A törvény decemberi módosítása szerint nem lehet a határon túliak névjegyzékbe vételi kérelmének elutasításának oka ékezethiba, írásmódbeli eltérés, földrajzi név idegen nyelvû megjelölése, a saját vagy anyja nevében több utónév egyikének elhagyása, vagy adat más nyelven történõ megadása, amennyiben a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.

A jogszabály indoklása szerint azért módosította az Országgyûlés a Ve. ezen pontját (a Magyar Állandó Értekezleten elhangzott egységes vélemény alapján), hogy a külhoni választópolgárok regisztrációs kérelmében és a szavazásról szóló nyilatkozatában megnyilvánuló akarata a legmesszebbmenõkig érvényesülhessen úgy, hogy ez ne veszélyeztesse a választópolgár egyértelmû azonosíthatóságát.

A módosítás magyarázata, hogy azok a magyar állampolgárok, akik talán soha nem is éltek Magyarországon, nehezebben vagy alig beszélik a magyar nyelvet, másképpen szocializálódtak, nehezebben alkalmazzák a magyar írásjeleket.

Ugyanakkor azon választópolgárok esetében, akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, és online kérik például a külképviseleti névjegyzékbe vételüket, vagy adataik kiadásának megtiltását, a választási iroda szigorúan jár el: a kérelmeknek csak abban az esetben ad helyt, ha a kérelemben szereplõ adatok betûre pontosan megegyeznek a polgárok nevét és lakcímét tartalmazó nyilvántartás adataival.

A baloldali Összefogás pártjai kedden jelentették be, kezdeményezik, hogy akkor is vegyék névjegyzékbe a magyarországi lakcímmel rendelkezõ, de nem a lakhelyükön - esetleg nem is Magyarországon - szavazó állampolgárokat, ha a kérelmükben nem tüntetik fel doktori címüket, vagy a születési helyüknél, lakcímüknél nem jelölik meg a kerületet.

Karácsony Gergely (Együtt-PM) a sajtótájékoztatón azt mondta, az elmúlt napokban több jelzést is kaptak, hogy a választási szervek nevetséges indokokra hivatkozva utasítják el azoknak a kérelmeit, akik nem a lakhelyükön szeretnének szavazni. Volt, hogy a kérelmezõk a lakcímük feltüntetésekor nem jelölték meg, melyik kerületben laknak, vesszõhibát ejtettek, de olyan eset is akadt, ahol a jelentkezõ nem tüntette fel az egyébként nem használt doktori címét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyanakkor a határon túli magyarok esetében ennél jóval megengedõbb a szabályozás: ilyen hibák esetén is helyt adnak a kérelmüknek.

Molnár Csaba (DK) úgy fogalmazott: azoknak, akikrõl a fideszesek azt gondolják, hogy rájuk fognak szavazni, könnyû szabályokat alkotnak, akikrõl pedig azt, hogy ellenük, megpróbálják a dolgukat megnehezíteni. Eddig körülbelül 142 ezer határon túli magyar regisztrált a választásra, az NVI 122 ezret már nyilvántartásba is vett. Eddig 5030 külképviseleti névjegyzékbe vételi kérelem érkezett az NVI-hez, ebbõl 530-at utasítottak el.

A kérelmeket (nemzetiségi regisztráció, adatletiltás, átjelentkezés, külképviseleti névjegyzékbe vétel) a beérkezésük napján el kell bírálni. A helyi választási iroda a névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elutasításáról határozatot hoz és megküldi a kérelmezõnek. Amennyiben a kérelmezõ a kérelemben megadja e-mail címét vagy telefaxszámát, a döntést a megadott e-mail címre vagy telefaxszámra és a kérelmezõ bejelentett értesítési címére, ennek hiányában lakcímére is meg kell küldeni. A döntést legkésõbb a meghozatalát követõ napon, magyarországi címre tértivevényes küldeményként kell postázni.

Akinek a kérelmét elutasította a helyi választási iroda, újra kitöltheti a nyomtatványt. A nemzetiségi választópolgárok regisztrációjára március 21-ig, a határon túliak központi névjegyzékbe vételére március 22-ig, külképviseleti névjegyzékbe vételre március 29-ig, átjelentkezésre április 4-ig van lehetõség.