Az Országgyûlés október végén a fideszes Nagy István javaslatára fogadta el az ügyészség jogosítványait jelentõsen szélesítõ jogszabályt. Ez alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minõsített zsebszerzõdéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.

Az államfõ azonban nem értett egyet a törvénnyel, ezért kihirdetés helyett visszaküldte. Kifogásolta, hogy a jogszabály szerint a zsebszerzõdések semmisségébõl eredõ követelések bírósági úton nem érvényesíthetõk. Mivel az alaptörvény értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbõl, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet, Áder János szükségesnek tartotta annak vizsgálatát, hogy a jogszabály összhangban van-e az alkotmánnyal. Kitért arra is, hogy az ügyészek új jogköreit sarkalatos törvényben kellene rögzíteni, valamint a tisztességes eljárást garantáló szabályok megalkotását is szorgalmazta.

A Ház az alkotmányügyi bizottság zárószavazás elõtti javaslatának elfogadásával kiiktatta az elõterjesztésbõl azokat a többletjogosítványokat, amelyek nem illeszkedtek az ügyészek közérdekvédelmi feladataihoz, például a helyszín átvizsgálásának jogát és az adatszolgáltatási kötelezettséget kikényszerítõ bírságolást.

A 257 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 16 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás a most termõföld jogellenes megszerzésének hívott büntetõ törvénykönyvi tényállást mezõ- és erdõgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzésének nevezi át. A zsebszerzõdéskötés büntetési tétele továbbra is egytõl öt évig terjed.

Ugyanakkor a változtatással azokat is büntetni fogják - ha súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, három évig terjedõ szabadságvesztéssel -, akik a tavaly július óta hatályos új Btk. érvénybe lépése elõtt kötött zsebszerzõdések leplezésére kötnek megállapodást, és ennek alapján földet használnak vagy hasznot szednek.

Ebben az esetben is korlátlanul enyhíthetõ a büntetése annak az elkövetõnek, aki bejelenti a bûncselekményt, mielõtt a hatóság tudomására jut, és feltárja az elkövetés körülményeit is. A módosítás azt is kimondja, hogy a büntetõeljárásban keletkezett bizonyítékok a szerzõdések semmisségével összefüggõ polgári perben is beszerezhetõk és felhasználhatók.

A köztársasági elnök kifogást emelt amiatt is, hogy a törvény alapján a termõföld tulajdon- és használati jogával összefüggõ szerzõdéseknél választottbíróságként csak a Magyar Agrár-, és Vidékfejlesztési Kamara mellett mûködõ testület köthetõ ki, s ezt a törvény hatálybalépése elõtt létrejött jogügyletekre is alkalmazni kell. A visszamenõleges hatályra vonatkozó kitételt most törölték, így a korábban jogszerûen és jóhiszemûen hozott választóbírósági kikötések érvényben maradnak. A Btk.-módosítás május 2-án lép hatályba, a törvény többi része a kihirdetés után 30 nappal.