Változnak többek között a cégalapítás, az illeték és öröklés szabályai. Az 1959-ben elfogadott, és azóta több mint százszor módosított törvény-gyûjteményhez képest a most nyolc könyvbõl és csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódex tartalmaz majd új rendelkezéseket is, mondta Répássy Róbert igazságügyért felelõs államtitkár mai sajtótájékoztatóján.

„Két olyan komplett könyv van, amely eddig külön törvényként szerepelt a magyar jogban, az egyik a családjog, illetve a gazdasági társaságok joga, tehát így a nyolc könyv most már a teljes magánjogot egybefoglalja”, tájékoztatott az államtitkár.

Az új polgári törvénykönyvben fontos változás, hogy a túlélõ házastárs haszonélvezeti joga csak a lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló rész illeti meg.

A személyiségi jogok megsértésének szankciója a sérelemdíj lesz. Összegét a bíróság állapítja meg, mérlegelve az eset körülményeit. Új lesz az is, hogy a közösség bármely tagja jogosult lesz bírósághoz fordulni a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségét nagy nyilvánosság elõtt súlyosan sértõ vagy indokolatlanul bántó sérelem esetén, mondta Répássy Róbert.

Hozzátette: „ezekben a perekben harminc napig lehet a közösségi sérelem alapján bírósághoz fordulni, és nincsen helye a perben beavatkozásnak vagy viszontkeresetnek, mert bizony elõfordulhat, hogy ilyen perekben akár több százan is felperesi oldalon jelentkeznek majd a bíróság elõtt.”

Fontos, hogy a bíróság a jövõben a cselekvõképességet általános jelleggel már nem ítélheti meg, azt csak meghatározott körben és idõben korlátozhatja. A kft-k törzstõkéjének legalacsonyabb összegét ötszázezerrõl három millió forintra emelik. Ezzel a jogszabály a hitelezõk érdekeit védi. Az új polgári törvénykönyv március 15-én lép hatályba.