Kérdés viszont, hogy az ugyanilyen céllal kínált befektetések közül melyiket célszerûbb választani. A Magyar Biztosítók Szövetsége január 15-én megállapodást írt alá a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával. A kamara a közzétett tájékoztató szerint vállalta, hogy megismerteti tagjaival a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos lehetõségeket. Már ez is jelezheti: a biztosítók igyekeznek keményebben ringbe szállni, hogy komolyabb szeletet hasítsanak ki maguknak a nyugdíjtakarékossági piacból. 2014-ben ugyanis a társaságok megkapták a régóta vágyott lehetõséget, más hasonló öngondoskodási formákhoz hasonlóan a nyugdíjbiztosításra fizetett összegek után is igénybe vehetõ adókedvezmény. (A törvény viszont egyértelmûen kizárja a kedvezményi körbõl a 2014. elõtt kötött életbiztosításokból szerzõdésmódosítással átalakított nyugdíjbiztosításokat.)

A nyugdíjbiztosítás akár ki is „ütheti” a cafeteriába amúgy is egyre kisebb arányban választott önkéntes nyugdíjpénztárakat (önyp). Kozek András, az Allianz élet- és nyugdíjbiztosításokért felelõs vezérigazgató-helyettese is úgy látja, hogy ez a lehetõség várhatóan tovább nehezíti az önkéntes nyugdíjpénztárak helyzetét. Molnár Márta, a Generali pénztárak szakértõje azonban hangsúlyozta: a biztosítási termékek kondíciói eltérnek a pénztári tagság feltételeitõl. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagsághoz tartozó tagi számla elõnyeként említette, hogy változtathatóak a befizetések, a minimum tagdíjak mértéke alacsony, továbbá a pénztári tagság költségei is alacsonyak, a befizetések és a hozamok az egyéni számlán nyomon követhetõk, 10 év után pedig a hozam adómentesen felvehetõ.

Alapvetõen egymással versengõ formákról van szó

A nyugdíjbiztosítástól érzékelhetõen nem félnek a Pannóniánál sem. Térhódítása – prognosztizálták portálunknak – lassú folyamat lesz (részben éppen azért, mert nem jelenik meg a cafeteria rendszerekben), és egy szûk ügyfélkört fog érinteni. Az önkéntes pénztárak elõnyei és kedvezményei már ismertek, „beágyazódtak” a közgondolkodásba, a munkáltatói juttatási rendszerekbe.

Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke is hasonlóan vélekedik. Mint nyomatékosította: a pénztári forma mindig is az egyik legolcsóbb hosszú távú megtakarítási forma volt, s ez nem változik a jövõben sem. Lukács Marianna, a Független Pénztárszövetség elnöke (ez az érdekképviselet alapvetõen egészségpénztári) viszont meglepõ módon úgy látja, hogy a kormányzat a nyugdíjbiztosításokat helyzetbe hozó intézkedése erõsíti az a többi önkéntes nyugdíj-elõtakarékossági formák iránti lakossági bizalmat, vagyis az önkéntes nyugdíjpénztárakat is.

Alapvetõen azonban egymással versengõ formákról van szó. A pénztárak esküsznek arra, hogy õk a legolcsóbbak, de hasonló elemzést már közzétett bank is a nyugdíj-elõtakarékossági számláról. Abban kimutatták, hogy a nyesz jóval alacsonyabb költségû a kasszákhoz képest. Az önyp szektorban az átlagosnak tekinthetõ havi hatezer forintos befizetés esetében 5,7 százalékos az átlagos elvonás. A nyesz költségei bonyolultabban megítélhetõek, hiszen a viszonylag csekélyebb számlavezetési díj mellett tranzakciókért külön is fizetni kell. A nyesz azoknak jó, akik maguk akarják kezelni befektetéseiket, de ez annál több pénzüket emésztheti fel, minél aktívabbak.

Idén már elképzelhetõ, hogy a biztosítók is bizonygathatják, az általuk kínált szisztéma a legjobb. A nyugdíjbiztosítás azonban jelenleg tulajdonképpen a már most is a piacon levõ befektetési egységhez kötött (unit linked) termékeket jelenti. Arról pedig korábban írtunk, hogy a teljes költség (TKM) ezeknél a befektetéseknél évente akár 10-12 százalék is lehet, ami azt jelenti, hogy minimum ekkora hozamot kellene biztosan kitermelnie minden évben a befektetésnek, hogy az ügyfél visszakapja a befizetett összeget. Ugyanakkor találhatunk 1-2 százalékos költséggel futó termékeket is. Az elõbbit nyugodtan drágának, míg az utóbbit olcsónak minõsíthetjük.

A biztosítók már megjelentek az adókedvezményre alapozott ajánlatukkal (ilyen például a PostaNyugdíj Aranytartalék). Az Allianz is kínál ebben a kategóriában 15 eszközalapot 11 portfolióval), de komolyabb összehasonlításra, elemzésre még kevésnek tartjuk a rendelkezésre álló információkat. A biztosítók mindenesetre ügynökhálózatuk révén akár drágábban is sikeresen értékesíthetik ezeket a termékeket.

Az idén az önkéntes pénztárakba (ide tartozik a nyugdíj mellett az egészség, és az önsegélyezõ kassza is) fizetett összeg adó-visszatérítésének határa együttesen legfeljebb 120 ezer, az öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je elõtt elérõk esetében 150 ezer forint. A nyesz és a nyugdíjbiztosítás esetében az adókedvezmény 100, illetve 130 ezer forint (korábban az önkéntes pénztáraknál is ennyi volt). A három nyugdíjtakarékossági forma után együttesen adóévenként legfeljebb 280 ezer forintot lehet visszakérni a megjelölt takarékossági formá(k)ba. Ez havi majdnem 167 ezer forint félretevését jelenti.