A 15 és 24 év közötti korosztály körében mért munkanélküliség még gazdaságilag fejlett, uniós országokban is van, ahol eléri, sõt meghaladja az 50 százalékos szintet. Magyarországon tavaly novemberben a fiatalok 24,6 százaléka keresett munkát. Habár a kormány is kiemelt feladatként kezeli a témát és több megoldási javaslattal is elõállt, sokan, fõleg a magasabb végzettségûek között annyira kilátástalannak látják a hazai helyzetet, hogy a külföldi munkavállalást fontolgatják.

Nem csak világszinten...

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) frissen megjelent tanulmányai szerint világszinten mintegy ötmillió fõvel emelkedett az álláskeresõk száma a tavalyi évben. Mivel a gazdasági válságból való kilábalás elhúzódik, a foglalkoztatás nem tud lépést tartani a munkaerõ számának a gyarapodásával. A Munkaügyi Szervezet elõrejelzései szerint 2018-ra a tavalyi 202 millióról 215-re fog emelkedni a munkanélküliek száma a világban. Leginkább a fiatalabb korosztály, azaz a 15 és 24 év közöttiek azok, akik a leginkább megsínylik a gazdasági válság által mindinkább elmélyített munkaerõpiaci kilátástalanságot. 2013-ban 74.5 millióra becsülték az ezen korosztályon belül munkát keresõk számát - ez a szám éppen egymillióval haladja meg a 2012-es adatot.

Az ILO fiataloknak szentelt tanulmányából kiderül, hogy mivel a szabad pozíciókért kígyózó sorok mind hosszabbak, a fiatalok közül egyre többen adják fel a munkakeresést, és sokan rákényszerülnek, hogy lejjebb adjanak az igényeikbõl és bármilyen munkát hajlandóak legyenek elfogadni. Nõ azoknak a száma közöttük, akik részmunkaidõben vagy határozott idejû szerzõdéssel dolgozik. Az elõzõ generációk számára még magától értetõdõek voltak biztonságos és kiszámítható munkahelyek, viszont a mai fiatalok számára kevésbé elérhetõek az ilyen lehetõségek. A túliskolázottság és alulképzettség egyidejûleg van jelen a piacon. Sokan végeznek olyan munkát, ami nem felel meg a végzettségüknek, és az õ esetükben pedig a társadalom elveszíti ezeknek a fiataloknak az értékes szaktudását, és általa a gazdaság felpörgetésének lehetõségét.

...de a fejlett gazdaságnak számító EU-ban is nagy a probléma

A Magyar Fejlesztési Bank február havi gazdasági jelentésébõl kiderül, hogy az EU-n belüli munkanélküliségi ráta 2013 utolsó két negyedévében történt csökkenésének (11 százalékról 10,8 százalékra) ellenére a fiatalok körében továbbra is növekedett az állástalanok aránya. A 28 uniós országban mért adatok szerint tavaly novemberben átlagosan a fiatalok 23,4 százaléka keresett állást, ugyanakkor elég magas eltérések vannak az egyes tagországok között, ahogy az alábbi ábrán is látható.

A déli uniós tagállamokban olyan számokkal találkozunk, amit minden valamirevaló politikus, közgazdász rettegve emleget: Görögországban, Spanyolországban és Horvátországban a 15 és 24 év közöttiek több mint felének nincs munkája. Viszont Németországban, Ausztriában vagy Norvégiában ez a mutató nem éri e la tíz százalékot sem.

Fiatalok, vállalkozzatok!

Habár Spanyolországban az egyik legmagasabb az ifjúsági munkanélküliség mutatója, az északi régióban található Baszkföldön feleakkora a fiatalkori munkanélküliség, mint az ország többi részén. Az Euronews beszámolója szerint ebben nagy szerepet játszik a fiatalok vállalkozói kedvének növelése, támogatása. Ebben az északi országrészben ugyanis a szakképzõ központokban több hónapos vállalkozói képzéseken lehet részt venni. Az elmúlt tíz év alatt ennek a programnak a keretében 400 cég jött létre, melyeknek háromnegyede még mindig aktív.

Hasonló program terveit vázolta hétfõn Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára a Kovács Patrikkal, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) elnökével közösen tartott sajtótájékoztatójukon. Bejelentésük szerint 6,9 milliárdos forrásból fogják támogatni a fiatalok vállalkozóvá válását egy két komponensû pályázat keretein belül. Az elsõ félévben - hasonlóan a baszk példához - egy képzés keretein belül készítik fel a jelentkezõket a vállalkozóvá válásra. Erre a célra 2 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezután a maradék 5 milliárd forintból 3 vagy 6 millió forint vissza nem térítendõ támogatásban kaphat várhatóan 1500 résztvevõ. Ezt az összeget az üzleti terv sikeres bemutatása után használhatnának fel elképzeléseik megvalósításához: nemcsak maguknak, hanem más fiataloknak is munkahelyeket teremtve.

"A külföldi munkavállalás ne kényszer legyen"

Az államtitkár a fiatalok kapcsán fontosnak tartotta még megemlíteni a migrációs kérdést is. Habár az ifjúság körében mért elvándorlás messze nem kiugró, ha a bolgár, román vagy lengyel adatokkal vetjük össze, a kormány fontos feladatának tekinti, hogy a külföldi munkavállalás a fiatalok számára ne kényszer, hanem lehetõség legyen. Hiába vándorolnak ki hasonló arányban a fiatalok hazánkból, mint Romániából, egy nagyon fontos eltérés mégis mutatkozik. Míg a magyar migránsok 30 százaléka magas iskolai végzettséggel rendelkezik, addig a szomszédainknál fordított arány figyelhetõ meg, tõlük ugyanilyen magas arányban a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezõk költöznek külföldre. Ezzel egyébként egybecseng a Budapesti Gazdasági Fõiskolai napokban megjelent tanulmányával, melyben az elmúlt években végzett hallgatóikat kérdezték elhelyezkedésrõl, tervekrõl. A felmérésbõl kiderül, hogy a friss diplomások 35 százaléka tervez külföldi munkavállalást a következõ öt évben, további 30% még nem bizonytalan a kérdésben. A megkérdezett volt hallgatók 14 százaléka pedig már dolgozott is külföldön, átlagosan 26 hónapig.

Erre érdemes figyelni külföldön a fiataloknak (is)

A számokról lehet vitatkozni, de a trend egyértelmû. Mind többen próbálnak külföldön szerencsét, ám nem árt óvatosnak lenni. Mindig hallani híreket olyan magyar munkavállalókról, akiket külföldi munka ígéretével vertek át. Vannak, akiket a munkaközvetítõ végek csapnak be és kérnek pénzt oylan szolgáltatásért, amit sosem fognak nyújtani. Vannak olyanok is, akiknek bár a munka összejött, több hónapnyi munka után sem kapnak fizetést. Alapos körültekintéssel, tervezéssel azonban ki lehet küszöbölni a kockázatokat.

Fontos, hogy ha munkaközvetítõ cég mellett döntünk, akkor olyat válasszunk, amely megfelelõ (nemzetközi) kapcsolatai révén biztos garanciákat tud biztosítani a kinti körülményekre vonatkozóan. Eleve gyanakvással tekintsünk az olyan, apróhirdetésekkel hirdetõ közvetítõkre, akik az ügyféltõl pénzt kérnek magáért a közevíttésért.

Ezen felül figyeljünk a leggyakoribb buktatókra is: ne induljunk el addig, amíg bizonytalan a jövendõ munkahelyünk, vagy megkérkezve azt tapasztaljuk, hogy nem megfelelõek a munkakörülmények. Megfelelõ nyelvtudás hiányában is érdemes fontolóra venni a kiköltözést, mivel így nagyobb az esélye, hogy csak alacsony színvonalú munkát kapunk vagy, hogy egyes munkáltatók kihasználnak, becsapnak. Tervezzük meg alaposan, hogy milyen költségek merülhetnek fel, és ha tehetjük, ennél magasabb összeggel induljunk el, felkészülve a nem várt költségekre is.