a budapesti Semmelweis Egyetemen, a harbini kínai orvostudományi egyetem ottani kihelyezett képzésén néhány magyar kolléga is végzett, de eddig nekik sem volt lehetõségük az akupunktúrás kezelések végzéséhez orvosként.

Természetgyógyászként vagy wellness szolgáltatóként azonban hivatalosan is engedélyezett a rendkívül vékony tûk bõrbe szúrásával járó terápia. Jelenleg nagyjából 460 ilyen engedéllyel rendelkezõ természetgyógyászati cég mûködik az országban, ami azt is jelenti, hogy nagyjából ennyi orvos végez akupunktúrát – mondta Eõry Ajándok.

A háziorvos, természetgyógyász hozzátette: a kínai orvoslás legalizálása a betegek biztonságát is szolgálja, hiszen nyilvántartás készül a praktizálókról, akik ellenõrizhetõk lesznek. Jelenleg a legjobb eset az, hogy a felügyelõ magyar orvos – aki szintén rendelkezik hagyományos kínai gyógyítói képzettséggel – együtt dolgozik a kínai kollégával. Manapság azonban az is gyakori, hogy a magyar orvos csak a nevét adja a rendeléshez, így pedig nem volt értelme az eddigi szabályozásnak.  Ugyancsak a változás mellett szól az a megfontolás is, hogy ha a felügyelõ orvosnak nincs megfelelõ képzettsége, akkor – bár ez lenne a feladata – nem tud beleszólni a kínai gyógyító munkájába – tette hozzá  a Kossuth Rádió mûsorában Eõry Ajándok.