Az államfõ által visszaküldött földtörvényhez benyújtott zárószavazás elõtti módosító indítvány alapján a Btk.-ban ezentúl az szerepelne, hogy bûntettet követ el, ha valaki a mezõ- és erdõgazdasági hasznosítású földet jogellenes megszerez.

Az alkotmányügyi bizottság 18 igen és két nem szavazattal döntött a módosító indítvány benyújtásáról hétfõ reggeli ülésén. A bizottság az Áder János köztársasági elnök által tavaly november 8-án megfontolásra visszaküldött, a termõföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényt módosítaná.

Az államfõ többek között azért küldte vissza a Nagy István (Fidesz) által kezdeményezett, ki nem hirdetett jogszabályt, mert a zsebszerzõdések vizsgálatát érintõen az ügyész számára a törvény olyan jogosítványokat állapít meg, amelyek a polgári jogi viták bírósági eljárása során a tisztességes eljárás alapvetõ garanciáinak érvényesülését akadályozhatják.

Az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa törli a jogszabályból az ügyészi vizsgálatra vonatkozó, "a közérdekvédelmi feladatkörhöz nem illeszkedõ" szabályokat, de fenntartja az ügyész jogát az érintett állami nyilvántartásokból való adatkéréshez.

A módosító indítvány indokolása szerint az új büntetõjogi tényállás megállapításával az ügyész büntetõjogi feladatai és fellépési lehetõségei bõvülnek. A törvény kimondja, hogy a büntetõeljárás során keletkezett bizonyítékok a zsebszerzõdések semmiségével összefüggõ polgári perben is beszerezhetõk és felhasználhatók. A Btk.-módosítás május 2-án lépne hatályba.

A bizottsági módosító indítvány emellett - az államfõ észrevételeinek megfelelõen - rögzítené, hogy a törvény hatálybalépése elõtt jogszerûen és jóhiszemûen kötött választottbírósági kikötések továbbra is érvényben maradnak. A jogszabály ugyanis visszamenõleges hatállyal rendelte el, hogy a termõföld tulajdonjogával összefüggõ szerzõdésben választottbíróságként csak a Magyar Agrár- és Vidékfejlesztési Kamara mellett mûködõ testület köthetõ ki.

Áder János kifogást emelt amiatt is, hogy a jogszabály rögzíti, a zsebszerzõdések semmisségébõl eredõ követelések bírósági úton nem érvényesíthetõk, továbbá a törvény rendelkezéseinek sarkalatosságával kapcsolatban is voltak észrevételei. Az Országgyûlés tavaly október végén fogadta el a törvényt, amely alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minõsített zsebszerzõdéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.