A központ, amely pénteken juttatta el elemzését az MTI-nek, megállapította, fontos, hogy az új választási szabályok már tartalmazzák a nemzetközi megfigyelõkre vonatkozó azon elõírásokat, amelyek garantálják részvételüket a szavazási eljárás teljes menetének ellenõrzésében.

Emlékeztetnek: az új szabályozás nyomán a megfigyelõk nyomon követhetik a választási eljárás lebonyolítását, ellenõrizhetik a választási szervek tevékenységét és iratbetekintési joggal is rendelkeznek. A szavazás napján végig jelen lehetnek a belföldi szavazóhelyiségekben és a szavazatszámlálásnál, de ugyanígy felügyelhetik a külképviseleteken történõ voksolás vagy a külhoni magyarok leveles szavazatainak törvényességét is.

Felhívják a figyelmet arra, hogy az EBESZ égisze alatt mûködõ választási missziók különbözõ mandátumúak lehetnek: küldhetnek úgynevezett nagymisszót, mely az adott választási rendszer és eljárás teljes, részletes és hosszú hónapokig tartó vizsgálatát jelenti. Küldhetnek "kisebb missziót", utóbbit akkor, ha nem feltételezhetõ, hogy komoly problémák merülnének fel az adott választással kapcsolatban; ilyen eljárás történik Magyarország esetében is - írták.

Ugyan a közjogi legitimitás szempontjából nem döntõ tényezõ a választási megfigyelés intézménye, "az EBESZ által küldendõ, korlátozott mandátumú misszió arra enged következtetni, hogy a szervezet sem tartja szükségesnek az új magyar választási rendszer részletekbe menõ vizsgálatát. Az EBESZ korábbi közlése is
arra utal, hogy a magyar választási szervek képesek a választások megfelelõ, demokratikus lebonyolítására" - állapítja meg az elemzés.

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami mûködéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.