| Utolsó módosítás: 2014-02-13 18:35:28 |
|
Elfogadta a parlament mûködési rendjét és a képviselõi jogokat is meghatározó új házszabályt az Országgyûlés e ciklusbeli utolsó ülésén csütörtökön. Ez és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítás az új parlament megalakulásával lép hatályba. A 244 kormánypárti igen szavazattal, 70 nem ellenében elfogadott házszabály a mindenkori többségre bízza, hogy milyen gyakorisággal ülésezzen az Országgyûlés.  Az elõterjesztõ kormánypárti képviselõk szerint az új eljárásrend egy-, két- vagy háromhetes ülésezéssel is alkalmazható. Ugyanakkor elõírás, hogy interpellációk és kérdések feltevésére minden olyan héten idõt kell biztosítani, amikor a parlament ülésezik.
A legfontosabb változások egyike a módosító javaslatokról a plenáris ülésen folyó részletes vita megszüntetése. Ehelyett a jövõben a módosító indítványokat elõbb a szakbizottság tárgyalja - mint most -, és dönt a támogatásukról vagy további változtatásokat kezdeményez, majd a javaslatok az újonnan létrejövõ törvényalkotási bizottság elé kerülnek, miután az elõterjesztõ jelezte, melyekkel ért egyet.
Az új testület elnöke a Ház törvényalkotási alelnöke lesz. A törvényalkotási bizottság egy javaslatba foglalja az általa támogatott módosításokat, az összegzõ módosító javaslatról a Ház vitát folytat, majd egy szavazással dönt. Az elõterjesztõ és a frakcióvezetõk azonban külön szavazást kérhetnek az összegzõ módosító javaslat valamely pontjáról, illetve kérhetik - összesen legfeljebb háromszor -, hogy a Ház tartson fenn az összegzõ javaslatban nem szereplõ módosítást. Ha így egy eredetileg nem támogatott módosító javaslatot is elfogad a Ház, újabb összegzõ indítvány készül.
Zárószavazás elõtti módosító javaslatot akkor lehet benyújtani, ha az egységes javaslat nincs összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek. Ennek megtárgyalása és a döntés után következik az elõterjesztés elfogadása.
Változnak az általános vita szabályai is: a képviselõk rendes - azaz legfeljebb 15 perces - felszólalásai között egy alkalommal minden frakcióból csak egy-egy képviselõ, egy független és nemzetiségi képviselõ vagy szószóló reagálhat az elhangzottakra két percben. A törvényjavaslatokat a jövõben legalább hat nappal a tárgyalás megkezdése elõtt be kell nyújtani, és késõbb nem lehet túlterjeszkedõ módosításokat fûzni hozzájuk, vagyis csak az eredetileg módosítani javasolt jogszabályok rendelkezéseire kérhetõ változtatás.
Megváltozik a sürgõs tárgyalás elrendelésének menete is. Erre félévente legfeljebb hatszor kerülhet sor. A sürgõs tárgyalás elrendelése - amit 25 képviselõ kérhet - és a törvényjavaslat zárószavazása között hat napnak kell eltelnie. A kivételes eljáráshoz a képviselõk ötödének támogatása szükséges. Kivételes eljárást félévente maximum négyszer lehet elrendelni a Ház több mint felének szavazatával. A vita és a szavazás idõpontjáról az Országgyûlés dönt.
A házszabálytól eltérõ tárgyaláshoz továbbra is a képviselõk négyötödének szavazata kell. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényhez csak a törvényalkotási bizottság nyújthat be módosító javaslatot, amely kizárólag a kifogásolt részekre és a hatálybalépés idõpontjára vonatkozhat. Szintén az új bizottság javasolhat módosítást akkor, ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek talál egy jogszabályt.
Új szabályok érvényesek a költségvetés tárgyalására is. A kormánynak a javaslatot legalább 13 nappal az általános vita elõtt be kell benyújtania, miután egyeztette a Költségvetési Tanáccsal.
A büdzséhez benyújtott módosító indítványokról minden állandó bizottság részletes vitát folytat, majd azokat a költségvetési bizottság összegzi, aztán a Ház megtárgyalja az összegzést és szavaz róla. A Költségvetési Tanács ezt is véleményezi a zárószavazás elõtt.
A frakcióalakításhoz alapvetõen öt - azonos listán induló és mandátumot szerzõ, ugyanazon párthoz tartozó - képviselõ szükséges, de hárman is alkothatnak képviselõcsoportot, ha pártjuk önállóan, vagyis nem más pártokkal közösen indult a választáson. A módosítás 5 százalékkal növeli a frakciók mûködési kiadásaira adott támogatást.
Szigorítás, hogy a plenáris és a bizottsági üléseken nem lehet szemléltetõ eszközöket használni, hacsak a házbizottság vagy az érintett bizottság nem engedélyezi. Ha egy képviselõ megszegi ezt a szabályt, kizárhatják a Ház vagy a bizottság ülésérõl.
A képviselõk tiszteletdíját arányosan csökkentik, ha igazolatlanul nem vesznek részt a szavazások több mint negyedén. Hasonló szabály vonatkozik a bizottsági ülésekre: a képviselõk fizetését akkor csökkentik, ha ülésszakonként a bizottsági ülések több mint felét, de legalább három ülést mulasztanak el igazolás nélkül. Létrejön a nemzetiségeket képviselõ bizottság, amelyben az új választási törvény eredményeként mandátumot szerzõ nemzetiségi képviselõk és szószólók kapnak helyet.
A szószólók nemzetiségi ügyekben felszólalhatnak, de szavazati joguk nincs. A nemzetiségi képviselõk és szószólók anyanyelvükön is felszólalhatnak. Új szabály, hogy az ülés kezdetén az elnök és a képviselõk felállva köszöntik a választópolgárok közösségét. Az új rendelkezések szerint a házelnök felszólítására a képviselõk felállva köszöntik a köztársasági elnököt, ha részt vesz a plenáris ülésen.
A házszabály és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítás számos egyéb új rendelkezést hoz, a többi között lehetõvé teszi, hogy az Országgyûlés kiemelkedõ évfordulókon és nemzeti ünnepeken ünnepi ülést tartson. Rögzíti azt is, hogy a parlament nemcsak könyvtárat, hanem múzeumot is fenntart. Az új házszabály elõkészítése majdnem két éve kezdõdött Kövér László házelnök kezdeményezésére.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
Kedvenc hírek
