Látványtervek segítségével mutatták be a Kúria eredeti épületében milyenek lesznek a belsõ terek, ha újra a legfõbb bírósági fórum mûködik majd ott.

A Magyar Kúria 1949-ig mûködött a Kossuth téren; a szovjet hatalmi rendszer kiépülése után azonban Munkásmozgalmi Múzeumot rendeztek be helyén. Az elsõ nagyobb eseményrõl 1952-ben a Filmhíradó számolt be: „már a megnyitás napján ezrek tekintik meg Rákosi elvtárs harcos életének kiállítását” – szólt akkor a közvetítés. 1973-ban pedig a Néprajzi Múzeumot költöztették az egykori Igazságügyi Palotába.

Orbán Viktor miniszterelnök még 2012-ben jelentette be: a kormány elkötelezett abban a kérdésben, hogy a Kúria visszakapja eredeti székházát.

Mostanra felmérték az épület általános állapotát. Elkészültek a tervek is, hogy miként lehet alkalmassá tenni a belsõ tereket az ítélkezési munkára. Az átalakítás körülbelül 16 milliárd forintba kerül majd.

„Az, hogy a Kúria visszaköltözik a Kossuth térre, és visszakapja azt az épületét, amelyet a második világháborút követõen szimbolikus okból és értelemben vettek el tõle, jelzi a magyar igazságszolgáltatás és a magyar jogélet hangsúlyosabbá válását” – állapította meg Darák Péter, a Kúria elnöke.

A Néprajzi Múzeum a tervek szerint egy modern épületbe költözik majd.

„Bízom abban, hogy ez az igazságszolgáltatási folyamat felgyorsul, és a Múzeumliget Projekt részeként tervezett Néprajzi Múzeum a Városligetben a kormányhatározathoz igazodva felépül” – vélte Kemecsi Lajos, a múzeum fõigazgatója.

A múzeumi negyedet várhatóan három év múlva adják át. A Néprajzi Múzeum akkor költözhet el, és adhatja vissza a Kossuth téri épületet a Kúriának.