A hivatalos kampány kezdetére vonatkozó szabályozást az idõ túlhaladta, ma már szinte gyakorlatilag folyamatos, választástól választásig tartó versengés folyik, több párt a kampány kezdetétõl függetlenül, már jóval azt megelõzõen bejelentette részvételét, ismertette programját.

Az új jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók jelölt vagy jelölõszervezet általi közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyûlés. Nem minõsül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti személyes kommunikáció.

A választási kampány végéig a jelölõszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát mérettõl és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és szerkesztésért felelõs személyeket.

Plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére csak a tulajdonosnak, a bérlõnek, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévõ ingatlan esetén a vagyonkezelõi jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat mûemlékvédelmi, környezetvédelmi okokból megtilthatja a plakátok, óriásplakátok elhelyezését. Nem lehet plakátot elhelyezni állami, önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot annak kell eltávolítania a választást követõ 30 napon belül, aki elhelyezte.

A KRESZ 2012-es módosítása óta nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés lakott területen többi között a gépjármûvek közlekedésére szolgáló közút felett, hidakon, felüljárókon, de a járdán, a gyalogúton, valamint a kerékpárúton viszont elhelyezhetõ. Nem lehet reklámtábla a közvilágítási, villany- és telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy az a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, vagy kerékpárúton helyezkedik el.

Nem lehet reklámtábla a gépjármûvek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett, de a törvény nevesíti a kivételeket, például a 2010. december 31-ig a nem gyorsforgalmi utak mellett kihelyezett nagy felületû reklámtáblákat.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölõszervezet vagy független jelölt népszerûsítését szolgáló és támogatására ösztönzõ, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A politikai reklámért - amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölõszervezetek népszerûsítése - azonban a közzétevõ médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást.

A politikai reklámot közzétenni szándékozó mûsorszolgáltatóknak ezt ma, február 15-én 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), és a kampányban csak azok a televíziók, rádiók tehetnek közzé ilyen reklámot, amelyeket az NVB nyilvántartásba vett. A mûsorszolgáltatók a jelölõszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, a politikai reklámhoz véleményt, értékelõ magyarázatot fûzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek január 24-ig jelezték ezen szándékukat az Állami Számvevõszéknek (ÁSZ), és a számvevõszék nyilvántartásba is vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét. A kampányfinanszírozási törvény elõírásai szerint a független jelölt, a jelöltet vagy országos listát állító párt és annak jelöltje együttesen, valamint az országos nemzetiségi listát állító nemzetiségi önkormányzat jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat a választási kampánytevékenységgel összefüggõ kiadásokra, beleértve a központi költségvetésbõl származó támogatást is. Az ÁSZ ennek a betartását ellenõrzi a képviselõi helyhez jutott pártok és jelöltek esetében.

Választási gyûlést a kampányidõszakban lehet tartani, a szavazás napján azonban már nem. A kampányban a választási gyûléseket nem kell bejelenteni a rendõrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezõnek gondoskodnia kell. Az, hogy a választási gyûléseket nem szükséges bejelenteni a rendõrségnek, nem jelenti, hogy a szervezõnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetnie, a rendezvény közúton történõ megtartásához pedig a közút kezelõjének hozzájárulására van szükség.

A tavaly elfogadott új választási eljárási törvény megszüntette a kampánycsendet, ehelyett - több más tilalom mellett - bevezette azt a szabályt, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségek épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen nem lehet választási kampánytevékenységet folytatni.