A testület jelöltkénti nyilvántartásba vette a Magyarországi Munkáspárt 2006 - Európai Baloldalt (Európai Baloldal rövidítéssel), a Tiszta Energiával Magyarországért Pártot (Tempo) és a Magyarok Magyarországért Pártot (Mama).

Az NVB az Összefogás Magyarországért Párt nyilvántartásba vételét visszautasította, mert az a bíróság civil szervezeti nyilvántartásban a választás kiírásának idõpontjában még nem szerepelt.

Az Országos Bírósági Hivatal januári nyilvántartásában 147 párt szerepelt, ez azt jelenti, hogy ennyien indulhatnának a parlamenti választáson, továbbá a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, összesen tehát 160 szervezet állíthatna jelölteket.

Az országgyûlési választásokon indulni szándékozó jelölõszervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat, a szervezetek folyamatosan juttatják el kérelmüket az NVB-hez. A bizottságnak a bejelentéstõl számított három napon belül kell döntenie a jelölõszervezet nyilvántartásba vételérõl. Ehhez elõbb a Nemzeti Választási Iroda ellenõrzi a szervezet létezését, azt, hogy pártként van-e bejegyezve, valamint adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.

Az országgyûlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor mûködhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra.

A pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára - a párt egyesületként való további mûködésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt mûködésének megszûnését, ha a párt egymást követõ két általános országgyûlési képviselõi választáson nem állít jelöltet.