A képviselõk szándékukat a vár turisztikai attrakcióinak fejlesztését célzó, csaknem 1,8 milliárd forintos projekt szerdai sajtótájékoztatóján jelentették be. Nyitrai Zsolt (Fidesz) elmondta: az errõl szóló törvény módosítása már a következõ Országgyûlés feladata lesz. Ismertetése szerint jelenleg tizenkét nemzeti emlékhely van az országban, köztük a budai Várnegyed, a Hõsök tere vagy az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Ha a majdani Országgyûlés megszavazza, a jelenleg történelmi emlékhely státussal bíró egri vár lehet a tizenharmadik nemzeti emlékhely.

Habis László polgármester (Fidesz-KDNP) közölte, hogy az egri várban mûködik a leglátogatottabb vidéki múzeum. A most indult projekt célja ugyanakkor a látogatottság további növelése. Ennek elsõ, várhatóan õsszel záruló ütemében egyebek mellett megújul és látogathatóvá válik az egykor Kálvária domb, azaz a jelenlegi Szép-bástya, a Törökkert, kiépül a kis Dobó tértõl az északi kapuig tartó, majdnem 400 méter hosszú várfalsétány és rekonstruálják a fegyvertár épületét is. A polgármester hozzátette, hogy az Új Széchenyi Terv keretében zajló beruházás keretében mintegy tízezer négyzetméteren megújulnak a közmûvek is, emellett környezetrendezési munkákat is végeznek.

A várhatóan az év végére záruló második ütemben egyebek mellett az ostrom eseményeit, eszközeit, fegyvereit bemutató Titkos földalatti világ elnevezésû projektelem valósul meg. Emellett a kiállítások színvonalát emelõ, a látogatók kényelmét szolgáló fejlesztéseket is végrehajtanak.

Habis László az MTI kérdésére elmondta: a város a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban tovább akarja folytatni a várbeli fejlesztéseket, ez Eger három legfontosabb prioritása között szerepel. Ennek egyik hangsúlyos eleme a kazamata fejlesztése, funkciójának újragondolása lesz, de az elképzelések között van a székesegyház homlokzatának részbeni helyreállítása, az egykori provizori palota rekonstrukciója és a püspöki palota eredeti funkciójához illeszkedõ kiállítóhely kialakítása is.

Gutyán Gergely, a NORDA Észak-Magyarországi Fejlesztési Ügynökség ügyvezetõje az elmúlt hétéves uniós pénzügyi ciklust mérlegre téve elmondta: szervezetük több mint 290 milliárd forint támogatást juttatott el a kedvezményezettekhez. Ebbõl Heves megyébe több mint 58 milliárd forint jutott. Az egy fõre esõ 255 ezer forintnyi támogatással így Heves az ország - a fõvárost és Pest megyét leszámítva - második legsikeresebb megyéje volt.