2024. április 29. Hétfő, Péter.
 
Egyre több hiteligénylõt utasítanak vissza a bankokForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-02-02 12:54:40
Miközben egyre kevesebben kérnek vagy kapnak hitelt, sohasem látott nagyságúra emelkedett a hátralékosok listáján szereplõk száma. Aki pedig ide felkerül, hosszú ideig semmilyen kölcsönre sem számíthat, érdemes tehát ügyelni a szabályokra.

Közvetítõk szerint egyébként is egyre magasabb a visszautasítottak száma – még az amúgy tukmált hitelkártyáknál is. A hátralékos adósok (a KHR-en, lánykori nevén a BAR-listán szereplõk) száma a legfrissebb adatok szerint, minden várakozás ellenére, tovább nõtt. Az elõzõ év végére a fizetési hátralékos szerzõdések száma már majdnem 1,7 millió darabra emelkedett. Egy éve még borzadva írtuk, hogy már közel 1,5 millió a nyilvántartott mulasztás. (Az ezt megelõzõ évi adatokhoz képest a csökkenést a jogszabály változása okozta.) A KHR-ben tavaly decemberben mintegy 8,4 millió hitelszerzõdést tartottak számon, ami majdnem 40 ezerrel alacsonyabb az elõzõ havinál. Nem csak a hitelszerzõdések, hanem az adósok száma is mérséklõdött néhány ezer fõvel.

Ezt az magyarázhatja, hogy sokan (joggal) félnek az eladósodástól. A jelenség mögött azonban nyilvánvalóan meghúzódik az is, hogy a bankok – amit a jogszabályok elõírásai is feltételül szabnak – egyre jobban megnézik, kinek adnak hitelt. Mint több, a hitelkártyák értékesítését segítõ ügynöktõl megtudtuk: bár a bankok annyira szeretnének bõvülni, hogy akár 12 ezer forintot (esetenként még többet is) fizetnek egy-egy új hitelkártyás ügyfelért, a közvetítettek többségét visszautasítják. Számos esetben jelezték olvasóink, hogy az eredetileg a saját bankjuk által felkínált hitelkeretet (ez a folyószámlákhoz kapcsolódó kölcsönt jelent) sem kapták végül meg teljes egészében. (Ahogy valaki fogalmazott: ja, ha tényleg kell, akkor nem adom!) Elõfordult, hogy a felénél is kevesebbre szállították le az igénybe vehetõ összeget

A legfrissebb stabilitási jelentésben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elégedetten állapította meg, hogy a magyar magánszemélyek eladósodottsága nemzetközi összehasonlításban már egyáltalán nem tekinthetõ kiemelkedõnek. A törlesztési teher a rendelkezésre álló jövedelem kilenc százaléka közelébe csökkent (ez körülbelül minden 11-ik forintot jelenti). Az ilyen összesített adatok mindig félrevezetõek, hiszen – mint az a korábbiakból kiderült – mögöttük egyre élesebbek a társadalmi különbségek.

Érdemes figyelni az adóslistás szabályokra

Az eladósodottság értékelésekor az MNB is szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy csak az ügyfelek által valóban megfizetett kamat- és tõketörlesztést vették figyelembe. Mint megjegyezték: a nem teljesített törlesztéseket szándékosan hagyták ki, hiszen a végrehajtáskor általában nem a rendelkezésre álló jövedelembõl, hanem például az ingatlanok vagy ingóságok eladásából elégítik ki a hitelezõi igényeket. Ennek tükrében érdemes azt is nézni, hogy 2013-ban közel 300 ezren szabadultak ki a KHR-es „megbélyegzés” alól. (Sajnos egészen biztos ugyanis, hogy közülük sokaknak nem a fizetési képessége javult.)

Az biztos, hogy pénzhez jutási szempontból létfontosságú, hogy valaki szerepel vagy sem a hátralékos adósokat nyilvántartó listán. Elsõként ugyanis innen kérnek le adatokat a bankok. Az MNB közzétett egy részletes tájékoztatót arról, hogy mit érdemes mindenképpen tudni a KHR-rõl. Fontos például, hogy a törlesztõrészlet(ek) vagy akár egy részük elmulasztása esetén – a hitelszerzõdésbõl eredõ lejárt és meg nem fizetett tartozás összege meghaladja a késedelembe esés idõpontjában érvényes legkisebb összegû havi minimálbér összegét és az folyamatosan, 90 napon túl fennáll – az adatátadás megtörténte elõtt 30 nappal a banknak figyelmeztetést kell küldenie arról, hogy az ügyfél adatai be fognak kerülni a KHR-be, ha nem rendezi mulasztását. A tartozás rendezésére a figyelmeztetést (ami a hozzánk érkezett jelzések szerint elég sokszor elmaradhat) követõen is van lehetõsége.

Az sem mellékes, hogy bármely KHR-hez csatlakozott pénzügyi szervezetnél költségmentesen kérhet tájékoztatást az adós arról, hogy milyen adatok szerepelnek róla a rendszerben, melyik intézmény adta át ezeket, ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezekhez az adatokhoz. A hitelmulasztás adatai az átadástól számított tíz évig maradnak a KHR-ben, és ezen idõ alatt felhasználhatók a hitelképesség vizsgálatához az ügyfél hozzájárulása nélkül is. A tartozás teljesítése esetén a teljesítéstõl számított egy évig maradnak az adatok a KHR-ben.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!