A kormány indítványa november végén érkezett, az elõadóbíró már elkészítette határozat-tervezetét, és a téma szerepelni fog az Ab január utolsó hetében tartandó ülésének napirendjén - tette hozzá.A fõtitkár arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy pontosan mikor lesz döntés. Mint mondta, általában egy ügyben akkor születhet meg az Ab határozata, amikor az elõadóbíró által készített tervezet alapján az alkotmánybírák többségi véleményt alakítanak ki. Ehhez pedig sok esetben több ülésen is meg kell vitatni a felmerült alkotmányjogi problémákat.

Alkotmányértelmezésre irányuló indítványnál az Ab nem jogszabályt semmisít meg, hanem az alaptörvény rendelkezését értelmezi konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethetõ az alaptörvénybõl. Ebben az ügytípusban a törvény nem szab határidõt az Ab-nek.

A kormány indítványa lényegében a devizahiteles szerzõdések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történõ megváltozatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezõi kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztõrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésbõl adódó problémák végleges rendezését.

A kormány indítványa felveti többek között a gazdasági erõfölénnyel visszaélés kérdését és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentõs hátrányt okozó szerzõdési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerzõdések jogszabály útján. Az indítvány emlékeztet arra: az Ab egy 1991-es határozatában megállapította, hogy kivételes esetben az állam már megkötött szerzõdések tartalmát is meghatározhatja, különösen hosszú távú szerzõdések esetén, ahol fennáll annak veszélye, hogy a szerzõdéskötéskor nem látott olyan változások zajlanak le, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyek tudatában nem kötöttek volna szerzõdést.

A Kúria polgári kollégiuma december 16-ai ülésén jogegységi határozatban mondta ki többek között azt, hogy a devizahiteles szerzõdések pusztán az adóst terhelõ árfolyamkockázat miatt nem tekinthetõk érvénytelenek. A határozat indoklása kitér arra is, hogy a tartós hitelezési jogviszonyban a szerzõdéskötést követõen olyan változások állhatnak be, amelyek a szerzõdés gazdasági-kockázati egyensúlyát utólag felboríthatják, és súlyos aránytalanságokat okozhatnak. Ha a felek a szerzõdés módosításával ezeket közösen nem orvosolják, a szerzõdésekbe való utólagos beavatkozás válhat szükségessé.

A Kúria szerint azonban bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthatja a szerzõdéseket. A társadalmi méretû változásoknak a szerzõdések nagy tömegét hasonlóan érintõ következményeit az egyes peres eljárások keretei között szinte lehetetlen kielégítõ módon megoldani. Az ilyen társadalmi problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelõ módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is.

A kúriai döntés után nem sokkal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormánynak tovább kell dolgoznia a devizahitelesek érdekében, célja a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetése a hazai pénzügyi rendszerbõl, de még várják az Európai Unió Bíróságának döntését. A luxembourgi székhelyû testület a Kúria egy évvel ezelõtti indítványa alapján az egyoldalú szerzõdésmódosításokkal összefüggésben határoz várhatóan a következõ hónapokban.

Akkoriban Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára azt közölte: a kormány ismét tárgyalhat a devizahitelesek megsegítését célzó különbözõ gazdasági modellekrõl. Mint mondta: a problémát sem a bankok, sem az ügyfelek érdekképviseletei, sem a bíróságok nem tudták megoldani, így a kormányra maradt ez a feladat.