Az NVI közleményében az olvasható, hogy a Magyar Posta (amely a kézbesítéssel van megbízva) szombat délelõtt kapta meg a 8,1 millió utolsó választási értesítõ utolsó darabjait az ANY Biztonsági Nyomdától. A választási iroda felhívta a figyelmet arra, hogy a választópolgár az állandó lakóhelye szerinti helyi választási irodához (helyi jegyzõ) fordulhat, ha nem kap értesítõt, és akkor is, ha esetleg elveszíti.

Az NVI egy hete kezdte meg a névre szóló küldemények postázását, ezekben az országgyûlési választás kitûzésérõl és arról tájékoztatja a választópolgárokat, hogy szerepelnek a névjegyzékben. Az értesítõket a február 7-ei névjegyzéki állapotnak megfelelõen nyomtatták ki.

Az értesítõ a választópolgár személyes adatai közül csak az érintett nevét, születési nevét, születési idejét és a lakcímét tartalmazza. A korábbi évektõl eltérõen az értesítõ - a visszaélések elkerülése érdekében - nem tartalmazza a választópolgár személyi azonosítóját.

A választópolgárok az értesítõn szereplõ adataikkal ajánlhatnak érvényesen képviselõjelöltet.

Az értesítõ tartalmazza a szavazás helyét, idejét és azt is, hogy a választópolgár melyik választókerületben, településen gyakorolhatja választójogát. Ennek azért van most jelentõsége, mert átalakították a választókerületi határokat, így sokan nem a korábbi, hanem másik választókerület jelöltjeire szavazhatnak.

Emellett a 2010-es voksoláshoz képest (amikor csaknem 11 ezer szavazókör állt a választók rendelkezésére) az idén már csak 10 382 szavazókör lesz, vagyis sokan lesznek olyanok, akik nem a megszokott szavazókörükben voksolhatnak.

A korábbi választások alkalmával az értesítõvel együtt postázták az ajánlószelvényeket is, a választási eljárásról szóló, tavaly elfogadott törvény azonban megváltoztatta az ajánlások rendszerét. Ennek értelmében ajánlószelvény helyett ajánlóíveken kell a jelölteknek az induláshoz szükséges támogató aláírásokat összegyûjteniük.

Azoknak, akik még nem nagykorúak, de az április 6-ai választásig betöltik 18. életévüket, ugyancsak most kell megkapniuk az értesítõt.

A buszos szállításról és a névváltozásról tett közzé iránymutatást az NVB

Az autóbuszos szállításról és a már nyilvántartásba vett jelölõ szervezetek névváltozását érintõ kérdésekrõl tett közzé iránymutatást hétfõi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Az iránymutatások a választási szervek jogalkalmazását segítik elõ, de nem kötelezõ érvényûek.

A testület szerint az új választási eljárási törvénnyel ellentétes, ha a választási irodák a szavazás napján autóbuszos szállítással könnyítik meg a szavazókörbe jutást, mert a jogszabály általános tilalmat tartalmaz, ami vonatkozik a választási szervekre is.

Az NVB-t korábban a Tolna megyei területi választási iroda vezetõje kereste meg. Az iroda azt jelezte, korábban gyakorlat volt náluk, hogy a kiterjedt települések távolabbi pontjaira autóbuszokat küldtek, hogy megkönnyítsék az eljutást a szavazóhelyiségekhez. Megkeresésükben utaltak arra is, hogy a törvény szerint a választási szervek tevékenysége nem minõsül kampánynak.

Az NVB az - egyhangúlag elfogadott - iránymutatásában ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályi tilalom a választási irodákra is vonatkozik, és az irodáknak nem feladatuk a választók szállításának szervezése.

Az autóbuszos szállítás egyes kérdései a választás napján címû dokumentumban egyebek mellett az áll, hogy a választási irodáknak sem feladat-, sem hatáskörük nincs autóbuszos szállítás szervezésére.

Az NVB az iránymutatásban - utalva arra, hogy mozgóurnát csak mozgásukban korlátozott emberek kérhetnek - arra is felhívja a figyelmet: a külterületen élõk (ha nem áll rendelkezésükre személyszállítási szolgáltatás) a jogszabály szerint igénybe vehetik másnak a segítségét.

A másik hétfõi iránymutatás arról szól, mi történik, ha egy már az NVB által nyilvántartásba vett jelölõ szervezet megváltoztatja a nevét, ilyenkor mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek: a korábbi vagy a késõbbi névre leadottak. Az ülésen nem került szóba, hogy konkrétan mely pártokat érint a kérdés, de az MTI úgy tudja, nem jelenlegi parlamenti pártokról van szó, és az egyik érintett a Nemzeti Forradalmi Párt.

A jelölõ szervezetek névváltozásáról címû, ugyancsak egyhangúlag elfogadott iránymutatás szerint ha egy párt nevet változtat, akkor annak érdekében, hogy azt a választási eljárásban is használhassa, be kell jelentenie az NVB-nél.

Az NVB szerint ha a szervezet már az ajánlásgyûjtés közben változtatta meg a nevét (és a módosítást bejelentette az NVB-nél, valamint új ajánlóíveket is kért), akkor az új névvel gyûjtött aláírások érvényesek, a korábbiak pedig nem.

A testület nem foglalkozott Szigetvári Viktornak, az Együtt - a Korszakváltók Pártja társelnökének iránymutatási kezdeményezésével, arra hivatkozva, hogy a jelölõ szervezetek nem választási szervek, az iránymutatások pedig utóbbiaknak szólnak. Az NVB ugyanakkor jegyzõkönyvi döntést hozott:t a Nemzeti Választási Iroda értékelje a beadványt, hogy szükségesnek tartja-e a felvetett témákban iránymutatás kiadását.

Szigetvári Viktor a párttámogatásokkal, a szavazólapokon szereplõ logókkal, valamint az ajánlások érvényességével kapcsolatban kezdeményezett iránymutatást.

Iránymutatások kiadására azért van szükség, mert megváltoztak a választási jogszabályok, továbbá az új törvényben megszûnt az állásfoglalás intézménye, és helyét az iránymutatás váltotta fel. Sem a korábbi, sem pedig az új intézmény nem kötelezõ érvényû, de elõsegíti a választási szervek jogalkalmazását. A kettõ közötti különbség abban áll, hogy utóbbit már nem kell megjelentetni a Magyar Közlönyben, csak az NVB honlapján. Az NVB az elõzõ hetekben tekintette át a korábbi állásfoglalások átdolgozásának, valamint újak kiadásának szükségességét.

Korábban már két másik iránymutatást is közzétett az NVB: az egyik az ajánlóívekrõl és az ajánlás folyamatáról, a másik a politikai hirdetések és reklámok közzétételérõl szól.